Mezőgazdaság
Egy év drágulás után végre csökkenés a globális élelmiszerárakban
Róma, 2021. július 8. – Júniusban egy év emelkedés után újra csökkentek a globális élelmiszerárak az ENSZ referencia-indexe alapján. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe májushoz képest 2,5%-kal volt alacsonyabban, ám még így is 33,9%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értékét.
Róma, 2021. július 8. – Júniusban egy év emelkedés után újra csökkentek a globális élelmiszerárak az ENSZ referencia-indexe alapján. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe májushoz képest 2,5%-kal volt alacsonyabban, ám még így is 33,9%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értékét. A FAO élelmiszerár-indexe 2,5%-kal apadt 12 hónap folyamatos emelkedés után.
Az index, amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, főként a növényi olajok, gabonafélék, és részben a tejtermékek árcsökkenése miatt váltott irányt, amelyek ellensúlyozták a hús és cukor amúgy magasabb árát.
A FAO növényi olaj árindexe 9,8%-os esésével négyhónapos negatív rekordot döntött. Az esést a pálma, szója és napraforgó olaj alacsonyabb nemzetközi ára idézte elő.
A gabonafélék ára átlagolva 2,5%-kal csökkent, ám ennek ellenére 33,8%-kal van magasabban a 2020. júniusi értékhez képest. Ezen belül is a kukorica nemzetközi ára 5%-kal zuhant az Argentínában tapasztalt – kínálati bőség indukálta –árcsökkenés miatt. A búza ára 0,8%-kal mérséklődött, köszönhetően a javuló termelési kilátásoknak a főbb búzatermelő országokban, ellensúlyozva a száraz időjárás jelentette kihívásokat Észak-Amerikában.
Olcsóbb lett a FAO index alá tartozó összes tejtermék – és ezen belül is az erős keresletcsökkenés után főként a vaj –, így összességében 1%-ot csökkent a globális tejtermék árindex.
A cukor óvatosan, de drágult és a 0,9%-os áremelkedés – és az azt megelőző két hónap drágulása – több éves csúcsra nyomta az indexet. A bizonytalanságok a kedvezőtlen időjárás a brazíliai termésre gyakorolt hatása kapcsán fűtötték a trendet.
Folytatva kilenc hónapja kezdődött mentelelését, a FAO hús-árindexe 2,1%-kal tovább emelkedett júniusban, és ezzel 15,6%-kal szárnyalja túl a tavaly ilyenkori értékét – ám még így is 8%-kal marad el a 2014. augusztusi történelmi rekordjától.
2018 óta először nőnek a globális gabonakészletek
Lefere korrigálta a FAO a 2021-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 817 millió tonnára – olvasható a Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. Ez még így is 1,7%-kal (avagy 47,8 millió tonnával) magasabb a tavalyinál, új rekordot állítva fel.
A szemestermények esetében is hasonló a helyzet: májushoz képest 3 millió tonnával kevesebbet, összesen 1 513 millió tonnát jósolnak a szakértők idénre. Brazília kukoracatermése megsínylette a tartós száraz időszakokat, ez vezetett a globális csökkenéshez is.
A búzakibocsátást (1 millió tonnával kevesebbre) 784 millió tonnára várják, ami, hiába a száraz időjárás a Közel-Keleten, 1,2%-os éves növekedést jelent.
Ezzel szemben a globális rizstermelésre vonatkozó becsléseket felfelé módosították: az 1%-os várható éves növekedéssel rekordmennyiségű 519,5 millió tonnát valószínűsítenek.
2018 óta először, a globális gabonakészletek (836 millió tonna) 2022-re meghaladhatják a nyitószintjüket. A gabonakereskedelem is bővülhet, elérve a 472 millió tonnát, köszönhetően Kína hatalmas kukorica-vásárlásainak.
Élelmiszerhiány és világjárvány
A Covid-19 járvány hatásai, főként a jövedelmek csökkenése, aláásta az anyagi és élelmezésbiztonságot – erről egy szintén ma megjelent termelési kilátások és élelmezési témájú jelentésben olvashatunk. A FAO becslése szerint világszerte 45 konfliktus és a klímaváltozás sújtotta ország – köztük 34 afrikai, kilenc ázsiai és két latin-amerikai és Karib-térségi – szorul külső támogatásra az élelmezési helyzet megingása miatt.
Ezen túl a FAO jelentésben aktuális adatok olvashatók az alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országokról is. A teljes gabonakibocsátás ezen 47 országban várhatóan 2,1%-kal romlik 2021-ben. Ennek hátterében a Közel-Kelet országainak (Afganisztán, Szíria) termelési nehézségei állnak, ahol a hosszú aszályos időszak tizedeli a termést. Szomáliában az esőzések hiánya érdemi csökkenést generál a hozamokban, és Nyugat-Afrika országaiban, ahol konfliktusok tombolnak, szintén valószínű a termelés visszaesése. Dél-Afrikában a vélhetően erős gabonatermés javítja az élelmiszerellátottságot és ellensúlyozza a koronavírus negatív hatásait is.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK