Keressen minket

Mezőgazdaság

Robbanás előtt az ipari kender – galéria + videó

A kender világszerte a termelés és az ipar fókuszába került. Magyarországon a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kiemelten foglalkozik ezzel az ipari növénnyel.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet átfogó, komplex ipari kendergazdaság-fejlesztési programot dolgozott ki, amely különféle termékpályákat foglal magában a termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig. Az ipari kender számára a Kárpát-medence kifejezetten jó adottságokkal bír, a növény minden része, így a mag, a rost, a pozdorja, a virágzat és a levélzet szempontjából is sokoldalú lehetőségekkel számolhatnak a termelők és a feldolgozók. Míg a Kárpát-medencére kiterjedő magyarországi kezdeményezés éppen csak elindult, addig Kína, a világ ipari kenderfelhasználásának 70%-át képes biztosítani. Pásztor Zsolttal, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdasági referensével beszélgettünk.

Erdélyben és Partiumban ma is termesztik, a vajdasági gazdák is vetik az ipari kendert. Határainkon belül azonban még nem jöttek létre azok a kenderipari integrációk, amelyek meghoznák a gazdák kedvét a termesztéshez.

Most a Nemzetstratégiai Kutatóintézet három magyarországi faluban egy INTERREG pályázat révén, több felvidéki partnerrel kiegészülve, új programot indított, melynek átfogó célja térségi kenderfeldolgozó kapacitások kiépítése, az integráció feltételeinek megteremtése az ipari kender teljes értéklánca mentén.

A kutatóintézet vezetésével a hazai kenderágazat szereplői rendszeresen egyeztetnek. Az egyre bővülő szakmai közösség egyik tagja, a Csongrád-Csanád megyei Hódgép új, erőgépre kapcsolható adapterek fejlesztését is megkezdte.

Minden 2016-ban kezdődött

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet az Országgyűlés elnökének felkérésére 2016-ban szervezte meg az első ipari kender konferenciát az Országházban, amelyben Kárpát-medencei kitekintéssel az ipari kendertermesztés minden szereplője, – a kutatástól, a termelésen át a vetőmag előállításig – részt vett. Hazánkban az ipari kender termesztése 2008-ra lényegében megszűnt. Ugyanakkor ebben az időszakban a nemzetközi trendeket és új piaci lehetőségeket kihasználva Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, majd pedig Lengyelország, a Baltikum és további európai országok ipari kendergazdasága dinamikus fejlődésnek indult. Pásztor Zsolt, aki az ipari kendergazdaság újjáélesztéséért dolgozik az intézetben, kiemelte, hogy az európai ipari kenderfajták 25%-ban ma is magyar eredetűek. A hazai nemesítésű fajták Európa-szerte ismertek és elismertek, azok kiemelkedő beltartalmi értékei, így a rost-, az olaj- és a CBD-hozamuk miatt.

A kender elérheti az 5 méteres magasságot is.

Biokötözés és csomagolás: akkor ipari kender

A világ a vegyszermentes és az „öko” élelmiszerek, csomagoló anyagok felé fordult, amelyben óriási jövője lehet az ipari kendernek. A termesztéstechnológiáját ugyan ismerjük, de a köztermesztésben nem játszik szerepet – lassan másfél évtized távolságból szemléljük az ipari kender távolodását és oldalpályáról a felfutását, úgy, hogy országunk és tágabb hazánk, a Kárpát-medence nagyon jelentős ipari kendertermesztési kultúrával bírt.

A mezőgazdaság építőanyagot is termelhet: a kenderbeton

Az ipari kender hagyományos felhasználása mellett egy új építkezési technológia, technika is megjelent. A kenderházak építésekor az ipari kender szárának belső fás részét, a pozdorját használják fel, amellyel természetes eredetű, hőszigetelt építőanyaghoz juthatunk. Az ilyen alapanyagokból épített házakat gyakorlatilag külön szigetelni sem kell – mutatja be Pásztor Zsolt. A növény akár négy méteres magassága, a több méterre lehatoló gyökérzete, a gyomflóra visszaszorítása szempontjából rendkívül kedvező lehet, de érdemes lenne a talajra gyakorolt hatását is új módszerekkel górcső alá venni, ugyanis a hatalmas és mélyre hatoló gyökérrendszere, a talajra is jótékony hatással bír. Persze ilyen számottevő tömeget adó növény esetében jelentős tápanyagfelvétellel kell számolni. Amennyiben a melegedő klíma, a hektáronkénti árbevétel és a biztos felvásárlás kedvező gazdasági együttállása megszületik, akkor a magyar gazdák minden bizonnyal elindulnak a kender termesztésével az egész Kárpát-medencében.

