További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A kezdeti nehézségek után – vontatott kelés, elcsúszott gyomirtás – a legtöbb helyen nagyon szépenfejlődnek a napraforgók, de ilyenkor sem feledkezhetünk meg a tápanyag-utánpótlásról, illetve a betegségekkel szembeni védekezésről – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A kezdeti nehézségek után – vontatott kelés, elcsúszott gyomirtás – a legtöbb helyen nagyon szépenfejlődnek a napraforgók, de ilyenkor sem feledkezhetünk meg a tápanyag-utánpótlásról, illetve a betegségekkel szembeni védekezésről – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A napraforgó tápanyagigényes növény, így a növényvédelem mellett nagyhangsúlyt kell fektetni a megfelelő tápanyagellátásra. Ez magában foglalja az alaptrágyázást, a vetésselegy menetben kijuttatott startertrágyázást és a lombtrágyázásokat is. A napraforgó kálium iránti igényekülönösen magas. A vegetációs időben egy jól fejlett állomány képes 300-400 kg/ha káliumot is felvenni.Ennek nagy része ahhoz szükséges, hogy a növény levélfelületét, illetve szárrészét kifejlessze, és csakkisebb része, hozzávetőlegesen 80 kg/ha fog a termés képzésére fordítódni. Ha optimális káliumellátásban részesítjük az állományt, sokkal jobb lesz a vízgazdálkodása, a szárazságtűrő képessége, a betegségekkel szembeni ellenálló képessége is nő, valamint az olajképződésre is hatással van.
Jó termésátlag,megfelelő minőség eléréséhez nélkülözhetetlen a nitrogén-hatóanyag, viszont figyeljünk arra, hogy a túlzott nitrogén-utánpótlás nem javasolt, ugyanis rontja a kaszatok olajtartalmát, illetve a növényi szövetekethirtelen megnyújtja, így csökken a gombás betegségekkel szembeni ellenálló képességük. A foszfornaka gyökerek fejlődésénél, a virágzási és termékenyülési folyamatoknál, illetve a termés mennyiségi ésminőségi paramétereinek kialakulásánál van jelentős szerepe. Hiánya sokszor csak a termésmennyiségcsökkenésében mutatkozik meg. A napraforgónak közel azonos a kénigénye, mint a repcének, hozzávetőlegesen 40-50 kg kénhatóanyag/ha-ral lehet számolni. A nitrogén hatékony hasznosulása miatt szükségestápelem, illetve fontos szerepe van a zsírok, olajok képződésében is. A magnézium pótlásáról sem szabad elfeledkezni, mivel befolyásolja az asszimilációs tevékenységet, illetve az itt megtermelt szénhidrátokelszállítását a magtermésbe, növelve ezzel az ezerszemtömeget, ami a terméseredményekben is megmutatkozhat. A bór esszenciális mikroelem, sokrétű a szerepe a terméskötésnél és a virágzásnál is. A napraforgónak viszonylag nagy a bórigénye. Ha a bór már a kezdeti növekedéskor jelen van a magnéziummalegyütt, akkor kiváló gyökérrendszert tud a növény fejleszteni, ami hozzájárul ahhoz, hogy több vizet éstápanyagot legyen képes felvenni.
Hiánya látványosan mutatkozik meg, mint a deformált virágképződmények megjelenése, így később megfelelő termés sem alakul ki ezekből. A mangán egyrészt a fotoszintézisszabályozásában játszik szerepet. Fokozza a növény asszimilációs teljesítményét, és ezáltal pozitívanhat a termésre. De nemcsak a fotoszintézist szabályozza, hanem a zsírsavak képzését is, így a mangán kijuttatásával magasabb olajtartalmat lehet elérni. A gyakorlatban a foszfor- és kálium-hatóanyagokjelentős részét ősszel érdemes a területre kijuttatni, illetve egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy vetéskor startertrágyázásként juttatják ki a növényspecifikus mikrogranulátumokat, ami segíti növényeinkkezdeti fejlődését. A nitrogént megosztva, a magágy készítése előtt, illetve az esetleges fejtrágyázásvagy lombtrágyázás alkalmával juttassuk ki, hogy folyamatosan fel tudja venni a növény, és csökkentsük a hatóanyag-veszteséget. Most, még a csillagbimbós állapot előtt érdemes a gombaölős kezelésmellé beiktatni egy lombtrágyázást is, hogy optimális tápanyagellátással kezdődhessen a virágzás, majd atermésképződés is.
Forrás: NAK
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV