Az áprilisi hideg, gyakran fagyos éjszakák miatt kultúrnövényeink és a természetes növényzet is lemaradásban van a fejlődésben a szokásoshoz képest. A folytatásban tovább melegszik az idő, a növények fejlődése pedig felgyorsul majd. A hét végéig többfelé várható zápor, zivatar, de tartós, egész napos csapadék nem valószínű. A több eső északkeleten hullhat, pedig délen lenne rá nagyobb szükség. A jövő hét első felében jöhet szárazabb, naposabb időjárás egy átmeneti lehűléssel.

Az 5 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 28-ig (Celsius fok) /Ábra: MET/

A múlt héten csütörtökön egy hidegfront hozott országos, de csak pár mm csapadékot. Ennél több (helyenként 5-10 mm) csak az északkeleti országrészben esett. A hidegfront mögött pénteken és szombaton száraz idő volt a jellemző, ugyanakkor ismét lehűlt a levegő, a hét közepi 17-20 fokos maximumok is visszaestek pár fokkal. A következő hidegfront vasárnap érte el hazánkat, mely újra hideg, száraz levegőt szállított térségünkbe. Nagyon erős volt a napi hőingás, hiába voltak 15 fok fölötti maximumok, szombattól szerdáig minden reggel többfelé fagyott az országban. Jellemzően „csak” -1, -2 Celsius fok fordult elő nyugaton és északon, de a nógrádi Zabaron hétfő és szerda reggelre is megdőlt a napi minimumhőmérséklet rekordja. A vasárnapi hidegfronthoz kötődően főként északkeleten alakultak ki záporok. Ezen a héten keddtől-szerdától délies áramlással melegedés indult fölöttünk a légkörben, csütörtökre megszűntek a fagyok. A hét első felében csak a déli országrészben alakult ki kisebb eső.

Körte teljes virágzásban Miskolcon 2021. április 28-án (Ábra: MET)

Az elmúlt 30 nap csapadékösszege többnyire 25 és 55 mm között alakul, mely nem lenne rossz, de főleg a déli országrészben még mindig 10-20 mm-rel elmarad a szokásos értéktől. Jelentősebb, országos csapadék csak a múlt hét elején hullott, így a talaj felszín közeli rétege az északkeleti országrész kivételével sokat száradt az elmúlt napokban, nedvességtartalma többnyire 40 és 70% között alakul a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában. Ennél nedvesebb talajok foltokban fordulnak elő a záporok által jobban öntözött területeken. A középső talajréteg is szárazabbá vált az ország nagy részén, ugyanakkor az 50 és 100 cm közötti rétegre továbbra is telített állapot a jellemző. Az ilyenkor szokásosnál mintegy 4-6 fokkal hűvösebb időben az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga sem növekedett számottevően, továbbra is 9 és 14 fok között alakul.

A szárbaindulás fenológiai fázisában járó őszi kalászosok, valamint a virágozni kezdő repce állományok számára az eddigieknél magasabb hőmérsékletekre lenne szükség. A repcét az elmúlt hetekben előfordult fagyok sokfelé „megcsípték”, de ennek a növénynek jó a regenerálódó képessége, egy kedvező időjárással a folytatásban még lehet jó a termés. A kukorica vetése időben már régóta aktuális, a kellő nedvességet is megkapta a talaj, és az utóbbi napokban a legtöbb helyen a talajhőmérséklet is tartósan meghaladja már a 10 fokos küszöbértéket, így a mostanában elvetett mag közel optimális körülmények közé kerül.

Jelenleg még több gyümölcsünk van teljes virágzásban: északon főleg a meggy és a körte, de még virágzik a cseresznye és a szilva is, miközben az alma még csak bimbós. Legalább egy, de inkább két hetes lemaradásban van a virágzás ideje a szokásoshoz képest.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke főként északkeleten alacsony még, de lassan mindenhol beindul a zöldülés. A változást mutató térkép a hűvös, száraz időjárás ellenére is jellemzően zöld színű, főként azokon a tájakon nem indult még meg a zöld tömeg növekedése, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen a legtöbb helyen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki. Ugyanakkor sárgával rajzolódnak ki középhegységeink, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldülnek a hideg idő miatt.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg 50 és 65 foknap között alakulnak, ami kevesebb, mint a fele a tavalyi értékeknek, és mintegy 45 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése április eleje óta lelassult, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.

Forrás: MET