Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Évente 50 ezer forintot dobunk a kukába

Print Friendly, PDF & Email

Tudatosabb vásárlással elkerülhető lenne, mégis tonnaszám kerül a szemétbe az étel. Magyarországon is súlyos probléma az élelmiszer-pazarlás, de a fogyasztói társadalom pszichológiája miatt nehéz visszafordítani a folyamatot – közölte az Index.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Tudatosabb vásárlással elkerülhető lenne, mégis tonnaszám kerül a szemétbe az étel. Magyarországon is súlyos probléma az élelmiszer-pazarlás, de a fogyasztói társadalom pszichológiája miatt nehéz visszafordítani a folyamatot – közölte az Index.

A Nébih 2019-es adatai szerint az egy főre jutó átlagos élelmiszer-hulladék mennyisége évente 65 kilogramm hazánkban (Kép: Fotó: Patrick Pleul / AFP – Index)

Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-ügyi témafelelőse megdöbbentő számokat ismertetett az Indexszel az élelmiszer-pazarlással összefüggésben. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a fejlett országokban nagyjából 105 kilogramm/fő a kidobott élelmiszer évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kg/fő/év.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2019-es felmérése szerint Magyarországon az egy főre jutó átlagos élelmiszer-hulladék mennyisége évente 65 kilogramm.

Egy családnál éves szinten ez 50 ezer forint körüli veszteség, ráadásul az adatokból kiolvasható, hogy tíz család el tudna tartani még egyet abból, amit kidob. A városokban körülbelül a teljes hulladék negyedét az élelmiszerek teszik ki – mondja a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy az élelmiszer-pazarlás alatt nemcsak arra kell gondolni, hogy valaki kidobja az ételmaradékot a kukába, hanem ennek a folyamatnak önmagán túlmutató jelentősége van a bolygó szempontjából.

Az élelmiszerbank által mentett élelmiszerekből az Üdvhadsereg Válaszút Háza nevű intézményében a bentlakók, majd a melegedőre járók vehetik el azt, amire szükségük van (a fotó 2017. február 20-án készült) (Kép: Huszti István – Index)

A FAO adatai szerint a világon megtermelt élelmiszer egyharmada veszendőbe megy, ez azért is probléma, mert rengeteg, üvegházhatású gázok kibocsátásával járó energiát használunk az előállítására. Olyanra fordítjuk a Föld erőforrásait, aminek végül egy jelentős része a kukában landol.

Rodics Katalin úgy gondolja, hogy a termőföldtől a kukáig minden fázison változtatni kellene, mert a dolog sokszor onnan indul, hogy például egy hazai almatermesztőnek nem fizetnek annyit sem a gyümölcsért, hogy azt egyáltalán megérje összeszedni.

Magyarországon ezért különösen fontos lenne, hogy a forgalmazásban és a vásárlásban is a belföldön megtermelt élelmiszereket válasszuk, ezek valószínűleg egészségesebbek is, mert a kevesebb szállítás és az érett állapotban történő szedés miatt nincs szükség olyan szintű tartósító eljárásokra, mint egy tengerentúli termék esetén. Az élővilágunkra nehezedő terhelést is csökkentjük az utaztatásból fakadó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével.

Kinek a felelőssége?

Alapvetően az egész globális kereskedelmi rendszer és az élelmiszeripar is felelős, de mi is, az egyén is az. Olyan ez, mint a klímaválság, bárki tud tenni ellene a maga szintjén.

Rodics Katalin szerint az egyén felelőssége ott húzódik, hogy a döntés végül a miénk, rajtunk múlik, miből és mennyit vásárlunk. A globális ellátási láncot befolyásolni és ellensúlyozni tudjuk, ha megvesszük a kicsit talán drágább, de minőségibb hazai termékeket.

Azt viszont leszögezi, hogy a meggyőzés rendkívül nehéz ezen a területen, mert a fogyasztói társadalom pszichológiáját kellene valahogy felülírni.

A fogyasztásra van berendezkedve a társadalmunk, bármi elérhető, amit csak akarunk, sokszor egyet fizet kettőt vihet akciókban. Az ételnek már nincs meg az az értéke, az a megbecsültsége, ami az előző generációknál még megvolt.

Mentik a romlandót

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsenek a felhalmozódó élelmiszer-felesleg és a rászorulók között, ezzel egyszerre segítik a pazarlás és nélkülözés csökkentését, hozzájárulva a megsemmisítés okozta környezetterhelés visszafogásához.

Szabó Szilvia, az Élelmiszerbank ügyvezetője kérdésünkre elmondta, naponta 400 áruházból mentik az élelmiszert, minden reggel elhozzák a pékárut, zöldséget, gyümölcsöt és valamennyi vegyes élelmiszert. A boltok mellett gyártókkal és forgalmazókkal is együttműködnek. Ezek mind lejárat előtti termékek, de vagy rövid ideig tart már a minőségük, vagy hibás a csomagolásuk, viszont fogyasztható állapotban vannak.

Arra törekszünk, hogy az élelmiszerek minél gyorsabban eljussanak a rászorulókhoz, 450 partnerszervezetünk van, országos lefedettséggel, 250 ezer embernek tudunk segíteni így. Az Élelmiszerbank tavaly 8300 tonna élelmiszert osztott szét, ez nagyjából hétmilliárd forintnyi értéket jelent. A járványhelyzet miatt bezárt éttermeknél és szállodáknál is nagy mennyiségű felesleg keletkezett, de Szabó Szilvia hangsúlyozta, hogy van még szabad kapacitásuk.

Szociális és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy amit legyártottak, az ne vesszen kárba. A megsemmisítéshez rengeteg energiát kell elhasználni, pedig a még fogyasztható élelmiszerekkel tudnánk segíteni a rászorulóknak is.

Forrás: Index

 

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom