Mezőgazdaság
Tovább egyszerűsödött a NAK tagdíj-megállapítási ügyintézése
A 2020. évtől kezdődően a NAK egyszerűsítette a korábbi tagdíjbevallási és tagdíjfizetési folyamatokat azáltal, hogy tagjai helyett elvégzi a tagdíj megállapítását. Az adminisztráció csökkentése érdekében tavalytól a tagok a könyvelőjüket/könyvvizsgálójukat is meghatalmazhatják a tagdíj elfogadására, korrekciójának elvégzésére, idéntől pedig már adószakértő, illetve adótanácsadó is eljárhat helyettük. Új elemmel bővült az online fizetés lehetősége is. A 2021. évi tagdíjmegállapításra két ütemben kerül majd sor.
A 2020. évtől kezdődően a NAK egyszerűsítette a korábbi tagdíjbevallási és tagdíjfizetési folyamatokat azáltal, hogy tagjai helyett elvégzi a tagdíj megállapítását. Az adminisztráció csökkentése érdekében tavalytól a tagok a könyvelőjüket/könyvvizsgálójukat is meghatalmazhatják a tagdíj elfogadására, korrekciójának elvégzésére, idéntől pedig már adószakértő, illetve adótanácsadó is eljárhat helyettük. Új elemmel bővült az online fizetés lehetősége is. A 2021. évi tagdíjmegállapításra két ütemben kerül majd sor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Elnökségének döntése értelmében a 2021. évi tagdíj-megállapítás két ütemben zajlik. Az árbevétel alapú tagdíjat fizető tagok közül az év első felében (2021. május 1. és június 15. között) a gazdálkodó szervezetek, az év második felében (várhatóan ősszel) pedig az őstermelők és egyéni vállalkozók tagdíj-megállapítására kerül majd sor.
A 2021. évi tagdíj megállapításának alapjául a 2019. évi bevétel, árbevétel adatok szolgáltak. A NAK által megállapított 2021. évi tagdíjat, illetve a számításhoz felhasznált adatokat a kamarai tagok, illetve az általuk az e-Irodán keresztül meghatalmazott könyvelők, adószakértők, adótanácsadók vagy könyvvizsgálók 2021. május 1.-től tekinthetik meg a www.nak.hu oldal e-Iroda felületére belépve. Amennyiben a megadott adatokkal és az azok alapján kiszámított tagdíjjal egyetértenek, úgy elfogadhatják azt. Ha módosítani szeretnének az adatokon, vagy kedvezményt kívánnak igénybe venni, úgy azt – a szükséges igazolások mellett – 2021. június 15-ig tehetik meg. Azon tagok esetében, akik nem hagyják jóvá a NAK által megállapított tagdíjat, de a korrekció lehetőségével sem élnek, a határidő leteltét követően a tagdíj-megállapítás automatikusan elfogadottá válik. A 2021. évi tagdíj megfizetésének határideje 2021. június 15. A tagdíj kiegyenlítéséhez tagjaink számára lehetőséget biztosítunk az e-Irodán keresztül indítható online díjfizetésre: a bankkártyás fizetés mellett az idei évtől már átutalásra is van mód.
Bővült az árbevétel adat igazolásához, módosításához használható dokumentumok köre. Főszabály szerint továbbra is az állami adóhatóság által az érintett tagról nyilvántartott árbevétel, bevétel adatot tartalmazó, az állami adóhatóság által kiadott igazolás szükséges, a NAK Alapszabályának 2020. december 16-i módosítása azonban lehetővé tette, hogy bizonyos esetekben ez adóbevallás másolattal kiváltható legyen. Amennyiben a NAK által ismert bevétel, árbevétel nem éri el a nettó 50 millió forintot, akkor az árbevétel adat az állami adóhatóság részére utolsóként benyújtott, befogadott bevallás másolatával is igazolható. Ebben az esetben az adóbevallás másolatán a tagnak fel kell tüntetnie, hogy a másolat megegyezik az állami adóhatóság felé benyújtott bevallással, illetve ezen nyilatkozatát alá kell írnia és kelteznie is szükséges.
Szintén az Alapszabály decemberi módosításával vált lehetővé, hogy a tagdíj-megállapítás folyamatába az adószakértők és az adótanácsadók is bekapcsolódjanak. Ők a NAK Alapszabálya értelmében a könyvelőkkel azonos jogosultságokat élveznek. Azaz, 50 millió forintot (elismert termelői szervezetre/csoportra vonatkozó kedvezmény esetén 300 millió forintot) meg nem haladó árbevétel esetén ők is kiállíthatják a szükséges igazolást.
A 2020. évi tagdíj felülvizsgálatát 2021. október 31-ig kérhetik tagjaink a szükséges igazolások megküldése mellett.
Ügyfélszolgálatunk készséggel áll tagjaink, illetve a velük együttműködő könyvelő, adószakértő, adótanácsadó vagy könyvvizsgáló szakemberek rendelkezésére a következő elérhetőségeken: ugyfelszolgalat@nak.hu; belföldről ingyenesen hívható zöld szám: +36 80 900 365.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.