A jelenleg is tartó kutatásokról, kihívásokról, a nemzetközi helyzetről, a most induló és hamarosan átadásra kerülő üzemekről Pásztor Zsoltot, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdaság-fejlesztési referensét kérdeztük.

Hogyan került a középpontba az ipari kender és miért éppen ezzel a témával kezdett foglalkozni a kutatóintézet?

A Nemzetstratégai Kutatóintézet Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatósága olyan, az összmagyarság közös érdekét szolgáló programok indítását tűzte ki célul, amelyek határokon átnyúló együttműködéseket eredményeznek. Ezeknek a partnerségi együttműködéseknek a kialakítása a fő célkitűzésünk. A Kárpát-medencében egy nagyon erős, stratégiai agrárágazat kiépítése a cél, amelyben az élelmiszer-előállítás mellett, a mezőgazdaságból kiinduló alapanyagokra épített termékpályák felépítésére is támaszkodhat az ipar. Az ipari kender ebből a szempontból ígéretes erőforrásnak látszik: egyre nő a kereslet a kender-alapú élelmiszerek, étrendkiegészítők, gyógyhatású készítmények, csomagolóanyagok, textilek, biopolimerek, építőanyagok iránt. Kína a területeit már növeli és a precíziós gazdálkodást felhasználva, világszínvonalú termesztést célzott meg. Ausztrália és az Egyesült Államok Kína mellet a világ vezető kendertermesztő és -feldolgozó országai. Európa szerepe is jelentős, a Kontinens kendergazdaságát a folyamatos innováció jellemzi. Magyarország ebben a viszonylatban hátrányban van: nálunk eleddig elmaradtak a versenyképes kendergazdaság feltételeit megteremtő technológiai innovációk és termékpálya-integrációk. A Kárpát-medence környezeti- és talajadottságai, a feldolgozóipar fejlődési potenciálja, a már ma is versenyképesen működő néhány hazai cég jelenléte ugyanakkor indokolttá teszik az ágazat fejlesztésére tett törekvéseket.

Miért ezt a növényt célozták meg és nem más termeszthető fajt választottak?

Az ipari kender termesztéséhez és feldolgozásához hazánk és a Kárpát-medence kiemelkedően jó adottságokkal bír: a sokszínű klimatikus környezet, a kitűnő talajadottságok, a vetésforgóba illeszthetősége, a kendernemesítés világszínvonalú eredményei, a térség egykor virágzó kendergazdasága, a haszonnövény  rendkívül sokoldalú felhasználási lehetőségei, termesztésének és feldolgozásának világszintű reneszánsza mind-mind arra a következtetésre juttattak minket, hogy ezzel a kultúrával foglalkoznunk kell: érdemes törekednünk arra, hogy visszavezessük a széleskörű köztermesztésbe, fejlesszük a ráépülő feldolgozóipart, ösztönözzük térségi kenderipari integrációk létrejöttét.

Nemzetközi viszonylatban mire lehet számítani?

Az elmúlt években dinamikusan növekedett a kendertermesztésre használt szántók aránya Európában, aminek elsődleges oka a növény CBD, azaz kannabidiol tartalma. Ez a nem pszichotróp, biológiailag aktív vegyület jó eredménnyel használható különféle gyulladásos állapotok kezelésére, az ideg- és immunrendszer erősítésére. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy hazánkban is robbanásszerűen terjednek a CBD-készítmények: olajok, kozmetikumok. A magas fehérjetartalmú magból készült fehérjepor és a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag kendermagolaj az élelmiszeripar egyre népszerűbb alapanyaga. A termesztés felívelését a kender-alapú építő- és szigetelőanyagok és a kendertextil iránti kereslet növekedése is indukálja.

