Mezőgazdaság
Megjelent Nagy János kukoricatermesztésról írt könyve Debrecenben
Nagy János Kukorica a nemzet aranya című könyve a világ mezőgazdaságának egyik legfontosabb haszonnövényéről szól. A tizenhat szerzős kötet a precíziós kukoricatermesztés kérdéskörét tárgyalja – közölte a HAON.
A könyv kiváló példája annak, hogy a termesztési és nemesítési kutatások hogyan járulnak hozzá a termésnövekedés és a minőség összefüggésének feltárásához.
Bács Zoltán kancellár hangsúlyozta, hogy a könyv különösen fontos az egyetem számára, hiszen olyan ismereteket tartalmaz, amelyet nem csak az oktatásban, hanem a gyakorlatban is hasznosítani tudnak a szakemberek. Ez a könyv a professzor úr szakmai munkájának életműve, megtalálható benne minden olyan információ, amit a kukoricáról tudni érdemes – méltatta a könyvet Farkas József, a Szaktudás Kiadó Ház Zrt. elnöke.
Prof. dr. Nagy János a mű szerzője kiemelte, hogy a könyv sikere egyben a Debreceni Egyetem sikere is. A kötet szerzői bíznak abban, hogy a közös munka eredményeként olyan értékes és aktuális eredményeket tartalmazó szakkönyv készült, amelyet a szakemberek eredményesen használhatnak munkájuk során.
Forrás: HAON.hu
Mezőgazdaság
Brüsszel elfogadta a gazdálkodók terheit csökkentő javaslatokat
Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését
Az európai gazdatüntetések hatására az Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését, mely elsősorban a gazdálkodók terheinek mérséklését szolgálja. Hazánknak is számos tehercsökkentést eredményező javaslata volt, melyek érdemben mérsékelik a mezőgazdasági termelőket nehéz helyzetbe hozó termeléskorlátozó és adminisztratív kötelezettségeket.
Az európai uniós gazdatársadalom elégedetlensége és a KAP Stratégiai Tervek végrehajtása első évének tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a stratégiák hatékony megvalósításához kiigazításokra van szükség. Ezekhez felül kellett vizsgálni és egyben egyszerűsíteni a szabályozást, hogy a tagállamok a mezőgazdasági termelők valódi igényeihez igazíthassák a támogatási rendszerüket, nagyobb rugalmasságot adva a gazdálkodási tevékenységek eredményes elvégzéséhez. Figyelembe kell venni ugyanis az ágazat szereplőit sújtó növekvő kihívásokat, melyek elsősorban az időjárás kiszámíthatatlanságában, a piaci és a gazdasági bizonytalanságokban érhetők tetten.
Az Európai Parlament döntése nyomán a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy szabályaikat akár már a 2024-es kérelmezési időszakban úgy alkothassák meg, hogy azok nagyobb mozgásteret adjanak a gazdálkodók számára a termelési gyakorlataik megvalósításához. Magyarország a javaslatában megfogalmazottaknak már számos alkalommal és idejében hangot adott, ám e meglehetősen kései döntés nyomán most végre érvényre is juttathatja azokat az idei esztendőtől, amelyekre még módja van. Jelentős eredmény, hogy a magyar javaslatok kulcselemei közül számos elfogadásra került. Ilyen például az, hogy a kisgazdaságokra aránytalan terhet rovó ellenőrzéseket és szankciókat két év alatt kivezetik. További eredmény, hogy a termeléskorlátozó és így az orosz-ukrán termeléssel szemben jelentős versenyhátrányt okozó parlagoltatást ki lehet vezetni a kötelező támogatási feltételek közül, miközben azok számára, akik környezeti, vagy gazdasági megfontolásból önként vállalják, támogatott lehetőségként megmarad.
A könnyítéseket tartalmazó szakmai tájékoztató anyag megtalálható az Agárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu-n.
Mezőgazdaság
Emelkedő gabonaáraknál nem érdemes a készleteken ülni
Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak.
Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak, így a hazai gazdáknak érdemes most odafigyelniük a megfelelő szerződések megkötésére és készleteik értékesítésére is − jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Böhönyén tartott Gazdafórumon, csütörtökön.
Feldman Zsolt ismertette, hogy az időjárás kedvezőtlenül hatott a francia és a német szántóföldekre, ahonnan a gazdák az őszi kalászosokból jóval kevesebbet takaríthatnak majd be. Ennek hatása már észlelhető az európai határidős piacokon, ahol is a gabonaárak érdemi emelkedést jeleznek.
Mindeközben, kedden az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását – tájékoztatott az államtitkár, rávilágítva, hogy az európai és a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni a nemzetközi nagytőkés oligarchák tulajdonában álló több százezer hektáron termelő ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb termelési feltételek mellett termelnek. Brüsszel a háborút pénzeli az európai gazdák támogatása helyett, ezzel továbbra is agrárválságot okoz.
Emlékeztetett, hogy a gazdasági nehézségek – a háború, a csökkenő terményárak és a kiszámíthatatlan időjárás – ellenére 2023-ban az agrárkifizetések értéke 1400 milliárd forinttal új rekordot ért el, amely közel háromszorosa a 2010-es 533 milliárd forintnak.
Mintegy 157 ezer gazdálkodó több mint 527 milliárd forint támogatáshoz jutott április 21-ig az uniós és a nemzeti források által – tette hozzá.
Feldman Zsolt felhívta a figyelmet a kormány intézkedésére, amely szerint a Magyar Államkincstár május 31-ig gondoskodik a terület- és állatalapú támogatások kifizetéséről. Ezen túlmenően 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz.
Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a tavasszal elinduló új vidékfejlesztési pályázatok esetében több olyan pályázati felhívást is előkészített, amely a takarmányipar, az élelmiszeripar, az állattartás és a kertészetek fejlesztésére ad lehetőséget. A feldolgozóipari pályázati felhívásokat 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg, szintén 200 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg az állattartó telepek megújítására irányuló pályázatok, a kertészetek fejlesztéseit pedig közel 100 milliárd forint keretösszegű forrás segíti.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Fagyott ma reggel is: néhol -3 fokig hűlt a levegő
Péntek reggelre is több helyen csökkent 0 fok alá a hőmérséklet.
Péntek reggelre is több helyen csökkent 0 fok alá a hőmérséklet. Hétvégén azonban búcsút inthetünk végre a fagyoknak. Péntek hajnalban sem szabadultunk meg a fagyoktól, sőt a csütörtökinél kissé hidegebb a reggel. Az Alpokalján, az Északi-középhegységben, a Duna-Tisza közén, valamint a Nyírségben is fagypont alá hűlt több helyen a levegő.
Romhányban -3,1 fok volt a minimum, itt mértük a leghidegebbet. Kecskemété a dobogó második foka -3 fokkal , Zabar pedig -2,8 fokkal lett bronzérmes. A fagynak ezúttal is voltak nyomai, deres fű, lefagyott szélvédő árulkodott róla.
Hétvégén már várhatóan megszabadulunk a fagyoktól. Szombaton még a hidegebb, fagyzugosabb helyeken lehetnek gyenge fagyok, vasárnap azonban már teljesen fagymentes lesz a reggel.
Forrás: Időkép