Keressen minket

Mezőgazdaság

Csúcstechnológiával vizsgálják a vadlovakat Debrecenben

Mesterséges intelligencia segít megmenteni a barlangrajzokról is ismert veszélyeztetett ázsiai vadlovakat a Hortobágyon. A Hortobágy Nemzeti Park területén élő Przewalski-lovak életmódját drónokkal vizsgálják a Debreceni Egyetem kutatói. Az adatokat a Microsoft Azure programjával dolgozzák fel.

Közzétéve:

Mesterséges intelligencia segít megmenteni a barlangrajzokról is ismert veszélyeztetett ázsiai vadlovakat a Hortobágyon. A Hortobágy Nemzeti Park területén élő Przewalski-lovak életmódját drónokkal vizsgálják a Debreceni Egyetem kutatói. Az adatokat a Microsoft Azure programjával dolgozzák fel.

A Hortobágy Nemzeti Park területén élő Przewalski-lovak életmódját drónokkal vizsgálják a Debreceni Egyetem kutatói (Kép: Debreceni Egyetem)

Magyarországon jónéhány veszélyeztetett állatfaj él, közülük talán a legismertebb a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerállata, a túzok. Ugyan kevesebben tudnak róla, de nálunk él, félvad körülmények között, a világ legnagyobb vadló-állománya is: a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóktól elzárt pentezugi bioszféra-rezervátumterülete ad otthont körülbelül 300 védett Przewalski-lónak, amelyekből mindössze 2000 példány él az egész világon.

Ezek az őskori barlangrajzokon is gyakran ábrázolt vadlovak évszázadokkal ezelőtt elsősorban Ázsiában, a mai Kína, Kazahsztán és Mongólia sztyeppéin fordultak elő nagy számban, de találtak Przewalski-lovaktól származó csontokat még Franciaország egyes területein is. A nomád törzsek azonban könyörtelenül irtották ezt a fajt, így az utolsó vadon élő példányukat 1968-ban látták Ázsiában.

Ma, eredeti élőhelyére, Mongóliába éppen Magyarországról telepítik vissza fokozatosan a vadlovakat. Ez pedig a különösen sikeres, sokévi hazai tenyésztési programnak köszönhető. 1997-2001 között mindössze 22 alapító egyed érkezett Hortobágyra, ma pedig már megközelítőleg 30 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartanak számon, amelyek lassan kinövik a 3000 hektáros rezervátumot. A sikerben ma már komoly szerepet játszik a mesterséges intelligencia alapú felhőtechnológia is, amelyet a Microsoft bocsátott a természetvédők és a kutatók rendelkezésére. A Hortobágyi Nemzeti Park, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, valamint a Microsoft három éve, 2018-ban fogott össze a vadlovak megmentéséért.


A Debreceni Egyetemen jött létre ugyanis a hazai Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok egyike, ahol a legújabb technológiai tudás és a megfelelő szoftveres háttér összpontosul annak érdekében, hogy a diákok és szakmai mentoraik egyedülálló kutatásokat valósíthassanak meg. A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok hozzájárulnak ahhoz is, hogy a digitalizáció szervesen beépüljön a hazai felsőoktatásba, még versenyképesebb tudást adva a jövő generációnak szinte minden területen.


A vadlovak viselkedésökológiai kutatásához a nemzeti park területén drónokat vetettek be a kutatók, amelyek lehetővé tették nagy területek áttekintését az állatok háborgatása nélkül. A ménesekről így készült nagy felbontású, jól nagyítható és lassítható drónvideókat a Microsoft által biztosított mesterséges intelligencia alkalmazásával dolgozzák fel, amely képes elkülöníteni a lovakat a területen szintén jelen lévő szarvasmarháktól és őstulkoktól. Ma már azon dolgoznak a szoftverfejlesztők, hogy az egymáshoz nagyon hasonlító lovakat is képesek legyenek a technológia segítségével, saját színezetük és különböző jellemvonásaik alapján egyed szinten azonosítani.

Ez a munka hónapokat venne igénybe, ha maguk a hallgatók végeznék el, miközben a lovak viselkedését és ezzel a kutatást magát akaratlanul is befolyásolnák. A mesterséges intelligenciával viszont távolról, percek alatt vagy akár valós időben, a mozgó felvételen is látható módon különíthetik el a lovakat a marháktól és figyelhetik meg, elemezhetik a viselkedésüket természetes körülmények között. Az óriási mennyiségű adat feldolgozásához a Microsoft Azure biztosítja a számítási teljesítményt, így akár több számítógépen egyszerre is futtathatók a hatalmas, 4K-s videók és az analízis eredményei.

Barta Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék vezetője (Kép: Debreceni Egyetem)

Az így megszerzett tapasztalatok, kutatási eredmények birtokában a debreceni szakemberek tanácsokat tudnak adni azoknak a kollégáiknak is, akik más területeken igyekeznek meghonosítani a Przewalski-lovakat. Mi több, a tervek szerint a Microsoft technológiával megtámogatott rendszert Mongóliában, az egy millió hektárt is meghaladó területeken is alkalmazni fogják.

Nagyon sok időt tudunk megspórolni a mesterséges intelligencia alkalmazásával és sokkal hatékonyabban tudjuk a munkánkat elvégezni – mondta el Kerekes Viola. A Hortobágyi Nemzeti Park projekt koordinátora hozzátette: a természetvédők azért szeretik nagyon ezt a rendszert, mert egy olyan faj visszatelepítéséhez járul hozzá, amely egyszer már kipusztult, és most emberi segítséggel kerülhet vissza az ősi élőhelyére.

MI Tudásközpontok jelenleg a Debreceni Egyetem mellett a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Pécsi Egyetemen, valamint további öt egyetemen (OE, SZIE, SZE, ELTE, BME) működnek, ahol a legkülönfélébb tudományos projektek valósulnak meg a legújabb technológia támogatásával.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban

Közleményt adott ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a világ élelmiszer-alapanyagárainak májusi alakulásáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Róma, 2026. június 5. – Nagyjából változatlan maradt a világ élelmiszer-alapanyagárainak referenciamutatója májusban, mivel a növényi olajok árának csökkenése ellensúlyozta a gabonafélék és a cukor drágulását – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 130,8 ponton zárt 2026 májusában, ami 0,2%-kal alacsonyabb a felülvizsgált áprilisi szintnél, ugyanakkor 2,9%-kal magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél.

Kukorica-feldolgozó Ukrajnában. ©FAO/ Anastasiia Borodaienko

„Bár a globális élelmiszer-nyersanyagpiacok javarészt ellenállóképesnek bizonyultak, a gabonafélék drágulása rávilágít az időjárásból adódó kockázatokra, valamint az energiapiacok és az inputok elérhetőségével szembeni sérülékenységre. A főbb kereskedelmi útvonalakat – köztük a Hormuzi-szorost – érintő tartós bizonytalanság csökkentheti a műtrágya-felhasználást és további nyomást helyezhet az élelmiszerárakra, amely felhívja a figyelmet az összehangolt nemzetközi fellépés szükségességére” – mondta Boubaker Ben-Belhassen, a FAO Piacok és Kereskedelem Főosztályának igazgatója.

A gabonafélék árindexe 2,6%-kal nőtt áprilishoz képest, és közel 5,0%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet – ez tükrözi az áremelkedést amely az összes főbb gabonafajta esetében megfigyelhető a globális üzemanyag- és műtrágyaárak emelkedése, valamint az időjárási tényezők miatti nyomás hatására. A búza világpiaci ára 3,4%-kal drágult egy hónap alatt – és 7,8%-kal az egy évvel ezelőtti szinthez képest –, amit a fontosabb exportőröknél, köztük az Egyesült Államokban várható terméscsökkenés támasztottak alá, ahol az őszi búza terméskilátása évtizedek óta az egyik legkedvezőtlenebb. Az amerikai kemény vörös őszi búza ára 2026 májusában 28%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kukorica ára 1,9%-kal – éves szinten 3,9%-kal – nőtt, ami a főbb piacokon megnövekedett importkeresletnek, a brazíliai és az egyesült államokbeli kínálat szűkülésének, valamint az etanol-keresletet fellendítő magasabb energiaáraknak köszönhető. A FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe 2,7%-kal drágult a múlt hónaphoz képest, amit az időjárási aggodalmak és a magasabb nyersolaj- és származéktermék-árak támasztottak alá egyes vezető ázsiai exportőr országokban.

A FAO növényiolaj-árindexe ezzel szemben 4,6%-kal csökkent áprilishoz képest – ennek a mutatónak ez az első visszaesése 2026-ban. A pálmaolaj nemzetközi ára a gyengébb globális importkereslet és a nyersolajpiacok bizonytalansága miatt esett vissza, míg a szójaolajtrendek vegyesek voltak: Dél-Amerikában az exportálható készletek szezonális bővülése lefelé húzta, míg Észak-Amerikában a szilárd bioüzemanyag-kereslet felfelé nyomta az árakat. A repce- és napraforgóolaj jegyzései a szűkös kínálati viszonyok miatt emelkedtek.

A húsfélék árindexe 0,1%-kal erősödött. A marhahús ára – különösen Kína és az Egyesült Államok részéről jövő – erős importkereslet hatására nőtt, míg a sertéshúsárak csökkentek, főként az Európai Unióban tapasztalható bőséges kínálat és alacsonyabb importkereslet miatt.

A tejtermékek ára 0,5%-kal esett az előző hónaphoz képest, amelyet elsősorban a nemzetközi vajárak visszaesése eredményezett. A sajt ára nagyjából stabil maradt, míg a sovány tejpor ára emelkedett. A teljes tejpor árak vegyes fejleményeket mutattak.

A FAO cukorár-indexe 7,5%-kal ugrott májusban. Ennek oka részben, hogy a Brazíliában előállított cukornádnak várhatóan kisebb hányada kerül cukortermelésre, ami növeli az etanolra való nagyobb mértékű átállásra vonatkozó várakozásokat. Emellett indokolja az az aggodalom, hogy az El Niño jelenség kedvezőtlenül érintheti az indiai és thaiföldi termelést a következő évben.

További részletek itt olvashatók.

A globális gabonatermelés és -kereskedelem a következő évben csökkenhet

Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a 2026/27-es szezonban a globális gabonatermés várhatóan 2%-kal csökken az előző évhez képest, 2 982 millió tonnára, elsősorban a búzatermés visszaesése miatt.

A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres piaci frissítések mellett az anyag betekintést nyújt abba, hogyan formálja át a Hormuzi-szoros körüli feszültség a globális ömlesztettrakomány-szállítási piacot, és értékeli, hogy egyes országok hogyan reagálnak az emelkedő energia- és műtrágyaköltségekre.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje

Módosították a tavaszi fagykárok bejelentésének határidejét:

Published

on

Június 9-ére módosul a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje. A káreseményeket továbbra is a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus kárbejelentő felületén lehet rögzíteni – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

Fotó: Pixabay

A HungaroMet az elmúlt időszak minimumhőmérsékleti adatait teljeskörűen felülvizsgálta, az új adatok már elérhetők az agro.met.hu oldalon. Az adatok finomítása során a meteorológiai szolgálat kiemelt figyelmet fordított a mikroléptékű topográfiai adottságok hatásaira, így a gazdálkodók számára még pontosabb hőmérsékleti adatok állnak rendelkezésre.

A lezajlott adatfrissítésekre való tekintettel fontos, hogy azok a gazdálkodók, akik növénykultúráikban a tavaszi fagy következtében károsodást tapasztaltak, tegyék meg kárbejelentésüket a MÁK elektronikus kárbejelentő felületén. Amennyiben a kárbejelentés eddig még nem történt meg, azt legkésőbb 2026. június 9-éig lehet megtenni.

(AÉM)

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában

2026. június 11-én nyílik meg a mezőgazdasági generációváltást támogató pályázat újabb benyújtási szakasza

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A KAP-RD06-1-25 kódszámú pályázat következő benyújtási szakasza 2026. június 11-én nyílik meg, amely újabb lehetőséget biztosít a mezőgazdasági generációváltás támogatására. A konstrukció célja, hogy elősegítse a működő mezőgazdasági üzemek sikeres átadását a fiatalabb generáció számára, miközben hozzájárul a vidéki gazdaságok stabilitásához és fejlődéséhez. A pályázatra összesen 22 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, a támogatás pedig vissza nem térítendő formában érhető el egyszerűsített kiválasztási eljárás keretében.

Az ábra illusztráció.

A támogatási kérelmek következő benyújtási időszaka 2026. június 11. és június 24. között lesz elérhető, ezt követően pedig további szakaszok nyílnak augusztus 6–19., illetve október 15–28. között. A pályázat kiemelt jelentőségű, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az ágazat elöregedése és az utánpótlás biztosítása. A KAP Stratégiai Tervben ezért hangsúlyos szerepet kapott az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, amely nemcsak a gazdálkodók korszerkezetének javítását célozza, hanem azt is, hogy a működő és versenyképes gazdaságok ne szűnjenek meg az átadási folyamat során.

A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak, akik rendelkeznek a 2021. évi CXLIII. törvény szerinti jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel, – de a gazdaság még a támogatási kérelem benyújtásáig nem szállt át – mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, valamint szerepelnek a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben. A támogatás egyösszegű átalány formájában igényelhetőaz elérhető összeg pedig az üzemméret függvényében kerül meghatározásra.

A program hosszú távon hozzájárulhat a magyar agrárium versenyképességének javításához, a helyi gazdaságok megerősítéséhez és a vidéki munkahelyek megőrzéséhez is. A pályázati felhívásra vonatkozó további információk IDE KATTINTVA elérhetők.

A sikeres pályázat előkészítésében és benyújtásában a NAK falugazdászai ingyenes segítséget nyújtanak, beleértve a projektmenedzsment támogatását is, ezért érdemes időben felkeresni őket.

Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra

 

Tovább olvasom