A mezőgazdászoknak idegen dolog, hogy a termelt áruból építőanyag lesz. Mekkora jövője lehet a kenderbetonnak?

A kender kórójának belső fás része a pozdorja. Az aprított kenderpozdorját elegyítve mésszel és egy speciális kötőanyaggal, olyan építőanyagot kapunk, ami rendkívül jó fizikai mutatókkal bír: a kenderbeton jó légáteresztő, ugyanakkor kiváló hőszigetelő tulajdonságú építőanyag, amely beépítését követően mineralízációs folyamaton megy keresztül. Ennek során a levegőből szén-dioxidot köt meg. Az ipari kender növekedésekor rendkívül sok CO2-t abszorbeál, miközben az elsődleges feldolgozás sem igényel bonyolult technológiát. A vásárlókat, akik ilyen házakat szeretnének építeni, elsősorban a környezettudatosság és az energiatakarékosság motiválja.

Jelenleg, hogy termelik Európában?

Az ipari kender igen jelentős mennyiségű biomasszát termel. Gyökérzete 2,5 méterre is lehatol. A rost-, pozdorja-, CBD biomassza és magcélú termelés Európa-szerte elterjedt technológiája a gabona-, vagy dupla gabonasortáv. Ezzel a technológiával termelt növény gépesítése a legjobb. Nyugat-európai nagy termelők jellemzően egymenetes betakarításra alkalmas speciális kenderkombájnokat használnak, amelyek ugyanakkor igen drágák. A kender tartalmazza a legerősebb természetes rostot. Ez a tulajdonsága aratáskor rendkívüli körültekintést igényel. Állománykezelése, kártevők elleni védekezése ökológiai gazdálkodásban használható szerekkel is megoldható.

Példaértékű kendertermesztési gyakorlatot találunk Délvidéken, a Vajdaságban: az ottani gazdák főleg magtermesztésre rendezkedtek be. Adán most is gyártanak egy kisebb speciális kombájnt. Class gépek is kisebb átalakításokkal képesek betakarítani a termnőzónát, mint ahogyan azt Törökkanizsán láthattuk. Egy horvát cég pedig, kifejezetten kender-termőzóna betakarítására alkalmas adaptereket fejleszt, ezekből már idehaza is találhatunk. A Partiumban, a Hempflax cég pedig egymenetes betakarítással oldja meg a legnehezebb műveletet. Újabban rostot sokan keresnek, főleg a németek érdeklődnek a legjobban. Azonban Magyarországon jelenleg mintegy 500 hektáron termelnek csak kendert, ezzel közel sem tudjuk lefedni az exportigényeket, nem beszélve az elsődleges feldolgozó-technológia hiányáról.

Hol tartunk most?

2016-ban, az Országházban tartottuk az első ipari kender konferenciát. Akkor már érezni lehetett, hogy a kender egy új alternatíva, régi-új növénye lehet a magyar mezőgazdaságnak. Mára egyértelmű, hogy olyan széles felhasználása van a kendernek, amire egyetlen egy másik gazdasági növény sem alkalmas. 2019 augusztusában egy határon átívelő INTERREG program indult Alsó-, és Felső-Bodrogközben, Szatmárban és Beregben. A Nagygéresi Önkormányzat egy kiállítóteret alakít ki, ahol Expokat lehet megtartani. A településen működik egy varroda, amely a termelt rostanyagnak a barabási üzemből kikerülő fonallal tervez, hasonlóan a Kassán működő, lakástextileket gyártó üzemhez, ahol kender-alapú prémium termékekre fókuszálnak.

Karoson az önkormányzat inkubációs szolgáltatásával kenderfeldolgozásra alkalmas üzem épül. A PRC Invest Kft. a létesülő üzemben foglalkozik majd az ipari kender, mint gyógynövény feldolgozásával. A kendermag és a levél lesz elsősorban a fő hasznosítási iránya a vállalkozásnak, a magtisztítás során melléktermékként keletkező pelyvából pedig ún. CBD biomassza készül majd.

Említette korábban a fehérjeport. Itthon ezzel nem foglalkozunk?

