Keressen minket

Mezőgazdaság

A tagállamok világossá tették, nem kérnek Brüsszel agrárdiktátumából

0

Kompromisszum helyett az európai gazdák ellehetetlenülését eredményező diktátumot próbált a tagállamokra erőltetni az Európai Parlament (EP) a múlt heti uniós csúcson, meghiúsítva ezzel a megállapodás létrejöttét az új közös agrárpolitikáról (KAP). Javaslatukban a Frans Timmermans bizottsági alelnök által erőltetett irreális, csak Brüsszel népszerűségének kedvező, túlzott mértékű zöldcélok szerepelnek.

0

Közzétéve:

0
Kompromisszum helyett az európai gazdák ellehetetlenülését eredményező diktátumot próbált a tagállamokra erőltetni az Európai Parlament (EP) a múlt heti uniós csúcson, meghiúsítva ezzel a megállapodás létrejöttét az új közös agrárpolitikáról (KAP). Javaslatukban a Frans Timmermans bizottsági alelnök által erőltetett irreális, csak Brüsszel népszerűségének kedvező, túlzott mértékű zöldcélok szerepelnek.

Nagy István: A romantikusan ábrázolt, kapirgáló tyúkokkal nem lehet fenntartani az élelmiszer-ellátást (Kép: Havran Zoltán)

A 27 tagállam minisztere példátlan egyetértésben utasította vissza ezt a diktátumot – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nagy István. Az agrárminiszter figyelmeztetett: a brüsszeli diktátumot a magyar ellenzék is támogatja, noha bevezetése három-négyszeres élelmiszerár-emelkedést okozna.

Egyezség helyett tovább nőtt a feszültség az uniós szervek és a tagállamok között a múlt heti KAP-csúcson. Miért mérgesedett el a találkozó?

– Meggyőződésem, hogy az Európai Parlament nem akart megállapodni a tagállamokat képviselő miniszterekkel. A két napon és két éjszakán át tartó egyeztetések második napján a nemzetek minisztereit tömörítő tanács a parlamenti javaslatokat figyelembe véve felülvizsgálta októberben elfogadott álláspontját, és több kérdésben engedményeket tett a megegyezés érdekében. A kompromisszumot a legnagyobb meglepetésünkre elutasította a második tárgyalási nap végére az EP, és még az addig képviselt álláspontjánál is keményebb javaslatot tett az asztalra. Fontos megemlítenem, hogy az uniós döntéshozatalnak ebben a szakaszában a 27 tagállam miniszterének a korábban már elfogadott, közös álláspontjáról meg kell egyeznie az Európai Parlamenttel is. A találkozón az Európai Bizottságnak elvileg közvetítő szerepet kellett volna betöltenie.

A bizottsági delegációt vezető Frans Timmermans zöldmegállapodásért felelős alelnök ehelyett a mezőgazdasági termelést erősen korlátozó brüsszeli javaslatok érvényesítésére törekedett, a parlamenten keresztül gyakorolva nyomást a nemzetekre.

Timmermans nyomásgyakorlása juttatta holtpontra a tárgyalást?

– Igen, Brüsszel magatartása miatt tovább késik a megállapodás. A parlament munkaanyagában több olyan timmermansi javaslat is megjelent, amelyet a tagállamok már korábban elutasítottak és mindeddig a parlamenti álláspontban sem szerepeltek. Ezért a kompromisszum helyett a legtöbb energiát arra kellett fordítanunk, hogy egyáltalán megvédjük az októberi tanácsi megállapodás legfontosabb eredményeit.

Hogyan reagáltak erre a kellemetlen meglepetésre a miniszterek?

– Mind a 27 tagország egyhangúan elutasította az EP diktátumát és a testület csúcstalálkozón tanúsított hozzáállását. Nemcsak nekünk, de a parlamenti frakciókon belül is meglepetést okozott az egy nap alatt bekövetkező éles parlamenti fordulat. A miniszterek ülését pedig többször is meg kellett szakítani. Egyhangúlag elutasítottuk a parlament hozzáállását.

A parlament delegációvezetője az ülés után a minisztereket okolta a kudarcért. Mi okozza a tanács és a parlament közötti feszültséget?

– Még egyszer kiemelném, példátlan, ami a tárgyalásokon történt.

Pártállástól függetlenül mind a 27-en felháborítónak tartjuk, hogy a parlament túlterjeszkedve hatáskörén ránk erőltesse a gazdák érdekeivel ellentétes akaratát. A tagállamok ezzel erőt demonstráltak.

Június végén Luxemburgban ismét megpróbálunk megegyezni, bízom benne, hogy ez végre sikerül.

