Az eseményen Nagy István agrárminiszter azt mondta: a 21. század számos új kihívására gyorsan és hatékonyan kell reagálni, ilyen a klímaváltozás okozta negatív hatásokhoz történő alkalmazkodás, emiatt az öntözésfejlesztés mára megkerülhetetlen feladattá vált. Magyarországon a kilencvenes évek elejéig lényegesen nagyobb mezőgazdasági területen öntöztek, mint napjainkban, azonban az öntözési rendszer elsorvadt, jelentősen csökkent az öntözött területek nagysága, ez az elmúlt évtizedekben súlyos gondokat okozott.

Dr. Nagy István agrárminiszter Megyaszón (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

A szaktárca vezetője hozzátette: az agrártárca egyik legfontosabb feladata, hogy minél több gazdálkodónak biztosítson lehetőséget az öntözéses technológia kiépítéséhez. Egyrészt azért, hogy a magyar gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, másrészt, hogy javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. Úgy fogalmazott: ezzel nem csak a termés biztonságát és mennyiségét lehet növelni, de a termésben megjelenő hozzáadott értéket is.

Részletekről szólva azt mondta: gondoskodni kell a vízbázisok védelméről, ezért támogatják a felszíni vizekből történő öntözést, az öntözéses gazdálkodást segítő beruházásokat. A kormány úgy döntött, hogy az öntözéses gazdálkodást, egy jól átlátható jogi szabályozás bevezetésével népszerűbbé teszi a termelők, illetve a gazdálkodni kívánóknak, javítva ezzel a mezőgazdasági öntözés feltételeit, valamint az öntözhető területek arányának növelését.

Kép: Pelsőczy Csaba – AM

“Ahhoz, hogy versenyképesebbé tegyük a magyar mezőgazdaságot, nélkülözhetetlen termőföldjeink öntözése, ezért a kormány a következő tíz évben 17 milliárd forint pluszforrást biztosít évente az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez” – mondta, hozzátéve: a törvény és a hozzá kapcsolódó intézkedési csomag révén átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges beruházások előkészítési költsége.

Jelenleg mintegy 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont a magyar gazdák 300-400 ezer hektárt is öntöznének, “ezért ösztönözzük a gazdák közötti együttműködést, az öntözési közösségeket”, amelyek speciális támogatási formákat is igénybe vehetnek, készíthetnek környezeti körzeti tervet, és akár harmadlagos művet is üzemeltethetnek az öntözési körzeten belül. A közösségek száma folyamatosan bővül, 64 elismert öntözési közösség működik, 5 közösség elismerése pedig folyamatban van.

Kép: Pelsőczy Csaba – AM

A harangodi cégcsoport is élt a lehetőséggel és pályázott. Itt a szántóföldi növénytermesztés 4000 hektáros területen történik, ez a legmeghatározóbb ágazat a csoport tevékenységi területeit tekintve. A harmadik és negyedik ütemben végrehajtott fejlesztésekkel létrehoztak egy 240 ezer köbméter kapacitású víztározót, valamint 304 hektár nagyságú szántóföldi terület öntözését lehetővé tevő öntözőberendezések kivitelezését. A beruházás értéke meghaladja az 1,9 milliárd forintot, melyet a kormány több mint 702 millió forinttal támogatott. A beruházás eredményeként olajretek, facélia, homoki zab és csemegekukorica termesztése válik fenntarthatóvá és kiszámíthatóvá. Ez az innováció hozzájárul a cégcsoport stabil működéséhez, eredményességéhez, és képes lesz hosszútávon is megtartani dolgozóit – mondta Nagy István.

Forrás: AM