Karoson a tealevél és a kendermagolaj mellett fehérjeport is készítenek a tervek szerint. Géberjénen most építenek egy üzemet, ahol a mag feldolgozása lesz az elsődleges feladat és itt a fehérjepor már a helyi tésztaüzembe kerül, de kozmetikai alapanyagokat is szeretnének előállítani. Ennek az előkészületei már zajlanak. Megkezdődött a Kárpát-medencei ipari kendergazdaság újjáépítése | Felvidék.ma (felvidek.ma).

A termelőket az ár után a termesztéstechnológia érdekli a legjobban. Senki nem szeret üzemi szinten kísérletezni. Ezzel, hogy állunk most?

Termesztéstechnológiai tapasztalataink már idehaza is vannak. Létezik pár magyarországi cég, amely jó gyakorlattal élen jár. A termesztéstechnológiánál fontosabb kérdés a megfelelő betakarító és elsődleges feldolgozó technolóia elérhetősége. Jelenleg a betakarítás és feldolgozás gépi eszközrendszere csak korlátozott számban elérhető, ezen a téren a térségi kenderintegrációk létrejötte hozhat eredményt, ösztönözve a gazdákat a termelésre.

A kutatóintézet hogyan látja, lehet jövője az ipari kendernek?

Az ipari kender termesztésének világszintű felfutása elindult. Az Európai Unió „zöld megállapodásának” (Green deal) alapvetései, a fenntartható gazdasági modellek célkitűzései mind igazolják a kendergazdaság fejlesztésének hosszútávú létjogosultságát.

A nemzetközi értékláncoknak a világjárvány által előidézett megszakadása is ösztönöz minket arra, hogy magas hozzáadott értékű hazai termékek értékesítésére törekedjünk. Nincs ez másképp az ipari kender esetében sem.

A termesztéshez és feldolgozáshoz szükséges tudással, képességgel már rendelkezünk. Legfontosabb feladatunk térségi kenderintegrációk létrejöttének előmozdítása technológia- és tudástranszferrel, szemléletformálással és támogató jogszabályi környezet megteremtésével.

Dr. Szilágyi Bay Péter

 

Mezőgazdaság

Debreceni agrárképzés a bankszektorban

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek

Lezárult a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság közös, négy régió banki szakembereinek szóló gyakorlatorientált képzése. Az oktatói program célja az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése volt.

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet tölt be az agrárszakképzés és -felsőoktatás mellett az élethosszig tartó felnőtt képzésben is. A dinamikusan fejlődő agráriumban a szakembereknek szükségük van arra, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat, és ez igaz a mezőgazdasági ágazatokkal együttműködő bankszektorra is. A DE AKIT mintagazdaságainak és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Központjának képzésein a mezőgazdaság széles spektrumát érintő, a szakemberek számára hasznos és a gyakorlatban jól felhasználható tudást adhatunk át – mondta el a hirek.unideb.hu-nak a képzés lezárása kapcsán Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az AKIT főigazgatója.

A DE MÉK és AKIT képzésén a tiszántúli és tiszamenti térség, valamint az észak-alföldi és az észak-kelet magyarországi régió 80 szakembere vett részt, akik az egyhónapos kurzuson a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar legújabb gyakorlatai tapasztalataival ismerkedhettek meg.

Hazánk második legnagyobb bankja az MKB Bank, amelynek agrár- és élelmiszeripari üzletágában mintegy 280 szakember dolgozik, akik hatékony munkavégzéséhez elengedhetetlen a mezőgazdaság működésének mélyreható ismerete. A Debreceni Egyetem egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra. A képzéseken a modern agrárium folyamatait komplexen, rendszerként működve figyelhették meg a szakembereink. A megszerzett tudás pedig nélkülözhetetlen az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése érdekében – fejtette ki Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője.

Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője (Kép: DE)

Simon Attila kiemelte: a képzésben nagy hangsúlyt kapott az élelmiszeripari fejlesztések, szabályok, illetve előírások megismerése, mivel az ágazatba 2023-at követően 2–2,5-szer több támogatás érkezik, ez pedig jelenős terhet jelent a bankok számára.

Stündl László, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép: DE)

A DE stratégiai ága a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A DE MÉK feladata pedig, hogy az alapkutatás és oktatás mellett a mezőgazdasági vállalkozások számára a gyakorlatba azonnal átültethető tudást biztosítson. Az agrárium gördülékeny és hatékony működéshez folyamatosan szükséges a finanszírozás és a megújult tudásanyag.

Kép: DE

A DE MÉK és AKIT a régió vállalkozásainak és a pénzügyi szektor szakembereinek képzésével nagyban segíti az ágazat fejlődését – tette hozzá Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A banki szakemberek a képzés során egyebek mellett megismerkedtek a precíziós gazdálkodás és a  termesztéstechnológia folyamataival, az állattartó telep működésével valamint az élelmiszeripari üzemek tervezésének és engedélyeztetésének összetett rendszerével.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált

Agrárminisztérium: Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált. (Kép: Feldman Zsolt Facebook oldala)

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 24-i ülésén vett részt, ahol az agrárminiszterek az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válsághelyzetről tárgyaltak. Miután Ukrajna a világ egyik legnagyobb exportőre, a háború következményei súlyos élelmezésbiztonsági problémákat okoznak, elsősorban a harmadik országokban. A kieső termelést pótolni kell, ezért az Európai Uniónak – mint a mezőgazdasági termékek nettó exportőrének – erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését. Ehhez azonban elengedhetetlen az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményező intézkedések és kezdeményezések újragondolása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Feldman Zsolt a jelenlegi helyzetet elemezve az intézkedések újragondolásával kapcsolatba úgy fogalmazott: ez különösen igaz az elvárt zöld ambíciószintre és a Zöld Megállapodásban a mezőgazdaság számára meghatározott célokra, amelyek végrehajtása mértékadó szervezetek által készített tanulmányok szerint az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését vetítik előre. A jelenlegi válságos helyzetben nem kockáztathatjuk az élelmezésbiztonságot, ezért újra kell gondolni és az új helyzethez kell igazítani a gazdákkal szemben elvárt „zöld ambíciószintet” csakúgy, mint a Zöld Megállapodásban foglalt célokat – fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte, hogy ugyanezt a megközelítést kellene követni a nemrégiben bejelentett uniós válságtámogatások kapcsán is. Ezek felhasználását olyan környezeti fenntarthatósági feltételekhez köti az Unió, amely sok nehéz helyzetben lévő sertés- és baromfitartó számára elérhetetlenné teszik ezeket a támogatásokat.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Válasz az alaptalan vádakra: nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra.

Fruitveb: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.  

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra. A magyar zöldség, és gyümölcs jó minőségű és egészséges. (Kép: Fruitveb)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)

Egyetlen írás sem említ meg egyetlen konkrét növényvédőszer-hatóanyagot, és nem közöl egyetlen konkrét mérési eredményt sem. Mindössze néhány példára alapozva von le olyan sommás és a teljes európai zöldség-gyümölcstermesztésre vonatkozó következtetést, miszerint „a zöldségek és gyümölcsök szennyezettek, mérgezők”. Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve.

Ezekkel az írásokkal szemben a valóság az, hogy a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja. Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer, melynek célja, hogy a legkisebb kockázatokat is elkerüljük. Tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon szigorú jogszabályi előírások vannak fajonként és hatóanyagonként a megengedett hatóanyag-maradék szintjére vonatkozóan. Ez az a hatóanyagszint, amely az emberi egészséget abszolút nem veszélyezteti. Tény továbbá, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat. A humán gyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán meghatározott idővel kiürülnek a szervezetünkből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Valóban vannak olyan zöldség-gyümölcs tételek, amelyekben a határérték alatti, elhanyagolható mennyiségű hatóanyag még található, de az messze a jogszabályilag előírt szint alatt van. Az ilyen mintákat nem lehet „túlzóan szennyezettnek” tekinteni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok.

Mindezek fényében nem tudjuk elfogadni az alaptalan, szakmaiatlan, túlzó és általánosító kijelentésekkel teli cikkeket. Azok félrevezetik a fogyasztót, és számottevő erkölcsi és anyagi károkat okoznak a tisztességes kertészek széles tömegének, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy – a káros időjárási hatások felszaporodása miatti növekvő termelési kockázatok, a munkaerőhiány és a termelési költségek jelentős növekedése ellenére – minőségi élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

Forrás: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet

Tovább olvasom