Mik a szakmai kifogások? Mondana néhány példát?

– A legnagyobb vita a KAP környezet- és klímavédelmi szabályaival kapcsolatos. Egyértelmű, hogy az új agrárpolitikának és a gazdáknak hozzá kell járulniuk a teremtett világunk megőrzéséhez és védelméhez, de meg kell találni az egyensúlyt a versenyképességi és végrehajtási szempontok között. Az EP javaslata egyértelműen vesztes pályára állítaná Európa termelőit az olcsóbb globális termeléssel szemben, betarthatatlan követelményekkel. A parlament például teljesen érthetetlen okból ragaszkodik a területek egy részének parlagon tartásához, miközben másodvetést vagy lucernát sem termeszthetnének a gazdák, vagy méhlegelőként sem lehetne hasznosítani a földet. Ezek a területek így jobb híján elgyomosodnának, a gyomirtóhasználat pedig elkerülhetetlenné válna.

A botrányt követően mi várható az újabb, június végére tervezett csúcson?

– Folytatódik a vita arról, hogy a tagállamoknak mekkora forrást kell fordítaniuk az új zöldintézkedésre, az úgynevezett agroökológiai alapprogramra. Mi a közvetlen támogatások húsz százalékát, az EP harminc százalékát javasolja elkülöníteni. A tanáccsal ellentétben a parlament nem volt hajlandó elmozdulni álláspontjáról, miközben a KAP forrásainak összességé­ben negyven százalékát eleve környezeti és klímavédelmi intézkedésekre fordítjuk. A parlamenti javaslattal tovább csökkenne a hagyományos területalapú támogatások összege, vagyis felborulna a versenyképesség és a klímaváltozás kezelése közötti arány. Szintén vita tárgya az érzékeny ágazatok, például az állattartók vagy a zöldség-gyümölcs termesztők támogatása. A tagállamok megtartanák a termeléshez kötött támogatások jelenlegi mértékét, míg az EP csökkentené. Szintén elutasítják a kistermelők nagyobb támogatását. Mi azt javasoltuk, hogy a kistermelők tíz hektár alatt arányaiban nagyobb támogatásban részesüljenek. A parlament azt is hangoztatja, mindenkinek vállalásokat kell tennie, így csak az öt hektárnál kisebb területtel rendelkezők mentesülnének több, új előírás alól.

Az EP javaslatai hogyan érintenék a fogyasztókat?

– Jelentősen, akár háromszorosára drágulna az unióban előállított élelmiszerek többsége. Piacvédelem híján az európai állampolgárok jelentős része a zöldambíciókkal szögesen ellentétes előállítási körülmények között termelt, harmadik országból érkező importra lennének rászorítva. Ezt az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma is kiemelte az európai bizottsági javaslatról készített elemzésében. Ezért is fontos, hogy a tagállamok agrárminiszterei határozottan léptek fel, letörve a Timmermans-féle terveket.

Brüsszel népszerűségének árát tehát a gazdák fizetnék meg?

– Mindannyiunknak sokba kerül. Egyszersmind meg kell érteni, hogy a romantikusan ábrázolt, boldogan kapirgáló tyúkokkal és a minden negyedik hektárra vizionált ökológiai termeléssel nem lehet fenntartani az uniós élelmiszer-ellátást. Az európaiak leszoktak a háztáji állattartásról. Az emberek a falvakból is egyre inkább a közeli városokba járnak vásárolni, ezen pedig nem kívánnak változtatni. A túlzó szabályok sok esetben feleslegesek, de leginkább károsak, mert az olyan alapvető élelmiszerek drágulnának akár három-négyszeresükre, mint a tojás, amely a világon a legolcsóbb és legegészségesebb fehérjeforrás, alapvető eleme a szegényebb rétegek tápanyagellátásának. Timmermans – vélhetően – ezt a jóval magasabb árat is meg tudná fizetni. A legtöbben ugyanakkor – ahogy említettem – a kockázatos, környezetszennyező módszerekkel előállított, távolról idehozott importra kényszerülnének. Az is gondot okoz, hogy a civil zöldszervezetek hangja jóval nagyobb, mint a hagyományos állattartást bemutatni hivatott kezdeményezéseké.

Emmanuel Macron francia államfő nemrég kijelentette, csak azokat az élelmiszereket kellene beengedni az unióba, amelyek előállítása megfelel az európai elvárásoknak. Ilyen piacvédelmi intézkedéseket sem tartalmaz az uniós javaslat?

– Szó sincs piacvédelemről. Teljes mértékben egyetértek a francia államfővel, küzdünk érte, de sajnos ez nem prioritása Brüsszelnek.

Miért?

– Itt érhető tetten az uniós szervek képmutatása.

Miközben az európai gazdáknak szigorú és költséges termelést kellene folytatniuk a zöldcélok érdekében, a határokon kívül ezeket a célokat már nem tartja fontosnak Brüsszel.

Jó példa erre, hogy a tervek között szerepel a ketreces állattartás teljes uniós betiltása. Eközben Ukrajnában az EU támogatásával épül a térség egyik legnagyobb tojástermelő üzeme, ketreces technológiával. Felfoghatatlan, hogy az európai termelők ellehetetlenítése, így az import növekedése hogyan illeszthető a klímavédelmi célokhoz. A Marokkóból származó, az EU-ba importált zöldség termesztési körülményeiről csak annyit tudunk, hogy jóval kevésbé szigorúak az ottani elvárások, mint Európában.

A napnál is világosabb, hogy a vegyszerekkel kezelt importáru sokkal nagyobb környezetterhelést és élelmiszer-biztonsági kockázatot rejt, így az uniós ambíciók a szakmaiatlanság mellett meglehetősen képmutatók is.

A magyar képviselők, beleértve Dobrev Klárát, aki az EP alelnöke is egyben, hogyan foglalnak állást?

– Támogatják az uniós javaslatokat, leginkább sodródnak a pártcsaládjuk nézetével azonosulva. A magyar ellenzéknek a magyar kormány iránt érzett gyűlölete mindent felülír. Leghőbb vágyuk, hogy elégedetlenség legyen hazánkban, és a magyar kormány akár már a választások előtt megbukjon. Azzal ugyanakkor nem számolnak, hogy hatalomra kerülésük esetén egyből szembesülnének a valósággal és a felelőtlen kampányígéreteik következményével. Sem a gazdákat, sem a választókat nem lehet becsapni a hamis ígéretekkel.

Mit várhatnak a magyar gazdák a hazai ellenzéktől, ha számukra kedvezően alakul a 2022-es választás?

– Jó kérdés. Kizártnak tartom, hogy a korábban radikális Jobbik vagy a Karácsony Gergely mozgalmához csatlakozó Ángyán József kiegyezne a Gyurcsány-párt nyíltan GMO-párti és a nagyüzemek térnyerését kívánatosnak nyilvánító politikájával.

Egyelőre nem látszik, hogy az ellenzék keresné a kapcsolatot a gazdatársadalommal, ugyanakkor azt állítják, a támogatások nyolcvan százalékához csak egy szűk réteg fér hozzá.

– Ezzel az állítással szándékosan összemossák a területalapú támogatásokat és a beruházási célokat szolgáló vidékfejlesztési forrásokat, megtévesztve az embereket. Magyarország alkalmazza a tagállamok közül a legszigorúbb támogatásmegvonást a nagygazdaságoktól. Nem jár területalapú támogatás 1200 hektáros birtokméret felett. A jelentős összegű beruházási támogatásokra pedig azok az állattartók és az élelmiszer-előállításban, az önellátásban meghatározó üzemek pályáznak, amelyek komoly beruházásokat indítanak, minden állami egy forinthoz hozzáteszik a saját egy-két forintjukat. Az ő támogatásuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hazánk jó minőségű feldolgozott élelmiszerrel lássa el a lakosságot. Ez nem érdeke Nyugat-Európának. A nyugati befektetők a rendszerváltás után privatizált, majd bezárt feldolgozóüzemek következményeként az alapanyag-előállításra kényszerítették a magyar gazdákat. Ez a berendezkedés káros, mert kevésbé jövedelmező, keveseknek ad munkát, ezzel felgyorsítja a vidéki területek elnéptelenedését. Ez nem lehet alternatíva, főleg úgy, hogy a magyar agrá­rium és élelmiszeripar egy történelmi lehetőség kapujában áll, végre felzárkózhat a nyugat-európai versenytársakhoz.

Ez miben nyilvánul meg?

– Korábban nem látott forrásból fejlődhet a következő években a vidék, az uniós forrásokhoz a kormány a legnagyobb mértékű, nyolcvanszázalékos nemzeti társfinanszírozást adja, már most sok száz milliárd forint keretösszegű beruházási pályázatokat írunk ki. A történelmi összegből megújul, látványos fejlődésnek indul a vidék. Célunk emellett továbbra is a kistermelők pozícióinak javítása, ösztönzése, a helyi termékek hozzáférhetőségének javítása, a rövid ellátási láncok működése. Ezért is döntöttünk a közelmúltban a helyi termékek arányának jelentős növeléséről a közétkeztetésben, és ezért utasítjuk el a lisztkukacot és más rovarfajok megjelenését az élelmiszerek között. Az ellenzék az összeg megvonásával megkötné az agráriumot és a már említett történelmi lehetőségtől fosztaná meg a magyar vidéket.

Forrás: Magyar Nemzet

0

Mezőgazdaság

Vaddisznókondát videóztak Spanyolországban

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban

+1

Published

on

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban, miközben egy kombájn megkezdte a kukorica betakarítását. Az állatok nemcsak táplálékforrásként használják a táblát, hanem biztonságos búvóhelynek is.

Fotó: Club de Caza

A felvétel egy hatalmas mezőgazdasági területen készült, ahol a vaddisznók gyakori vendégek – különösen a betakarítás idején. A kukorica csövei ilyenkor igazi csemegét jelentenek számukra, így a lehető legtovább maradnak a területen. A magasabban lévő csöveket elérve sokszor letörik a szárakat, hogy hozzáférjenek a még érintetlen terméshez.

A drón a levegőből követte a menekülő kondát, amely a már learattott sorokon átvágva próbált visszabújni a még álló kukoricásba.

A terület nem bír el ennyi vaddisznót

A felvételeken több mint 20 példány látható, és ez még csak egyetlen konda. A vaddisznók nap mint nap óriási károkat okoznak a termésben, ami jelentős veszteséget jelent a gazdák számára. Évről évre küzdenek ezzel a problémával, de a modern technológiáknak – például a kamerával felszerelt drónoknak – köszönhetően ma már pontosabban nyomon követhetik a vadkárokat és dokumentálhatják az ilyen eseteket.

Forrás: Club de Caza

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

AM: Jó ütemben teljesül az agrártámogatások kifizetése

Published

on

0

Rengeteg a pályázat a gazdálkodóknak és a tavalyi évhez képest gyorsabban halad az agrártámogatások kifizetése, a területalapú támogatások ütemesen érkeznek a gazdákhoz. A 2024-es egységes kérelmek után 27 jogcímen már több mint 518 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár csaknem 153 ezer érintett számára – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára Mórahalmon.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Fotó: Fekete István / AM

Feldman Zsolt az agrárfórumon ismertette, hogy az alaptámogatás 88, az újraelosztó támogatás 95 százalékát már kifizette az államkincstár. Így a kérelmezők 98 százaléka, 149,5 ezer gazda már forráshoz jutott. Március végétől folyamatosan zajlanak a végfizetések is a különböző jogcímeken.

A 2024. évi egységes kérelmek kifizetésekor Csongrád-Csanád vármegyében eddig 26 milliárd forintot folyósítottak csaknem 12 ezer gazdálkodónak – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési pillérének csaknem 2900 milliárd forint keretösszegéből 2300 milliárd forintot a magyar kormány biztosít, az uniós társfinanszírozás 600 milliárd forintot tesz ki.

Bálázó javítás éjjel, ami egyedül mindig nagyon veszélyes. Fotó: Agro Jager

Feldman Zsolt előadása szerint a mostani finanszírozási ciklusban a KAP vidékfejlesztési keretéből március 11-ig 34 felhívás jelent meg 1347 milliárd forint keretösszeggel. Intenzív pályázati időszakban van a hazai agrárium, hiszen a tavaly meghirdetettekkel és az idén megjelenőkkel összesen, 73 kiírás segíti a gazdálkodókat. 2025-ben 40 pályázati felhívás várható, többek között a precíziós gazdálkodás, agrár-erdészeti rendszerek és terményszárító fejlesztések támogatására.

Szintén idén érkezik a fiatal gazdákat segítő pályázati konstrukció 79 milliárd forintos kerettel. Emellett április végén-május elején megszületnek az Agrár-környezetgazdálkodási Program keretében várt támogatói döntések, amelyeket 20 ezer gazdálkodó vár – sorolta.

Népszerűnek nevezte a felhívásokat, példaként említve, hogy az eddig lezárt és még bírálat alatt álló beruházási pályázati konstrukciókra jelentős túligénylést tapasztaltak. A vállalkozások a meghirdetett keretösszegekhez képest közel négyszer nagyobb támogatási igényt nyújtottak be, így megközelítve az 1800 milliárd forintot. A legnagyobb fejlesztési igény az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás területéről érkezett.

A kisléptékű feldolgozó üzemi pályázati felhívás esetében is születtek már döntések, az első támogatói okiratokat a héten átadták – jegyezte meg.

Forrás: Agrárminisztéium

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom