Keressen minket

Mezőgazdaság

Magyarország „agrárnagykövetei” lesznek a FAO-ösztöndíjasok

„Magyarország büszke házigazdája az Agrárminisztérium és a FAO közös nemzetközi ösztöndíjprogramjának, amely különleges agrárnagyköveteket nevel ki hazánknak” – hangsúlyozta Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az ösztöndíjasok tiszteletére rendezett ünnepségen.

„Magyarország büszke házigazdája az Agrárminisztérium és a FAO közös nemzetközi ösztöndíjprogramjának, amely különleges agrárnagyköveteket nevel ki hazánknak” – hangsúlyozta Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az ösztöndíjasok tiszteletére rendezett ünnepségen.

Agrárminisztérium és a FAO közös nemzetközi ösztöndíjprogramjában számos agrárszakember nevelkedik, akik a jövőben jó kapcsolatokat építhetnek ki Magyarország azakembereivel (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Tizenöt ország huszonkét hallgatója fejezte be idén tanulmányait Magyarországon, az Agrárminisztérium, valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által támogatott hagyományos ösztöndíjprogram keretében. A diplomájukat idén megszerző ösztöndíjasok tiszteletére az Agrárminisztérium ünnepséget szervezett a FAO Regionális Hivatala, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem valamint a programban résztvevő nagykövetségek képviselőinek részvételével. A rendezvény házigazdája Bencsik Dávid volt, aki gratulált a hallgatóknak és kiemelte: az itt végzett hallgatók a magyarok „agrárnagykövetei” lesznek a jövőben, akik működtethetik a hidat hazánk külgazdasági fejlesztéseiben is. „Magyarország fontosnak tartja aktív részvételét a világ élelmezési problémáinak megoldásában, amelyben nagy szerep jut az ilyen gyakorlatias programoknak” – mondta Bencsik Dávid. Az ösztöndíjprogram, amelynek indítása óta a Magyar Kormány támogatásával 44 országból 339 hallgató részesült ösztöndíjban hosszú távon is segíti a magyar gazdasági érdekek érvényesítését a fejlődő országokban.

Az élelmezési világszervezet célja a nemzetközi élelmezés-biztonság erősítése, illetve az egészséges élelmiszerek arányának növelése (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Pedro Arias, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának programvezetője hozzátette: a mezőgazdaságban nagy hasznát lehet venni a közgazdaságtudományi ismereteknek. Hangsúlyozta, hogy az élelmezési világszervezet célja a nemzetközi élelmezés-biztonság erősítése, illetve az egészséges élelmiszerek arányának növelése. A fenntartható élelmezés szempontjából pedig fontos, hogy az egészséges élelmiszereket elérhető áron lehessen megvásárolni. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy az agráriumot nem elég önmagában kezelni, mivel komplex módon összefügg egyéb területekkel, mint például a termelési együttműködések fokozásával, vagy éppen a pazarlás csökkentésével is.

Kép: AM

Mezőgazdaság

Aszály a halgazdaságokban

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.

Fotó: Debreceni Egyetem

A magyar haltermelők már évek óta küzdenek a szárazság-okozta vízhiánnyal. Ez a folyamat eddig elsősorban a dunántúli területeket érintette, idén azonban már térségünkben, a Tiszántúlon is egyre nagyobb gondot jelent a tógazdaságoknak – mondta a hirek.unideb.hu­­­­­-nak Fehér Milán, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumának vezetője.

Fehér Milán, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumának vezetője. (Fotó: Debreceni Egyetem)

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

A dunántúli völgyzárógátas halastavakkal szemben a Tiszántúlra elsősorban a körtöltéses tórendszerek a jellemzők. A völgyzárógátas rendszerben a tavakat külső vízfolyás látja el vízzel, míg a körtöltéses tógazdaságok esetében mesterséges csatornákon keresztül jut el a vízutánpótlás a halastavakba.

A vízszabályozás a körtöltéses rendszerben az egyszerűbb, így a vízellátás sokkal kiegyenlítettebb.  A Kőrösök és a Tisza vízállása azonban most rekord alacsony, nehezen tudják ellátni a tógazdaságokat. A haltenyésztők ilyen időjárási körülmények között vagy az extenzív tenyésztést helyezik előtérbe, tehát ritkább népesítéssel, kevesebb halat helyeznek ki és a meglévő vízkészletekkel gazdálkodnak, vagy intenzívebb technológiákat vezetnek be és a halak tápos etetésével, a víz levegőztetésével és a tavak vizének keringtetésével próbálják a tenyésztés ütemét tartani – sorolta a szakember.

A gyors párolgás-okozta alacsony vízállás hatására a halastavakban megjelenhetnek a különböző halbetegségek, nő a madárkár és a halak növekedése is lelassul. Hazánkban a tógazdasági haltermelés 80 százalékát a ponty adja, emellett a busa és az amur a meghatározó.

Fotó: Debreceni Egyetem

A hároméves üzemformában az állatok nevelése programozottan zajlik. A kedvezőtlen, forró időjárás hatására azonban a hozamok jelentősen csökkenhetnek. A ponty emésztésének sebessége 18-24°C-os vízhőmérséklet mellett optimális, 28- 29 Celsius-foknál melegebb vízben a táplálékfelvétel csökken. A halastavaink sekélyek, gyorsan felmelegszenek. Ez együtt jár a víz oldott oxigén-tartalmának csökkenésével, ami jelentős elhullást okoz a halállományban. A napsütés és a forróság hatására a felmelegedő vízben felgyorsul a tavak algásodása – tette hozzá Fehér Milán.

A Halbiológiai Laboratórium vezetője kifejtette: ezek a fotoszintetizáló szervezetek a nappali órákban, miközben rohamosan fejlődnek, növelik a tavak oxigén-koncentrációját, azonban éjszaka hatalmas mennyiségű oxigént vonnak el más élőlényektől és a hajnali órákban kritikusan alacsony oldott oxigén-koncentráció alakulhat ki, amely végzetes a halak számára.

Az oxigénhiányos, felmelegedő tavakban a halak csak vegetálnak és a szakembereknek minden esetben be kell avatkozniuk. A haltermelés ilyen körülmények között nem hatékony, nem fejlődnek az állatok. A tórendszerek vízutánpótlása sok esetben nem megoldott, nem állnak rendelkezésre a régi öntöző csatornák, a patakok, kanálisok és vízerek kiszáradtak. Ez az év kritikus a halgazdaságok számára is – jelentette ki Fehér Milán.

A DE MÉK szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a nyári, ritkító halászat, amely során a tóban nevelt állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák. Az aszályos időjárás hosszútávon mindenképp kihat a halastavi termelésre és jelentősen befolyásolja az ágazat hatékonyságát a következő tenyésztési ciklusban.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kormány kiemelt figyelmet fordít a vidékre és a gazdatársadalomra

A kormány kiemelt figyelmet fordít a vidékre és a gazdatársadalomra, erős Magyarország elképzelhetetlen erős magyar mezőgazdaság nélkül – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szombaton, Ópusztaszeren.

Fotó: AM

Farkas Sándor a Magyarok Országos Gyűlésén tartott előadásán azt mondta, a jelenlegi, válságok sokaságát megélő világban az ország élelmezésbiztonságát garantáló, versenyképes mezőgazdaság és az ágazatot vállán vivő gazdatársadalom óriási értéket képvisel. A kormány hosszútávú célja, hogy a magyar agrárium 20 millió ember számára legyen képes előállítani kiváló minőségű élelmiszert – tette hozzá. 2010 óta jelentősen fejlődött a magyar mezőgazdaság. Az agrárium kibocsátása 25,5 százalékkal emelkedett, az élelmiszeriparé 42 százalékkal növekedett. Az ágazat jövedelmezősége és hatékonysága – amely 2010-ben még az uniós átlag 50 százalékán állt – is jelentősen javult. A mezőgazdaság szerepe meghatározó a magyar külkereskedelemben, 2010 óta 82,2 százalékkal bővült az agrárexport – közölte a politikus.

A megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében – a 80 százalékos nemzeti kiegészítéssel együttesen – a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 4265 milliárd forintot használhat fel Magyarország a közös agrárpolitika 2-es pillérére. A magyar agrárstratégiai terv szerint a források 50 százalékát kifejezetten technológiai modernizációra szeretnék fordítani – mondta az államtitkár. A kormány a terveket benyújtotta Brüsszelben, számos kérdésben megegyezés született, de aláírt megállapodás még nincs.

A kormány földpolitikájának célja, hogy életképes méretű kis- és közepes gazdaságok jöjjenek létre. A Földet a gazdáknak program keretében 250 ezer hektár állami föld került haszonbérlet útján új termelőkhöz, köztük 1200 fiatal gazdához – tudatta az államtitkár. Szintén a Földet a gazdáknak program részeként 2015 októbere 2016 augusztusa között 290 ezer hektár állami tulajdonú földet hirdettek meg, ennek 70 százaléka került új tulajdonosokhoz, helyben lakó földművesekhez – mondta. A kormány ellenáll az Európai Bizottság magyar földvédelmi rendszert támadó kísérleteinek, amely célja, hogy megnyissa az utat a külföldiek tulajdonszerzése előtt – hangsúlyozta Farkas Sándor.

Az idei, történelmi léptékű aszály kialakulása közös felelősség – szögezte le az államtitkár. Hozzátette: bár 187-188 ezer hektár rendelkezik vízjogi engedéllyel, csupán 115 ezer hektáron öntöznek. Az államtitkár hangsúlyozta, szemléletváltozásra van szükség, a támogatási programok mellett ezért kiemelkedő az oktatás szerepe. A jól működő termelői szervezetek nélkül rendkívül nehéz és drága a mezőgazdaságot működtetni – fejtette ki Farkas Sándor. “Meg kell szervezni önmagunkat!” – utalt arra, csak az alulról jövő együttműködés lehet hosszútávon fenntartható és hatékony.

A Magyar falu program az utóbbi száz év legsikeresebb vidékfejlesztési kezdeményezése, amely megteremti a szükséges infrastrukturális fejlesztések lehetőségét. Óvodák, bölcsődék, faluházak épülnek, fejlesztik a közutakat, járdákat, közösségi tereket. Az évente a kistelepülések fejlesztésére fordítható 250-300 milliárd forint kézzelfogható eredménnyel jár – közölte a térség országgyűlési képviselői posztját 1998 óta betöltő politikus.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Borsodi rendőrök traktor-futamot rendeznek

A versenyt 2022. augusztus 30-án tartják meg Mérán.

Rendőrség: A traktor-futamot, azaz a mezőgazdasági gépjárművezetők versenyét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr Főkapitányság Kommunikációs és Megelőzési Osztály munkatársai az Encsi Rendőrkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságával közösen 2022. augusztus 30-ára tervezik Mérán.

Fotó: Rendőrség

Ábra: polic.hu

Az elmúlt években megyénk közútjain is nagymértékben megnövekedett a gépjárműforgalom, ami igaz a mezőgazdasági gépjárművekre is. Jelenlétük elsősorban a betakarítási időszakban jelentkezik intenzívebben. Az aktualitás miatt a verseny célja, hogy a mezőgazdasági gépjárművezetők az elméleti ismeretüket frissíthessék, a gyakorlati tapasztalataikat pedig bővíthessék, és ez által a közúti közlekedést közösen biztonságosabbá tegyük.

 A verseny időpontja: 2022. augusztus 30-án 8. órától

A verseny helyszíne: A Kurilla Gabona Kft. Méra 085/6 hrsz. alatt található telephelye.

A versenyen résztvevők: mezőgazdasági gépjárművezetők

 Infobox:

A megmérettetés KRESZ és elméleti tesztlapok kitöltéséből, vezetéstechnikai pálya teljesítéséből, illetve gyakorlati feladatok végrehajtásából áll.

A versenyre jelentkezőknek rendelkezni kell legalább „T” nemzeti érvényes vezetői engedéllyel, amelyet a verseny előtt be kell mutatni.

A vezetéstechnikai pályát mindenkinek ugyanazzal a mezőgazdasági gépjárművel kell teljesítenie, melyet a vetélkedő szervezője biztosít.

 Jelentkezési lap a Mezőgazdasági Járművezetők Versenyére: >>>  ITT  <<< kitölthető!

Forrás: Police.hu

Tovább olvasom