Mezőgazdaság
Az áprilisi hideg miatt lemaradásban van természet
Az áprilisi hideg, gyakran fagyos éjszakák miatt kultúrnövényeink és a természetes növényzet is lemaradásban van a fejlődésben a szokásoshoz képest. A folytatásban tovább melegszik az idő, a növények fejlődése pedig felgyorsul majd. A hét végéig többfelé várható zápor, zivatar, de tartós, egész napos csapadék nem valószínű. A több eső északkeleten hullhat, pedig délen lenne rá nagyobb szükség. A jövő hét első felében jöhet szárazabb, naposabb időjárás egy átmeneti lehűléssel.
Az áprilisi hideg, gyakran fagyos éjszakák miatt kultúrnövényeink és a természetes növényzet is lemaradásban van a fejlődésben a szokásoshoz képest. A folytatásban tovább melegszik az idő, a növények fejlődése pedig felgyorsul majd. A hét végéig többfelé várható zápor, zivatar, de tartós, egész napos csapadék nem valószínű. A több eső északkeleten hullhat, pedig délen lenne rá nagyobb szükség. A jövő hét első felében jöhet szárazabb, naposabb időjárás egy átmeneti lehűléssel.
Az 5 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 28-ig (Celsius fok) /Ábra: MET/
A múlt héten csütörtökön egy hidegfront hozott országos, de csak pár mm csapadékot. Ennél több (helyenként 5-10 mm) csak az északkeleti országrészben esett. A hidegfront mögött pénteken és szombaton száraz idő volt a jellemző, ugyanakkor ismét lehűlt a levegő, a hét közepi 17-20 fokos maximumok is visszaestek pár fokkal. A következő hidegfront vasárnap érte el hazánkat, mely újra hideg, száraz levegőt szállított térségünkbe. Nagyon erős volt a napi hőingás, hiába voltak 15 fok fölötti maximumok, szombattól szerdáig minden reggel többfelé fagyott az országban. Jellemzően „csak” -1, -2 Celsius fok fordult elő nyugaton és északon, de a nógrádi Zabaron hétfő és szerda reggelre is megdőlt a napi minimumhőmérséklet rekordja. A vasárnapi hidegfronthoz kötődően főként északkeleten alakultak ki záporok. Ezen a héten keddtől-szerdától délies áramlással melegedés indult fölöttünk a légkörben, csütörtökre megszűntek a fagyok. A hét első felében csak a déli országrészben alakult ki kisebb eső.
Körte teljes virágzásban Miskolcon 2021. április 28-án (Ábra: MET)
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege többnyire 25 és 55 mm között alakul, mely nem lenne rossz, de főleg a déli országrészben még mindig 10-20 mm-rel elmarad a szokásos értéktől. Jelentősebb, országos csapadék csak a múlt hét elején hullott, így a talaj felszín közeli rétege az északkeleti országrész kivételével sokat száradt az elmúlt napokban, nedvességtartalma többnyire 40 és 70% között alakul a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában. Ennél nedvesebb talajok foltokban fordulnak elő a záporok által jobban öntözött területeken. A középső talajréteg is szárazabbá vált az ország nagy részén, ugyanakkor az 50 és 100 cm közötti rétegre továbbra is telített állapot a jellemző. Az ilyenkor szokásosnál mintegy 4-6 fokkal hűvösebb időben az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga sem növekedett számottevően, továbbra is 9 és 14 fok között alakul.
A szárbaindulás fenológiai fázisában járó őszi kalászosok, valamint a virágozni kezdő repce állományok számára az eddigieknél magasabb hőmérsékletekre lenne szükség. A repcét az elmúlt hetekben előfordult fagyok sokfelé „megcsípték”, de ennek a növénynek jó a regenerálódó képessége, egy kedvező időjárással a folytatásban még lehet jó a termés. A kukorica vetése időben már régóta aktuális, a kellő nedvességet is megkapta a talaj, és az utóbbi napokban a legtöbb helyen a talajhőmérséklet is tartósan meghaladja már a 10 fokos küszöbértéket, így a mostanában elvetett mag közel optimális körülmények közé kerül.
Jelenleg még több gyümölcsünk van teljes virágzásban: északon főleg a meggy és a körte, de még virágzik a cseresznye és a szilva is, miközben az alma még csak bimbós. Legalább egy, de inkább két hetes lemaradásban van a virágzás ideje a szokásoshoz képest.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke főként északkeleten alacsony még, de lassan mindenhol beindul a zöldülés. A változást mutató térkép a hűvös, száraz időjárás ellenére is jellemzően zöld színű, főként azokon a tájakon nem indult még meg a zöld tömeg növekedése, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen a legtöbb helyen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki. Ugyanakkor sárgával rajzolódnak ki középhegységeink, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldülnek a hideg idő miatt.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg 50 és 65 foknap között alakulnak, ami kevesebb, mint a fele a tavalyi értékeknek, és mintegy 45 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése április eleje óta lelassult, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.
Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.
Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
A Magyar Államkincstár közleményt adott ki a kárenyhítési eljárásról:
A Magyar Államkincstár felhívja a termelők figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződéseket a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt kell megkötni ahhoz, hogy jogosultak legyenek a magasabb összegű kárenyhítő juttatásra.
Fotó: Pixabay
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 3. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani a mezőgazdasági termelő; a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló; a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító; a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint az állam között.
Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerint a mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett mezőgazdasági biztosítással.
A hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött biztosítási szerződés alatt az adott kárenyhítési évben az első benyújtott kárbejelentésben megjelölt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének dátuma előtt megkötött biztosítási szerződés értendő.
A biztosítás megkötésének dátumaként a határozott idejű szerződések esetében a szerződés megkötésének dátumát, a határozatlan idejű – folyamatos – szerződések esetében pedig az adott termelési évben a szerződés megújításának első dátumát kell érteni (amely dátumok az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Azaz amennyiben a mezőgazdasági termelő folyamatos, határozatlan idejű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, azt is mindenképp meg kell újítania az első káresemény bekövetkezte előtt. Az adott kárenyhítési évben a folyamatos, határozatlan idejű szerződés, annak megújítása előtt nem fogadható el, mivel az nem tekinthető élő szerződésnek a kárenyhítési eljárásban.
Felhívjuk a figyelmet, hogy még a tavaszi fagykárok esetleges bekövetkezése előtt érdemes megkötni vagy megújítani a mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, ugyanis amennyiben a mezőgazdasági termelő a Magyar Államkincstárnál (Kincstár) kárbejelentést tesz és a kárbejelentésében feltüntetett káresemény bekövetkezése után köti vagy újítja meg a mezőgazdasági biztosítási szerződését, akkor ezen szerződéseket a Kincstár és az agrárkár-megállapító szervek nem vehetik figyelembe a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek bírálata során.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági biztosítási szerződések megkötését vagy megújítását nem célszerű a 2025. évi egységes kérelem benyújtásához kötni, hiszen történhet káresemény az egységes kérelem benyújtása előtt is az adott kárenyhítési évben, így már az egységes kérelem indulása előtt is szükségessé válhat a kárbejelentés megtétele a Kincstárnál.
Integrátori biztosítások esetében fontos kiemelni, hogy a biztosítási szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma alatt nem az adott integrátori tag csatlakozási nyilatkozatának dátumát, hanem a mezőgazdasági termelőre, mint tagra vonatkozóan szintén a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének, vagy megújításának dátumát kell érteni (amely dátumok szintén az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Forrás: MVH
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás
Februárban emelkedett a FAO élelmiszerár indexe
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Péntektől tűzgyújtási tilalom lép életbe 6 vármegyében
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
A spíszer bikám
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Bikák és agancsok
