A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva a figyelmes szemlélő érdekes ökológiai kapcsolatokra is felfigyelhet. Például arra, hogy az őzcsapatokat madarak népes tábora követi annak reményében, hogy segítségükkel könnyebben táplálékhoz juthatnak.  

Népes madárcsapatok kísérik az őzeket a téli pusztán Fotó: Balla Tihamér

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztai területeit járva szerencsés esetben akár egy molnárgörényt is megpillanthatunk, bár életmódja miatt erre csak ritkán adódik lehetőség. Ez az érdekes kis állat nagyon ügyes, leleményes vadász. 

A molnárgörény a magyar emlősfauna kevéssé ismert, védett ragadozója, amely kis termete és rejtőzködő, éjszakai életmódja miatt csak ritkán kerül szem elé. Mezei, vagy pusztai görénynek is nevezik: nyílt élőhelyek (legelők, rétek, és agrárterületek) vadásza. Az ember közelségét elkerüli, nem úgy, mint rokona, a házi görény.

Fotó:  Palcsek István Szilárd

Táplálékát főként a kisemlősök képezik. Teste nyújtott, lábai rövidek, a talajszinten előforduló, kisebb testű állatok zsákmányolásához alkalmazkodott.

A kardoskúti puszták gyepterületein és szántóin az egyik fő zsákmányállata, a hörcsög megfogyatkozott, így főként a güzüegerek és a mezei pockok jelentik számára a fő táplálékforrást, amivel hasznot is hajt a gazdálkodóknak. Ezeket a zsákmányállatokat – a fajra jellemző módon – a földfelszín alól, a járatokból is kikaparja.

Búvóhelyei földalatti üregekben találhatók, melyeket maga ás ki, esetleg ürge- vagy hörcsögjáratokat bővít ki saját méretére. A kazlakat is gyakran választja pihenőhelyéül. A kölyöknevelés korai szakaszában, illetve téli időszakon kívül általában több búvóhelyet is használ. Ezeket váltogatja és ritkán tartózkodik néhány napnál tovább egy helyen.

Nagyon hasonlít közeli rokonához, a közönséges görényhez. Bundája azonban világosabb rokonáénál, valamint fején a világos szőrzet kiterjedése is nagyobb.

Forrás: KMNP

Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A NEFAG Zrt. új programot indít a Duna–Tisza közi homoki tölgyesek megőrzésére, melyek hazánk egyik legértékesebb, ugyanakkor legveszélyeztetettebb erdőtársulásai közé tartoznak. A Homoki Tölgyesek Program célja, hogy természetközeli kezelési módszerekkel és széles szakmai összefogással biztosítsák e különleges élőhelyek fennmaradását. A kezdeményezést szakmai workshop indítja február 12-én.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Ősi szerkezet, új kihívások – A pusztai tölgyesek értéke és törékenysége

A pusztai vagy homoki tölgyesek az erdőssztyepp zóna természetes erdőtársulásai közé tartoznak, melyek átmenetet képeznek a zárt lomberdők és a nyílt sztyepprétek között. Jellemző rájuk a mozaikos szerkezet, a gazdag cserjeszint, a fénykedvelő fajokkal teli gyepszint, valamint a felnyíló lombkorona, amelynek uralkodó fája a kocsányos tölgy. Az Alföldön valaha kiterjedt homokvidékeken találkozhattunk velük, mára azonban csak kis szigetekben maradtak fenn a mezőgazdasági művelés és a termőhelyi tényezők változása miatt. A Pusztavacsi Pusztai Tölgyesek a NEFAG Zrt. kezelésében álló, mintegy 117 hektáros erdőtömb, amely a régió egyik legidősebb állománya: átlagkora meghaladja a 100 évet, legidősebb részei 140 évnél is idősebbek. Az erdőterület természetvédelmi szempontból is fontos élőhely. A NEFAG Zrt. több mint három évtizede nem végzett tarvágást a területen, és jelenlegi erdőtervei is kizárják az ilyen jellegű beavatkozásokat. Mindezek ellenére az állomány hosszú távú fenntarthatósága nem tekinthető magától értetődőnek. Az éghajlatváltozás miatt megnyúló aszályos időszakok, a csökkenő talajvízszint és az invazív fajok térnyerése olyan új típusú nyomást jelentenek, amelyek az eddig jól működő, kíméletes kezelési gyakorlatokat is újragondolásra késztetik.

Homoki Tölgyesek Programja

A NEFAG Zrt. válasza a jövő kihívásaira. A NEFAG Zrt. célja egy olyan komplex szemléletű, hosszú távú erdőkezelési program kialakítása, amely egyszerre biztosítja a homoki tölgyesek természetességének megőrzését, és reagál a megváltozott termőhelyi viszonyokra. A program első lépései között szerepel az idegenhonos fafajok fokozatos visszaszorítása kis lékek kialakításával, a holtfák, természetes tisztások, famatuzsálemek megőrzése, vadhatást csökkentő célzott kerítések létesítése, invazív lágyszárúak és cserjék visszaszorítása, valamint a klímaváltozás hatásait vizsgáló monitoringrendszerek bővítése (pl. talajvízkutak, időjárás-állomások). Az erdészeti társaság célja nem az élővilág konzerválása, hanem az, hogy e különleges élőhelyek gyepekkel mozaikos, nyílt erdőtársulásai továbbra is fennmaradhassanak, és biztosítani lehessen az itt élő, sokszor ökológiai jelentőségű fajok élőhelyeit. A program egyik alappillére az együttműködés: a NEFAG Zrt. szakmai partnerekkel (pl. DINPI, WWF, SOE) és más állami erdészeti társaságokkal közösen keresi a jó gyakorlatokat, és olyan kezelési módszereket dolgoz ki, amelyek más, hasonló adottságú területeken is alkalmazhatók lehetnek. A február 12-i szakmai workshop ennek a párbeszédnek ad keretet. A rendezvényen szó lesz a homoki erdők történeti és ökológiai jelentőségéről, az aktuális termőhelyi kihívásokról, valamint azokról a gyakorlati beavatkozásokról, amelyekkel fenntarthatóbb jövőt biztosíthatunk ezeknek az értékes élőhelyeknek.

Forrás:: NEFAG Zrt.