A mezőgazdaságban az intenzív kertészkedésből lehet egységnyi területről a legtöbb jövedelemre szert tenni. Nagyvárosok környékén erre rég rájöttek a gazdák. A román–magyar határ szomszédságában ugyanakkor az erdélyi termelők számára komoly felvevőpiacnak számítanak a magyarországi konzervgyárak és hűtőházak.

Bányai Levente érsemjéni fóliasátraiban javában tart a tavaszi palántanevelés (Kép: Makkay József – Erdélyi Napló)A határ közelsége sok területen jelent plusz lehetőséget a környéken élő vállalkozók és munkavállalók számára. A koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette ugyan az országhatár átjárhatóságát, azonban ez átmeneti jelenség. Az Érmellékről például több agrárvállalkozó átjár Magyarországra a különböző fogyóanyagok beszerzése, illetve terményeinek értékesítése végett. A határ szomszédságában fekvő Érsemjénben kertészettel foglalkozó Bányai Levente példája azt bizonyítja, hogy a partiumi termelők számára kincsesbánya lehetne a magyarországi hűtőházak és konzervgyárak láncolata, amelyek nagyságrenddel több friss zöldséget és gyümölcsöt tudnának Erdélyből felvásárolni.

Megéri az uborkatermesztés

Bányai Levente nyolc évvel ezelőtt informatikusi diplomával vágott bele a kertészkedésbe. Igaz, otthon, a szüleinél már korábban megtapasztalta a gazdálkodást, a 2013-ban indított vállalkozása azonban újszerű vetülete az érmelléki zöldségtermesztésnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsály Tóhát szövetkezetének megbízásából mintegy száz érmelléki uborkatermesztő gazda munkáját felügyelte: mezőgazdasági szakemberrel indították el a gazdák aprócska „uborkafarmjait”, felügyelték a szükséges agrotechnika alkalmazását, és az emberektől rendszeresen felvásárolták a magyarországi kivitelre kerülő friss uborkát

A Bányai család újabb fóliasátrakat állít üzembe (Kép: Makkay József – Erdélyi Napló)

A biztatóan indult vállalkozás 2015-ben megbicsaklott, amikor a magyar piacon visszaesett az uborka felvásárlási ára. Ez átmeneti jelenség volt, de nálunk dominóhatást váltott ki:a termesztők többsége abbahagyta, és a következő évben elölről kellett kezdeni mindent. Mára 35 termelőnk maradt, ők összesen 2 hektárnyi területen termesztenek intenzív körülmények között uborkát. A gazdákat a legkisebb áringadozás is befolyásolja, mert nem hosszú távra terveznek” – magyarázza az érsemjéni gazda, aki héthektáros területen termeszt zöldséget.

A kelet-magyarországi szövetkezeti integrátor a romániai piacnál sokkal kedvezőbb feltételekkel termeltet Érmelléken. Biztosítja a gazdák számára a palántot, a növényvédő szereket, az uborkaindák felfuttatására szolgáló hálót és egyéb fogyóanyagokat. Emellett a felvásárlási ára is kedvező. A szabolcsi szövetkezet az évente leszállított mennyiségnek akár a többszörösét is felvásárolná, azonban nehéz új gazdákat bevonni a rendszerbe. Vendéglátóm tapasztalatai szerint az emberek szívesebben elmennek rosszul fizető gyári munkára is, minthogy mezőgazdasággal foglalkozzanak. A gazdálkodásnak a rendszerváltás óta visszaesett az ázsiója Romániában, így bármilyen kedvező felvételekkel is jöjjön egy felvásárló, nehéz megfelelő nyersanyagot termeltetni. Pedig Bányai szerint egységnyi területről intenzív módszerekkel uborkából lehet a legtöbb pénzt szerezni.

Hiányzik a hazai felvásárlópiac míg Magyarországon egymást érik a zöldségtermelőket kiszolgáló felvásárlók, Erdélyben mindez ritka jelenség. Az elmúlt harminc évben a román állam semmilyen módon nem segített egy hűtőházépítési program elindításában: ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaságnak ez a sok pénzt ígérő, intenzív ágazata kiszolgáltatott helyzetbe került. Az agrárvállalkozó szerint szövetkezeti keretben könnyebb lenne pályázati pénzekből hűtőházat építeni, de a mai mentalitás mellett a Partiumban is nehéz működőképes szövetkezetet létrehozni. Mivel a gazdálkodásnak nincs becsülete, eleve kevés az olyan gazda, aki társulásra kapható. Aki teheti, maga boldogul, kínlódik, de akkor sem vállalja a közös beszerzés és értékesítés előnyeit. Bányai Levente szerint az országban működő néhány sikeres szövetkezet fehér hollónak számít, és nem lát gyors áttörési lehetőséget. Szövetkezetek hiányában mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Bányaiék ma már nemcsak uborkát termesztenek magyarországi eladásra, hanem különböző paprikafajtákat is.

Az ottani konzervipar tisztességesen kifizeti az átvitt szállítmányokat, de nyilván a nagyobb mennyiség jóval nagyobb haszonnal is járna. „Az erdélyi értékesítés sok szempontból vakvágány. Nagyáruházba nehéz bekerülni, az elvárásaik kiszámíthatatlanok, és nem is érdekeltek, hogy helyi gazdákkal dolgozzanak. Megtörtént, hogy 30 tonna kiváló minőségű káposztával kilincseltem a nagyváradi áruházaknál, de senkit nem érdekelt. Ebből tanultunk: mindig csak azt termelünk, amire elsősorban Magyarországon van felvásárlópiac” – magyarázza a vállalkozó. Az utóbbi években annyiban változott a helyzet, hogy ráakadtak egy Nagyvárad melletti mirelittermékeket előállító cégre, amelyikkel idénre két hektár karfiol felvásárlására kötöttek szerződést. A többi megtermelt zöldség jórészt a magyarországi szövetkezet hűtőházaiba kerül.

A magyarországi konzervgyárak bármilyen mennyiséget felvásárolnak (Kép: Makkay József – Erdélyi Napló)

Fejleszteni akarnak

A Bányai család is az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program partiumi kiterjesztésére vár. Ígéretet kaptak arra, hogy közeljövőben náluk is lehet pályázni. A megpályázható 20 ezer eurós támogatásból szeretnék bővíteni a meglévő fóliasátorral ellátott területeiket. Egy ilyen befektetés újabb löketet adna a Magyarországon egyre keresettebb paprikafajták termesztésének, ugyanakkor bővíteni tudnák saját fűszerpaprikatermelésüket is, amit helyileg dolgoznak fel és forgalmaznak. Agrárvállalkozásuk immár több lábon áll. Egyrészt integrálják a mintegy 35 gazda uborkatermesztését, és emellett egyre bővülő kertészeti tevékenységbe fektetnek saját farmjukon. Bányai Levente a meglévő gondok ellenére is nagy lehetőségeket lát a zöldségtermesztés felfuttatására. A fiatal és kezdő gazdákban bízik, akikben nincs meg az idősebb gazdák pesszimizmusa, hogy mezőgazdasággal nem érdemes foglalkozni. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság felfuttattatása csak gyors generációváltással képzelhető el olyan fiatalokkal, akik értik az idők szavát, tanulni akarnak, és hajlandók életbe ültetni a kertészet területén is megjelenő új, korszerű technológiákat” – fogalmaz az érsemjéni gazda.

Forrás: ErdelyiNapló.ro