Keressen minket

Vadászat

Vadászlovaglás kopjafaavatással

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

ERDÉLY | Október 24-én Marossárpatak határában második alkalommal rendezték meg a régmúlt idők úri szórakozását felelevenítő II. Marosszéki Hubertusz vadászlovaglást. A kiváló körülmények között megtartott lovas rendezvény teljes napi programot ölelt fel, élménydús mozzanatokkal, nagyszerű hangulattal.

A reggeli gyülekezőt és kínálgatást követően, a harmincöt lovas és a vendégeket szállító kilenc fogat az Enyed-dűlőnél tartotta az első pihenőt, ahol kopjafaavatásra került sor. Díszes fogatokon, ünneplőbe öltöztetett szekereken foglaltak helyet a vendégek és a sárpataki érdeklődők, és zenészek kíséretében, énekszóval vonultak végig a falu utcáján.

Kopjafaállításra a szervezők gyönyörű helyet választottak a pókai halastavak fölött, a sárpataki erdő alatt. Az alkotás előtt elsőként a rendezvény főszervezője, Benedekfi Levente beszélt. Elmondta, hogy a kopjafaállítás ötlete a tavalyi lovas vadászaton született, amikor Vajdaszentivány és Toldalag határában, egy vízválasztó területen, valahol a domboldalon hiába keresték azt a katolikus keresztet, amely hosszú ideig az ortodox kereszttel szemben hirdette, hogy mi is jelen vagyunk ezen a vidéken.

Dr. Benke István javasolta, hogy az eltűnt kereszt helyett állítsunk egy kopjafát a közeljövőben. A helyszín kiválasztása azért esett Marossárpatakra, mert úgy gondoltuk, hogy itt inkább szem előtt van az alkotás. Szeretnénk, hogy mindenki számára jelképes legyen ez a hely, lovasok és természetjárók részére egyaránt” – hangsúlyozta a főszervező, majd köszönetet mondott Miholcsa József szobrászművésznek a kopjafa elkészítéséért, dr. Benke Istvánnak és Sebes Tamásnak az anyagi támogatásért.

Miholcsa József szobrászművész

„Adjon Isten minden jót/ Jobbat, mint a tavaly volt” – olvasható a kopjafán

Az alkotó Miholcsa József szobrászművész (fotó) a kopjafán látható motívumokra hívta fel a jelenlévők figyelmét. „A szarvas két okból került a kopjára: azért, mert ide vezetett minket a Kárpát-medencébe, valamint azért, mert a vadászok védőszentje. Szent Hubertusz a nemes vad szarvai közt pillantotta meg a keresztet, majd ezt követően tért át a keresztény hitre. Régen Szent Hubertusz napján szokták szervezni a lovas vadászatokat. A kopjafán látható kehely a lélek szimbóluma, a gömb a Föld gömb alakjára utal, a csillag az égre emlékeztet. A szarvas az agancsai között hozza a napot és a holdat, amelyek a székelység jelképei” – mondta a szobrászművész, és Kányádi Sándor Rege című verséről is említést tett. A vadászok nyomát veszítik a gímnek, a vezér azon töpreng, hogy szükség esetén eladják a nyergeket és a lovakat is, de „a gímnek nem szabad az emlékezetből kivesznie”, mert népet toboroz és történelmet teremt. Aztán egyszer megtalálják a nyomot, s a reménytől már nem érzik a fáradtságot.

Dr. Filep Kálmán Csaba beszédében rámutatott, hogy az alkotás egyben életfa és emlékoszlop, amelyben kombinálva van Hubertusz szarvasa és a magyar eredet szarvasa. „Jó tudni, hogy az ország legértékesebb szarvastrófeája is Marossárpatakról került múzeumba. A vadászat és a lovaglás történelem, amely hagyományokat őrizni kell. Azt sem szabad elfelejteni, hogy tájainkról, Erdélyből indult ki a modern román lótenyésztés is. Erre a kopjafára itt, az egykori zarándokhely, a Jézus-kútja mellett vigyázni kell, a lovas vadászat hagyományát pedig tovább kell vinni. A munka és a természet az, amibe az embernek vissza kellene pottyannia, távozva a mesterséges létből.” – hívta fel a figyelmet a nyugalmazott állatorvos.

Ezt követően a helyi önkormányzat részéről Kozma Barna polgármester és Mózes Sándor tanácsos koszorút helyeztek el a kopjafánál, Stupár Károly református lelkipásztor igét olvasott fel, majd áldását adta az egybegyűltekre.

André Mónika a legügyesebb lovas vadász

A kopjafaavatás után hivatalosan is megkezdődött a vadászlovaglás. Erdőn, mezőn át vágtatva Pókában volt a következő pihenő, ahonnan Sárpatak alsó határába ügettek, ott ifj. Gálfi Tibor és Rend Tamás szakácsoknak köszönhetően ízletes pörkölt várta a résztvevőket. Ebéd után „rókavadászatra” indultak, harmincnégy lovas vette üldözőbe a „rókát” (Palotás Tibor tavalyi győztesre osztották a szerepet), hosszú kilométereket nyargalva. Hosszas üldözés után sikerült elkapni (megérinteni) a rókát. A szabályok értelmében a győztes lovas vadász, André Mónika fogja a jövő évi Hubertusz lovas vadászaton a róka szerepét betölteni.

