Keressen minket

Mezőgazdaság

Hamarosan a boltokban is drágul a hús

Napokon belül 400 forint fölé emelkedik az élő sertés kilogrammra vetített felvásárlási ára, ami egy hónap alatt csaknem 25 százalékos drágulás. A világpiaci helyzet miatt a feldolgozóknak is könnyebb lesz érvényesíteniük az árban az emelkedő költségeket.

Napokon belül 400 forint fölé emelkedik az élő sertés kilogrammra vetített felvásárlási ára, ami egy hónap alatt csaknem 25 százalékos drágulás közölte a Világgazdaság. A világpiaci helyzet miatt a feldolgozóknak is könnyebb lesz érvényesíteniük az árban az emelkedő költségeket.

A sertés felvásárlási ára egy hónap alatt csaknem 25 százalékos drágult (Kép: Marjai János / MTI)

Szerdán újabb 10 eurócenttel emelkedett az élő sertés németországi jegyzése, ami azt jelenti, hogy itthon a kilogrammonkénti felvásárlási ár a 400 forint feletti régióba emelkedhet – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszerért felelős alelnöke is. A nagy vágóhidak ugyanis a termelőkkel kötött szerződéseikben az árat valamilyen formában a német jegyzéshez kötik, a legtöbb helyen meghatározó súllyal. Egy hónap alatt csaknem 25 százalékkal emelkedett az élő sertés ára.

A húsiparosok reményei szerint attól nem kell tartani, hogy olcsó importsertéshús árasztja el a magyar piacot, mert a takarmányárak emelkedéséből adódó termelői költségnövekedés mindenhol jellemző.

Ábra: Világgazdaság

Korábban, amikor az afrikai sertéspestis pusztított, az exportlehetőségek rendkívüli mértékű beszűkülésekor még erős volt az importnyomás, de ezt a helyzetet az európai piac néhány hónap alatt kezelte – mondta Éder Tamás. A németek részben visszafogták a termelésüket, csökkentették a sertésállományt, és alternatív értékesítési csatornákat találtak. A piac helyrebillenésének egyértelmű jele a német jegyzés emelkedése, és egyáltalán nem biztos, hogy itt van az élősertés-árak emelkedésének a vége. A NAK alelnöke szerint a tejnél, a baromfinál és gyakorlatilag az összes, takarmányra alapozott állattenyésztési ágazatban elindult ez folyamat, bár – mivel ezek a piacok korábban jóval kiegyensúlyozottabbak voltak a sertésénél – kisebb intenzitással. Mindenhol igaz ugyanakkor, hogy a különböző mértékű önköltségi nyomásnak a fogyasztói árakban is meg kell jelennie, ahogyan a közvetlenül gabonát vagy lisztet használó termékpályákon ez már részben megtörtént.

A húsnál viszont ez nem megy egyik napról a másikra, Éder Tamás szerint a feldolgozói átadási árak emelésére még nem látnak érdemi jeleket a piacon. Az ilyen típusú árnövekedések az áthárítása általában még a tőkehúsok esetében is hetek, esetleg hónapok alatt történik meg – mondta. Legutóbb a drasztikus élőállatár-emelkedésnél három hónapba is beletelt, mire sikerült a teljes önköltség-növekedést áthárítani, a feldolgozott készítményeknél ez még lassúbb volt.

Éder Tamás úgy véli, hogy a hús- és húskészítményipar most kicsit „erőszakosabb” lesz, mivel nincs olyan helyzetben, hogy tartósan ne tegye bele az önköltségeit az értékesítési árba. Ráadásul mivel most talán nem kell tartani alulárazott importnyomástól, vélhetően könnyebben lehet a kiskereskedelemmel egyeztetni – de ez korántsem egyszerű folyamat.

A fogyasztó is nagyon árérzékeny – bár ezek iránt az élelmiszerek iránt rugalmatlanabb a kereslet, mint a nem alapvető, illetve luxustermékek iránt –, de abban reménykednek, hogy most – mivel azok, akiknek megmaradt a jövedelmük, egy sor korábbi kiadásra nem költhetnek – a vásárlók is jobban elfogadják a magasabb árat. Így talán könnyebb lesz a kiskereskedőkkel is egyeztetni, hogy a bolti árakban is minél előbb jelenjenek meg a feldolgozói költségnövekedések.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom