Mezőgazdaság
Egy év drágulás után végre csökkenés a globális élelmiszerárakban
Róma, 2021. július 8. – Júniusban egy év emelkedés után újra csökkentek a globális élelmiszerárak az ENSZ referencia-indexe alapján. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe májushoz képest 2,5%-kal volt alacsonyabban, ám még így is 33,9%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értékét.
Róma, 2021. július 8. – Júniusban egy év emelkedés után újra csökkentek a globális élelmiszerárak az ENSZ referencia-indexe alapján. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe májushoz képest 2,5%-kal volt alacsonyabban, ám még így is 33,9%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értékét. A FAO élelmiszerár-indexe 2,5%-kal apadt 12 hónap folyamatos emelkedés után.
Az index, amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, főként a növényi olajok, gabonafélék, és részben a tejtermékek árcsökkenése miatt váltott irányt, amelyek ellensúlyozták a hús és cukor amúgy magasabb árát.
A FAO növényi olaj árindexe 9,8%-os esésével négyhónapos negatív rekordot döntött. Az esést a pálma, szója és napraforgó olaj alacsonyabb nemzetközi ára idézte elő.
A gabonafélék ára átlagolva 2,5%-kal csökkent, ám ennek ellenére 33,8%-kal van magasabban a 2020. júniusi értékhez képest. Ezen belül is a kukorica nemzetközi ára 5%-kal zuhant az Argentínában tapasztalt – kínálati bőség indukálta –árcsökkenés miatt. A búza ára 0,8%-kal mérséklődött, köszönhetően a javuló termelési kilátásoknak a főbb búzatermelő országokban, ellensúlyozva a száraz időjárás jelentette kihívásokat Észak-Amerikában.
Olcsóbb lett a FAO index alá tartozó összes tejtermék – és ezen belül is az erős keresletcsökkenés után főként a vaj –, így összességében 1%-ot csökkent a globális tejtermék árindex.
A cukor óvatosan, de drágult és a 0,9%-os áremelkedés – és az azt megelőző két hónap drágulása – több éves csúcsra nyomta az indexet. A bizonytalanságok a kedvezőtlen időjárás a brazíliai termésre gyakorolt hatása kapcsán fűtötték a trendet.
Folytatva kilenc hónapja kezdődött mentelelését, a FAO hús-árindexe 2,1%-kal tovább emelkedett júniusban, és ezzel 15,6%-kal szárnyalja túl a tavaly ilyenkori értékét – ám még így is 8%-kal marad el a 2014. augusztusi történelmi rekordjától.
2018 óta először nőnek a globális gabonakészletek
Lefere korrigálta a FAO a 2021-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 817 millió tonnára – olvasható a Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. Ez még így is 1,7%-kal (avagy 47,8 millió tonnával) magasabb a tavalyinál, új rekordot állítva fel.
A szemestermények esetében is hasonló a helyzet: májushoz képest 3 millió tonnával kevesebbet, összesen 1 513 millió tonnát jósolnak a szakértők idénre. Brazília kukoracatermése megsínylette a tartós száraz időszakokat, ez vezetett a globális csökkenéshez is.
A búzakibocsátást (1 millió tonnával kevesebbre) 784 millió tonnára várják, ami, hiába a száraz időjárás a Közel-Keleten, 1,2%-os éves növekedést jelent.
Ezzel szemben a globális rizstermelésre vonatkozó becsléseket felfelé módosították: az 1%-os várható éves növekedéssel rekordmennyiségű 519,5 millió tonnát valószínűsítenek.
2018 óta először, a globális gabonakészletek (836 millió tonna) 2022-re meghaladhatják a nyitószintjüket. A gabonakereskedelem is bővülhet, elérve a 472 millió tonnát, köszönhetően Kína hatalmas kukorica-vásárlásainak.
Élelmiszerhiány és világjárvány
A Covid-19 járvány hatásai, főként a jövedelmek csökkenése, aláásta az anyagi és élelmezésbiztonságot – erről egy szintén ma megjelent termelési kilátások és élelmezési témájú jelentésben olvashatunk. A FAO becslése szerint világszerte 45 konfliktus és a klímaváltozás sújtotta ország – köztük 34 afrikai, kilenc ázsiai és két latin-amerikai és Karib-térségi – szorul külső támogatásra az élelmezési helyzet megingása miatt.
Ezen túl a FAO jelentésben aktuális adatok olvashatók az alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országokról is. A teljes gabonakibocsátás ezen 47 országban várhatóan 2,1%-kal romlik 2021-ben. Ennek hátterében a Közel-Kelet országainak (Afganisztán, Szíria) termelési nehézségei állnak, ahol a hosszú aszályos időszak tizedeli a termést. Szomáliában az esőzések hiánya érdemi csökkenést generál a hozamokban, és Nyugat-Afrika országaiban, ahol konfliktusok tombolnak, szintén valószínű a termelés visszaesése. Dél-Afrikában a vélhetően erős gabonatermés javítja az élelmiszerellátottságot és ellensúlyozza a koronavírus negatív hatásait is.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.