Az esemény főszervezője, Benedekfi Levente marossárpataki hagyományőrző lovas, Mátyás-huszár elmondta, hogy nem volt könnyű az elképzeléseket rendszerezni és gyakorlatba ültetni. A versenyen egy sor szabályt kellett betartani a résztvevőknek. „A jelenlegi egészségügyi szabályokra is figyelmet fordítottunk, különben a lovasok körében, a járvány idején kívül is kötelező az egy-két lóhossz távolság betartása. A lovas csapatot rendszerint a falkanagy vezeti, akit nem szabad megelőzni. A rókabundát az újabb szabályok értelmében egy lovas kell vigye, mert az egykori falkavadászat be van tiltva. A mi esetünkben a tavalyi győztesnek osztottuk le a szerepet, aki kiváló lovas, ezért nem volt könnyű utolérni. Az egész vadászat egy nagyon ütemes tereplovaglás volt, természetes és mesterséges akadályokkal, így csak tapasztalt lovasoknak ajánlott a részvétel” – tájékoztatott a főszervező.

Az eseményre több mint tizenöt Maros és Kovászna megyei településről érkeztek lovasok, sőt egy külföldi versenyző is akadt közöttük. A rendezvényt, amelynek fővédnöke dr. Filep Kálmán Csaba volt, a Marossárpatakért Egyesület támogatta.

Szent Hubertusz, a vadászok védőszentje tiszteletére sok országban rendeznek vadászlovaglásokat (ún: Hubertusz-lovaglást). A legenda szerint Hubertusz kíméletlen, világi életvitelt folytató vadász volt. Egy napon azonban megpillantott egy szarvast az erdőben, mely világító keresztet hordozott agancsai között. E jelenés megtérésre és szent életre indította Hubertuszt, később püspökké választották.

e-nepujsag.ro

A győztes

Vadászat

Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elkezdődött a borjazás a gemenci szarvasok életében – számolt be az Agro Jager News megkeresésére Retkes Tamás, szekszárdi természetfotós, aki a napokban fényképezett borjas gímszarvas teheneket. Hatalmas élmény volt találkozni ezekkel az állatokkkal, mesélte lapuknak, miután a legújabb fotótúrájáról is megkaptuk a beszámolóját.

Lencsevégen az idei első szarvasborjú. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Retkes Tamás élménybeszámolója

04:30-kor keltem, hogy napkelte előtt kiérjek. Még fent volt a hold, amit jól lehetett fotózni. Ködös-párás reggel fogadott, nagyon jó hangulatú fotókat lehetett készíteni reggel.

Irány Gemenc. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Beljebb érve az erdőbe, egy tisztáson legelésztek a szarvasok. Itt sokáig tudtam őket fotózni, amíg szépen átsétáltak előttem, beljebb a sűrűbe.

Vaddisznók a szórón. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Mentem tovább a megszokott utamon, benéztem egy másik tisztásra, ahol egy szóró is van, hogy esetleg van-e rajta valami. Pár disznó volt csak, én kismalacokat szerettem volna fotózni, de őket nem láttam, így lőttem pár képet a disznókról és mentem volna tovább, amikor egyszer csak, – ahogy a keresőben nézelődtem, – felbukkant egy kis fej.

Nyuszt szemez velem. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Először azt hittem kisróka, de mikor ráélesítettem, akkor láttam, hogy egy nyuszt néz velem szembe – kíváncsian.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Sikerült róla pár fotót készítenem. A reggeliző helyemre érve – ez egy olyan hely, ahol négy nyiladékot belátok, tulajdonképpen egy kereszteződés – a szembe lévő nyiladékon egy tarvad lépett ki elém.

Gímszarvas aranysakállal a Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Lőttem róla is pár fotót, aztán átváltott előttem. Jobbra fordulva láttam, hogy több tarvad legelészik, elkezdtem őket is fotózni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Több, mint egy órán át tudtam őket fotózni, nem vettek észre és a szelem is jó volt. Volt velük egy kis borjú is, nagyon szertelen volt, ahogy össze-vissza futkározott.

Az első szarvasvorjakat már vezetik a tehenek. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Sikerült olyan jelenetet fotóznom, ahogy kétlábra állnak.

Az idei első szarvasborjú Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Visszafordulva a szembe lévő nyiladékra, láttam, hogy a távolból egy aranysakál közeledik felém, de sajnos bal oldalról ismét szarvasok váltottak ki, így a sakál jobb oldalra távozott.

Magányos aranysakál Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Miközben fotóztam a szarvasokat, reménykedtem, hogy a sakál visszajön. Szerencsém volt ismét, mert visszajött a sakál, ha csak egy kis időre is, jobbról átment előttem a nyiladékon és baloldalt eltűnt a sűrűben. Utána még jött pár tarvad, átváltottak előttem. Őket is lefotóztam, aztán tovább indultam.

Szarvasok váltanak át a nyiladékon. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Felnézve az égre egy sast láttam, készítettem pár fotót róla, de nagyon magasan, messze volt. Már a visszafele vezető nyiladékon jöttem, amikor mellettem, egész közel kiugrott egy bika.

Barkás gímbika Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Egymásra néztünk, készítettem róla pár fotót és elinalt. Egy vizes rész mellett jöttem el, óvatosan kinéztem a vízre, de csak két hattyú úszott a vízen.

Rétisas köröz Gemenc felett. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

A további úton visszafelé sajnos már nem láttam semmit, sütött a nap, kezdett meleg lenni, 11:30 körül értem vissza az autómhoz. Örültem, hogy ilyen jó mozgás volt és hogy sok szép fotót készíthettem. Meg is köszöntem a Jóistennek!

Kattintson a képre és kövesse a természetfotóst a Facebookon is!

Hazaérve Nimród kisfiam nagy öleléssel, Kedvesem pedig egy csókkal és finom ebéddel várt.

Írta és fényképezte: Retkes Tamás

 

Tovább olvasom

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom