Vadászat
Vadászlovaglás kopjafaavatással
ERDÉLY | Október 24-én Marossárpatak határában második alkalommal rendezték meg a régmúlt idők úri szórakozását felelevenítő II. Marosszéki Hubertusz vadászlovaglást. A kiváló körülmények között megtartott lovas rendezvény teljes napi programot ölelt fel, élménydús mozzanatokkal, nagyszerű hangulattal.

A reggeli gyülekezőt és kínálgatást követően, a harmincöt lovas és a vendégeket szállító kilenc fogat az Enyed-dűlőnél tartotta az első pihenőt, ahol kopjafaavatásra került sor. Díszes fogatokon, ünneplőbe öltöztetett szekereken foglaltak helyet a vendégek és a sárpataki érdeklődők, és zenészek kíséretében, énekszóval vonultak végig a falu utcáján.
Kopjafaállításra a szervezők gyönyörű helyet választottak a pókai halastavak fölött, a sárpataki erdő alatt. Az alkotás előtt elsőként a rendezvény főszervezője, Benedekfi Levente beszélt. Elmondta, hogy a kopjafaállítás ötlete a tavalyi lovas vadászaton született, amikor Vajdaszentivány és Toldalag határában, egy vízválasztó területen, valahol a domboldalon hiába keresték azt a katolikus keresztet, amely hosszú ideig az ortodox kereszttel szemben hirdette, hogy mi is jelen vagyunk ezen a vidéken.
„Dr. Benke István javasolta, hogy az eltűnt kereszt helyett állítsunk egy kopjafát a közeljövőben. A helyszín kiválasztása azért esett Marossárpatakra, mert úgy gondoltuk, hogy itt inkább szem előtt van az alkotás. Szeretnénk, hogy mindenki számára jelképes legyen ez a hely, lovasok és természetjárók részére egyaránt” – hangsúlyozta a főszervező, majd köszönetet mondott Miholcsa József szobrászművésznek a kopjafa elkészítéséért, dr. Benke Istvánnak és Sebes Tamásnak az anyagi támogatásért.

Miholcsa József szobrászművész
„Adjon Isten minden jót/ Jobbat, mint a tavaly volt” – olvasható a kopjafán
Az alkotó Miholcsa József szobrászművész (fotó) a kopjafán látható motívumokra hívta fel a jelenlévők figyelmét. „A szarvas két okból került a kopjára: azért, mert ide vezetett minket a Kárpát-medencébe, valamint azért, mert a vadászok védőszentje. Szent Hubertusz a nemes vad szarvai közt pillantotta meg a keresztet, majd ezt követően tért át a keresztény hitre. Régen Szent Hubertusz napján szokták szervezni a lovas vadászatokat. A kopjafán látható kehely a lélek szimbóluma, a gömb a Föld gömb alakjára utal, a csillag az égre emlékeztet. A szarvas az agancsai között hozza a napot és a holdat, amelyek a székelység jelképei” – mondta a szobrászművész, és Kányádi Sándor Rege című verséről is említést tett. A vadászok nyomát veszítik a gímnek, a vezér azon töpreng, hogy szükség esetén eladják a nyergeket és a lovakat is, de „a gímnek nem szabad az emlékezetből kivesznie”, mert népet toboroz és történelmet teremt. Aztán egyszer megtalálják a nyomot, s a reménytől már nem érzik a fáradtságot.
Dr. Filep Kálmán Csaba beszédében rámutatott, hogy az alkotás egyben életfa és emlékoszlop, amelyben kombinálva van Hubertusz szarvasa és a magyar eredet szarvasa. „Jó tudni, hogy az ország legértékesebb szarvastrófeája is Marossárpatakról került múzeumba. A vadászat és a lovaglás történelem, amely hagyományokat őrizni kell. Azt sem szabad elfelejteni, hogy tájainkról, Erdélyből indult ki a modern román lótenyésztés is. Erre a kopjafára itt, az egykori zarándokhely, a Jézus-kútja mellett vigyázni kell, a lovas vadászat hagyományát pedig tovább kell vinni. A munka és a természet az, amibe az embernek vissza kellene pottyannia, távozva a mesterséges létből.” – hívta fel a figyelmet a nyugalmazott állatorvos.
Ezt követően a helyi önkormányzat részéről Kozma Barna polgármester és Mózes Sándor tanácsos koszorút helyeztek el a kopjafánál, Stupár Károly református lelkipásztor igét olvasott fel, majd áldását adta az egybegyűltekre.
André Mónika a legügyesebb lovas vadász
A kopjafaavatás után hivatalosan is megkezdődött a vadászlovaglás. Erdőn, mezőn át vágtatva Pókában volt a következő pihenő, ahonnan Sárpatak alsó határába ügettek, ott ifj. Gálfi Tibor és Rend Tamás szakácsoknak köszönhetően ízletes pörkölt várta a résztvevőket. Ebéd után „rókavadászatra” indultak, harmincnégy lovas vette üldözőbe a „rókát” (Palotás Tibor tavalyi győztesre osztották a szerepet), hosszú kilométereket nyargalva. Hosszas üldözés után sikerült elkapni (megérinteni) a rókát. A szabályok értelmében a győztes lovas vadász, André Mónika fogja a jövő évi Hubertusz lovas vadászaton a róka szerepét betölteni.
Az esemény főszervezője, Benedekfi Levente marossárpataki hagyományőrző lovas, Mátyás-huszár elmondta, hogy nem volt könnyű az elképzeléseket rendszerezni és gyakorlatba ültetni. A versenyen egy sor szabályt kellett betartani a résztvevőknek. „A jelenlegi egészségügyi szabályokra is figyelmet fordítottunk, különben a lovasok körében, a járvány idején kívül is kötelező az egy-két lóhossz távolság betartása. A lovas csapatot rendszerint a falkanagy vezeti, akit nem szabad megelőzni. A rókabundát az újabb szabályok értelmében egy lovas kell vigye, mert az egykori falkavadászat be van tiltva. A mi esetünkben a tavalyi győztesnek osztottuk le a szerepet, aki kiváló lovas, ezért nem volt könnyű utolérni. Az egész vadászat egy nagyon ütemes tereplovaglás volt, természetes és mesterséges akadályokkal, így csak tapasztalt lovasoknak ajánlott a részvétel” – tájékoztatott a főszervező.
Az eseményre több mint tizenöt Maros és Kovászna megyei településről érkeztek lovasok, sőt egy külföldi versenyző is akadt közöttük. A rendezvényt, amelynek fővédnöke dr. Filep Kálmán Csaba volt, a Marossárpatakért Egyesület támogatta.
Szent Hubertusz, a vadászok védőszentje tiszteletére sok országban rendeznek vadászlovaglásokat (ún: Hubertusz-lovaglást). A legenda szerint Hubertusz kíméletlen, világi életvitelt folytató vadász volt. Egy napon azonban megpillantott egy szarvast az erdőben, mely világító keresztet hordozott agancsai között. E jelenés megtérésre és szent életre indította Hubertuszt, később püspökké választották.
e-nepujsag.ro

A győztes
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.

Fotó: NÉBIH
A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.
Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.
Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.
Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.
Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH













































