Keressen minket

Vadászat

Anti bácsi őzbakja és a régi regulák

Közzétéve:

Kattints a képre és csatlakozz!

Évek óta járok vadászni Bánhalmára. Többet apróvadra: így megyek nyúlra, fácánra és néha egy-egy libát is sikerül elejteni. Holocsi Pistának voltam jó barátja, aki élete végéig hivatásos vadász, vadőr volt. Ma vejével, Támár Zoltánnal járom a határt, és mesélem neki, hogy idén egy erősebb őzbakot szeretnék lőni. Nem utasítottak vissza és Bóta Jánossal, a társaság elnökével vártak.

Balról Szeder Antal elejtő és Bóta János a társaság elnöke. Fotó: Támár Zoltán / Agro Jager

Így vágtunk neki a tavasznak és mire májusra fordult a naptár, már nagyon vágytam az útra. Zoltán kisfia, Zalán nagyon kedvel és úgy terveztük, hogy jó két-három napra le is költözök Bánhalmára. Így is történt, s mikor este lepakoltunk, már indultunk is régi barátomhoz: Pistához.

Nekem egy .243 Win Sako fegyverem van, amelyhez RWS 6,5 grammos lőszer jár. Borzasztóan szeretem, nagyon kecses, pontos és jól hord. Ez egy relatíve rövid csövű, sűrű huzagolású típus. Egy gondja van, hogy a hártyás részeket teljesen felhabosítja.

Aznap igen sok őzet láttunk. Látszott, hogy jól ismeri, – nemcsak Zoltán, – de az elnök is a területet. Este indultunk és akkor jó időnk volt. Napsütés. Általában esőt viszek Bánhalmára. Szokták is mondani, hogy ha esőt akarunk, akkor hívjuk meg Szeder Antalt!

Idén úgy gondoltam, hogy egy erősebb bakot szeretnék elejteni. Én nem vagyok válogatós, több őzbakot lőttem már.

Bánhalmán teremnek a jó bakok. Fotó: Támár Zoltán / Agro Jager

Egyszer rám szólnak: töltsél Anti bátyám! Borzasztóan rossz pozícióban vettem a kezembe a puskát. Elsőre el is ugrott, nem érte a lövés,de 50 méterrel arrébb megállt.

Az útszéli bokrok, a Magashátnál, adnak némi takarást. Elég nagy gabonatáblát vetettek arrafelé. Ám ettől függetlenül ott mindig is jó őzes területtel bírtak. Itt korábban már lőttem bakot, de elhessegettem a régi történetet és a vadászatra koncentráltam. Na, vajon sikerül-e?

Először 120 méterre láttam meg. Kissé srégan állt,ahol az út szélén pár szál gaz árválkodott. Aggódtam.

A .243-as nem szól nagyot, csak inkább csattan. Elsütöttem a puskámat, lőttem..

Nem hallottam a becsapódást és tudtam, hogy ép, egészséges maradt a bakom – úgy ugrott el. Ők persze rögtön kiléptek mellőlem, hogy lássák sebzett-e?

Bokorsor mellett, Zolit követve, újra csőre töltöttem, mert megindultunk felfelé, a bokrok mentén…

Még voltam katona és tudok szabadkézből lőni.

Szeder Antal őzbakjával. Fotó: Támár Zoltán / Agro Jager

Rossz érzés volt a hibázás, de azt is tudtam, hogy nem lehet kissé fedett a cél. Meg nagyon nem szeretek mások előtt hibázni, hiszen mi még az a generáció vagyunk , aki a pontosságra, a precizitásra törekszik. .

Nagyapám Martonvásáron volt erdész. Én erdészházban születtem és nagyon sokat légpuskázhattam nála.

Az őzbak nem tudta, hogy ott vagyunk. Nem tudta és a takarásban léptünk feljebb és feljebb, hogy beérjük. Teljesen nyugalomban állt meg, miközben mi rendkívül jó széllel loptuk a távot.

További vadászati tartalmakért kattintson a képre!

Én vadászatok alkalmával csak a lövésre koncentrálok.

A bokorsor végére érve kiléptem. Nem állt ott másik őzbak, csak az enyém. Csak ő. Céloztam. Elgörbült az ujjam, és azt éreztem, hogy jó helyre tettem a szálkeresztet, pontos lövésem lesz. Lőni kellett és én akkor úgy éreztem, hogy rendben lesz.

Hallottam a becsapódást. Futott még 10 métert, csak akkor dőlt el. A találatjelzést nem láttam. Nem ugrott fel, nem rúgott ki. Halálvágtában tűnt el a gabonában…

A vadat a lapocka mögött érte a lövés. Általában ide szeretek célozni. A blattlövést nem szeretem, borzasztó pusztítást okoz.

Zoli felkiáltott, hogy megvan. Ő a lövés pillanatában látta, máskülönben biztos nem szólalt volna meg. Kiürítettem a puskát és a két fiatal elindult az őzhöz. Ugráltak át az árkon előttem, de én nyugodtabban mentem utánuk. Persze nem mentek oda, csak annyira, hogy tudják merre fekszik és vártak rám. Én ma már lassabban mozgok és láttam rajtuk, meglepődtek, hogy, ha nem is fürgén, de átugrottam az árkot.

Lefőzéskor pillantották meg a daganatot. Fotó: Támár Zoltán / Agro Jager

A formásságok nem maradhattak el.

A történet azonban nem fejeződött itt be, már nem azért, mert kerültünk még egyet, hanem azért, mert a trófealefőzésekor ért bennünket a meglepetés, hiszen az őzbak arcüregében találtunk egy daganatot, ami a csontot benyomta a szemgödörbe. Borzasztó fájdalmai lehettek ennek a szegény őzbaknak, de ez csak most derült ki, mikor kezükbe vettük az agancsot.

Kívánatos trófea, amely Szeder Antal gyűjteményét gazdagítja. Fotó: Támár Zoltán / Agro Jager

Tanulságos. A daganattal ellentétes oldalon nőtt a száron egy plusz ág is, ezzel, nagy örömömre páratlan nyolcasra bírálták a trófeámat.

Általában Pista barátom főzi a koponyákat, de ezt most Jani főzte és ezzel telt a következő délutánunk. Azért azt hozzá kell tenni, hogy mikor készen lettünk, Pistához indultunk, hogy ezt nézze meg ő is!

A trófea végül 461 grammot nyomott és az életem vége felé igen örülök ennek az őzbaknak. Szép és kedves trófeám, jó emlékem Bánhalmáról.

Sokat beszélgettünk mostanában – a vadászatok mellett persze – és az jutott most eszembe, hogy mi fiatalon előbb tudtuk azt, hogy mit nem szabad, mint azt, hogy mit lehet.

Szeder Antal már sok évtizede járja a bánhalmai határt. Fotó: Bóta János / Agro Jager

Nagyapám házában, Martonvásáron, a kamrában lógott az öreg sörétes. Nagyapám azt mondta, ha jön a róka, levehetem, és lőjem meg, de soha nem jutott az eszembe, hogy hozzányúljak! Ott játszottak a testvéreim, az unokatestvérem és én voltam a legidősebb, vagy 12 éves. Mégis minden gyerek hallgatott rám és minden gyerek tudta azt is, hogy mi a törvény. Rend volt és azt a rendet a szüleinknek és a nagyszüleinknek köszönhettük, aminek ma sem szabadna másképpen lenni…

Szender Antal elbeszélése nyomán írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Bóta János és Támár Zoltán

Van egy jó története?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Magyarország legrégebbi és legnagyobb online vadászújságában!
Már 16 nyelven elérhető!

 

Vadászat

Jelenleg 1636 farkas él Németországban

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch

Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.

Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.

Csökkent az elhullott farkasok száma

A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.

A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.

A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban

A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.

„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.

A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:

„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.

Forrás: Pirsch

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Vadászat

Erdész, vezető, közösségformáló – szoboravatás Tollner György tiszteletére

Tollner György tiszteletére szobrot avattak a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének épülete előtt.

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Meghitt, bensőséges hangulatban avattuk fel Tollner György, gyémántdiplomás erdőmérnök, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság egykori igazgatójának szobrát a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének épülete előtt.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A szakma és a család tagjai közösen emlékeztek meg arról az emberről, aki egész életében az erdészet, a vadgazdálkodás és a közösség szolgálatát tekintette hivatásának.
🎖️ Tollner György 22 éven át dolgozott a ma is a Pilisi Parkerdő Erdészetének otthont adó épületben. Neve számunkra egyfajta szakmai és emberi mérce. Olyan ember volt, akinek munkája mögött nem csupán beosztások és címek, hanem egy egész élet hivatástudata és közösségi elkötelezettsége állt. Ez a szobor így nemcsak neki állít emléket, hanem figyelmeztet minket is: az erdészet, a természet- és vadgazdálkodás nem pusztán hivatás, hanem hosszú távú felelősség és közösségi ügy.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A szobrot Tollner Ágnes és Reinitz Gábor leplezte le, majd elhelyezték az emlékezés koszorúját. Az alkotás Széri-Varga Géza szobrászművész munkája, amely egy többéves közösségi összefogás eredményeként valósulhatott meg az OEE Szenior Tanácsa és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével.
🌿 Méltó emlék egy olyan embernek, aki egész életét az erdő és a közösség szolgálatába állította.

Forrás: Pilisi Parkerdő

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: A spanyol vadászok vizsgálatot sürgetnek, miután a kormány cáfolta a vadászkutyák tömeges eltűnésének mítoszát

Megcáfolták a vadászkutyák tömeges eltűnéséről szóló hamis narratívát Spanyolországban.

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A Szociális Jogok, Fogyasztóvédelem és az Agenda 2030 Minisztériuma által készített Tanulmány az állatvédelem irányításáról Spanyolországban szerint a menhelyekre bekerülő kutyák mindössze 12,9%-a tartozik vadászkutya-fajtákhoz.

A Spanyol Királyi Vadászati Szövetség (RFEC) és a regionális vadászszövetségek üdvözölték a kormány hivatalos közlését, amely megcáfolja a vadászkutyák tömeges eltűnéséről szóló hamis narratívát. Egyben felhívták a média, a közszereplők és a politikai szervezetek figyelmét arra, hogy a tények tiszteletben tartása nélkülözhetetlen, mielőtt olyan vádakat fogalmaznak meg, amelyek kriminalizálják a vadászokat.

Fotó: FACE

A kormány most először tett közzé olyan ellenőrizhető adatokat, amelyek megerősítik, amit a vadászati ágazat régóta állít: a vadászat nem oka az állatok eltűnésének Spanyolországban. A jelentés szerint 2023-ban összesen 15 216 kutyát regisztráltak eltűntként vagy elhagyottként Spanyolország területén. Ez a szám minden fajtát és esetet tartalmaz — az ideiglenes eltűnéstől a lopáson át az önkéntes leadásig —, ezért a valós elhagyások száma ennél is alacsonyabb lehet.

Ebből mindössze 12,9% tartozik vadászkutya-fajtákhoz, ami 2 422 kutyát jelent, közülük 1 965 esetben jegyeztek fel eltűnést vagy elhagyást. Az agaraknál ez az arány 2,8% (nagyjából 425 kutya). Összességében kevesebb mint 3000 vadászkutya tűnt el vagy került menhelyre Spanyolországban — szemben azzal az 50 000-rel, amelyet egyes állatvédő szervezetek állítanak. Ez a különbség jól mutatja a félretájékoztatás mértékét és azt a reputációs kárt, amely a vadásztársadalmat éri.

A vadászszövetségek hangsúlyozzák, hogy politikai csoportok, pártok és médiumok évek óta terjesztenek ellenőrizetlen állításokat, amelyek hamis és igazságtalan narratívát építettek fel. Ez megbélyegzett több ezer vadászt és kérdésessé tette azok elkötelezettségét, akik a leginkább értékelik és gondozzák kutyáikat.

A kormány maga szólalt meg. Az adatok hivatalosak, nyilvánosak és ellenőrizhetők. Nincs helye több kifogásnak vagy ideológiai torzításnak. Felelős hozzáállást várunk a közszereplőktől és a médiától: ellenőrizzék az információkat, és hagyjanak fel a vadászok kriminalizálásával az öncélú hamis állítások alapján” — fogalmaztak a szervezetek.

Az RFEC és a regionális szövetségek kiemelték, hogy ez a jelentés „fordulópontot jelent”, mivel végérvényesen lerombolja a vadászkutyák tömeges eltűnésének mítoszát, és igazolja mindazokat, akik hosszú ideje követelnek objektív adatokat a félrevezető aktivista-narratívákkal szemben.

Ábra: FACE

„A vadászok azok, akik elsőként törődnek kutyáik jólétével. Ők a társaink, a büszkeségünk és életformánk nélkülözhetetlen részei. Gondoskodunk róluk, etetjük és védjük őket. A tények most már egyértelműek — ideje, hogy ezt tiszteletben tartsák” — zárták közleményüket.

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom