Tudatosabb vásárlással elkerülhető lenne, mégis tonnaszám kerül a szemétbe az étel. Magyarországon is súlyos probléma az élelmiszer-pazarlás, de a fogyasztói társadalom pszichológiája miatt nehéz visszafordítani a folyamatot – közölte az Index.

A Nébih 2019-es adatai szerint az egy főre jutó átlagos élelmiszer-hulladék mennyisége évente 65 kilogramm hazánkban (Kép: Fotó: Patrick Pleul / AFP – Index)

Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-ügyi témafelelőse megdöbbentő számokat ismertetett az Indexszel az élelmiszer-pazarlással összefüggésben. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a fejlett országokban nagyjából 105 kilogramm/fő a kidobott élelmiszer évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kg/fő/év.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2019-es felmérése szerint Magyarországon az egy főre jutó átlagos élelmiszer-hulladék mennyisége évente 65 kilogramm.

Egy családnál éves szinten ez 50 ezer forint körüli veszteség, ráadásul az adatokból kiolvasható, hogy tíz család el tudna tartani még egyet abból, amit kidob. A városokban körülbelül a teljes hulladék negyedét az élelmiszerek teszik ki – mondja a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy az élelmiszer-pazarlás alatt nemcsak arra kell gondolni, hogy valaki kidobja az ételmaradékot a kukába, hanem ennek a folyamatnak önmagán túlmutató jelentősége van a bolygó szempontjából.

Az élelmiszerbank által mentett élelmiszerekből az Üdvhadsereg Válaszút Háza nevű intézményében a bentlakók, majd a melegedőre járók vehetik el azt, amire szükségük van (a fotó 2017. február 20-án készült) (Kép: Huszti István – Index)

A FAO adatai szerint a világon megtermelt élelmiszer egyharmada veszendőbe megy, ez azért is probléma, mert rengeteg, üvegházhatású gázok kibocsátásával járó energiát használunk az előállítására. Olyanra fordítjuk a Föld erőforrásait, aminek végül egy jelentős része a kukában landol.

Rodics Katalin úgy gondolja, hogy a termőföldtől a kukáig minden fázison változtatni kellene, mert a dolog sokszor onnan indul, hogy például egy hazai almatermesztőnek nem fizetnek annyit sem a gyümölcsért, hogy azt egyáltalán megérje összeszedni.

Magyarországon ezért különösen fontos lenne, hogy a forgalmazásban és a vásárlásban is a belföldön megtermelt élelmiszereket válasszuk, ezek valószínűleg egészségesebbek is, mert a kevesebb szállítás és az érett állapotban történő szedés miatt nincs szükség olyan szintű tartósító eljárásokra, mint egy tengerentúli termék esetén. Az élővilágunkra nehezedő terhelést is csökkentjük az utaztatásból fakadó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével.

Kinek a felelőssége?

Alapvetően az egész globális kereskedelmi rendszer és az élelmiszeripar is felelős, de mi is, az egyén is az. Olyan ez, mint a klímaválság, bárki tud tenni ellene a maga szintjén.

Rodics Katalin szerint az egyén felelőssége ott húzódik, hogy a döntés végül a miénk, rajtunk múlik, miből és mennyit vásárlunk. A globális ellátási láncot befolyásolni és ellensúlyozni tudjuk, ha megvesszük a kicsit talán drágább, de minőségibb hazai termékeket.

Azt viszont leszögezi, hogy a meggyőzés rendkívül nehéz ezen a területen, mert a fogyasztói társadalom pszichológiáját kellene valahogy felülírni.

A fogyasztásra van berendezkedve a társadalmunk, bármi elérhető, amit csak akarunk, sokszor egyet fizet kettőt vihet akciókban. Az ételnek már nincs meg az az értéke, az a megbecsültsége, ami az előző generációknál még megvolt.

Mentik a romlandót

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsenek a felhalmozódó élelmiszer-felesleg és a rászorulók között, ezzel egyszerre segítik a pazarlás és nélkülözés csökkentését, hozzájárulva a megsemmisítés okozta környezetterhelés visszafogásához.

Szabó Szilvia, az Élelmiszerbank ügyvezetője kérdésünkre elmondta, naponta 400 áruházból mentik az élelmiszert, minden reggel elhozzák a pékárut, zöldséget, gyümölcsöt és valamennyi vegyes élelmiszert. A boltok mellett gyártókkal és forgalmazókkal is együttműködnek. Ezek mind lejárat előtti termékek, de vagy rövid ideig tart már a minőségük, vagy hibás a csomagolásuk, viszont fogyasztható állapotban vannak.

Arra törekszünk, hogy az élelmiszerek minél gyorsabban eljussanak a rászorulókhoz, 450 partnerszervezetünk van, országos lefedettséggel, 250 ezer embernek tudunk segíteni így. Az Élelmiszerbank tavaly 8300 tonna élelmiszert osztott szét, ez nagyjából hétmilliárd forintnyi értéket jelent. A járványhelyzet miatt bezárt éttermeknél és szállodáknál is nagy mennyiségű felesleg keletkezett, de Szabó Szilvia hangsúlyozta, hogy van még szabad kapacitásuk.

Szociális és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy amit legyártottak, az ne vesszen kárba. A megsemmisítéshez rengeteg energiát kell elhasználni, pedig a még fogyasztható élelmiszerekkel tudnánk segíteni a rászorulóknak is.

Forrás: Index