Keressen minket

Vadászat

Egy felvidéki olvasónk tollából: A mecseki őzbak

Közzétéve:

Mindig, mikor papírra kellene vetnem egy vadász élményem, nagyon nehezen tudom el kezdeni, de hivatalos voltam július utolsó hetében a Mecsekbe. Négy éve ígérem, hogy meglátogatom a barátaimat. Lévén, hogy Szlovákiában lakunk és nagyon sokat dolgozik a párom is, nehezen tudunk elszabadulni. Az internet miatt persze tartjuk a barátságot, a kapcsolatot és látszik, hogy ők is olyan komolyan gondolták ezt, mint mi. Sem ők, sem mi nem tettünk le róla. Így végre összejött a közös vadászat. László Béla gyerekori barátom és Plachý Márk várt Magyarországra. A meghívás a Mecseki Aranybika Vadásztársasághoz szólt, amely tőlünk nincs is olyan messze, hiszen 320 kilométerre fekszik a vadászterület Jókától.

Terítéken Patócsné-Khern Mónika mecseki őzbakja

Jóka Felvidéken, ma Szlovákiában található – innen származom, itt él a családom és az egész rokonságom. Kerültünk egyet, az ilyen első estés vadászat erről is szól. Megnézzük a területet, beszélgetünk. Persze, ha olyat lát az ember, ami különleges, ami a vadgazda számára is fontos lehet – lévén, hogy tényleg jóbarátok vagyunk, azt bizonyosan elejtjük. Vadászok vagyunk. Nagyon hoszú ideig dolgoztam Szlovákiában járási, majd országos szinten a vadászati érdekképviseletben, szóval pontosan tudom, hogy a dúvad apasztása és a beteg, sérült állat megváltása sohasem kerülhet a második helyre. Tudjuk miről szól a vadászat.

Aznap este szép számban láttunk tarvadat. Béla és Márk tudta, jól ismerte a területet, az őzbakokat is, de a szerencse úgy hozta, hogy ami lőhető lett volna, vagy nem találtuk, vagy láttuk és elugrott. Máskülönben fiatal, ígéretes, jó adottságú vagy éppen erős őzbakot is láttunk. Próbálkoztunk cserkeléssel, aztán felültünk lesre, mert a síp sem hozta meg a várt eredményt. Néha úgy van véle az ember, hogy elgondolkozik rajta, hogy szerencsétlen vagyok én? – de bizony, nem csak a vadászatokon tesszük fel a kérdést. Nagyon jó volt már régi barátokkal, messze mindentől, az öreg Mecsek oldalában cserkelni. Úgy hiszem, hogy ez azonban nem a szerencsén múlik hanem, ha Diana úgy akarja akkor megadatik s ha nem vagyunk még ott, akkor rónunk kell az utunkat még egy kicsit… Persze, Béla barátom bizakodó volt és kitartott. Béla hitt benne, hogy meglesz és megmutatkozik nekünk a mecseki őzbakom.

Őzbakjával Patócsné-Khern Mónika

Így történt, hogy Bélával már a harmadik este indultunk el, ugrattuk is szegényt eleget. Szerda délután volt, már százszor mindent leforgattam a fejemben. Igen, jó volt már a Mecsekben lenni, az ellátás, a barátok, a nyugalom kezdte visszahozni a régi formánkat. Láttam a barátokon, hogy ők is élvezik és nem kell megfelelni egy-egy vendégnek, hanem minden természetesen megy a maga útján. Ennyi idő már elég volt ahhoz, hogy kipihenten induljunk neki az esti vadászatnak. Én minden vadászatom előtt kérem Dianát, Szent Hubertszut és Istent, hogy legyenek mellettem. Mi vallásosak vagyunk és Jóka főként római katolikusok lakta vidék. Csendben felültünk egy lesre, amit Béla gondolt, hogy beválhat. Mindent átnéztünk, leellenőriztünk. Béla mindent megtett és annyira aggódott, hogy mikor felültünk a lesre megszólat: „Ma meglesz, én tudom, hisz a szerencse trikóm is rajtam van!“. Mondom is neki: csak úgy legyen!

László Béla gratulációját fogadja Patócsné-Khern Mónika

Szürkült, mikor egyszer csak megjelent egy suta a gidájával. Alig telt el egy gondolatnyi idő, mikor kilépett a sűrűből egy őzbak is. Mindig, mikor már lőni készülődök, előjön bennem egy kis izgalom, de most? Most nem volt bennem izgalom, még egy rezgés se. Béla elbírálta: lőhető! Nyugodtan megtámasztottam a fegyverem és megkerestem a távcsőben az őzbakot. Vettem egy mély levegőt és vártam az ideális pillanatot: aztán eldördült a fegyverem. Egyáltalán nem siettem és Béla már azt hitte valami baj van és a távcsövet levéve rám nézett. Én pedig pont akkor adtam le a lövést. Meglepődött. Szokásom szerint a távcsőben tovább figyeltem az eseményeket és láttam, hogy tűzben maradt az őzbak. Móni! – mondta Béla. Én meg feleltem neki, hogy ott maradt helyben, nincs gond, nem kell keresni. Hitte is meg nem is. De ahogy lementünk a lesről és közelítettünk a rálövés helyére, kezdett kirajzolódni, hogy ott fekszik. A suta elugrott, de a gida még mindig ott állt a fekvő őzbak mellett. Régóta vadászom, de ilyet sohasem láttam még. Mikor elugrott tőlünk, akkor tudtam csak közelebbről is megnézni – hiszen addig csak a gidát néztem.

A Mecsekből szép emlékekkel térek haza Jókára, Felvidékre, Szlovákiába. Egy szeletet magunkkal vittünk Magyarországból, a Mecsekből, ahonnan magunkkal visszük majd a trófeát is. Hálát adok ma is a Jóistennek, hogy ilyen vadászbarátokat kaptam, hogy ilyen barátaim lehetnek.

Kívánom, hogy tartsa meg őket egészségben, szeretetben a Jóisten!

Jókáról, Patócsné-Khern Monika

Vadászat

Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét igazolták két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.

A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.

Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető hivatal tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye

2026. június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi lőtéren rendezték meg a Somogy–Vas–Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenyét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.

20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.

A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.

A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.

A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:

  1. Viserálek Martin – Vas
  2. Rózsa Martin – Somogy
  3. Ángyán Ákos – Zala

Fotó: OMVK

Somogy vármegye helyezettjei:

  1. Rózsa Martin
  2. Boda Csaba
  3. Beda János

Vas vármegye helyezettjei:

  1. Viserálek Martin
  2. Viserálek Balázs
  3. Piri Gábor
  4. Bándoli Miklós

Fotó: OMVK

Zala vármegye helyezettjei:

  1. Ángyán Ákos
  2. Timbókovics Balázs
  3. Kovács Tamás

Fotó: OMVK

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom