További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
2021. szeptember 2-án, a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán, az egyetem oktatói, dolgozói és a rendezvényre meghívott vendégek, az agrárkar jubileumait ünnepelték.
A Kar, egyetemi karrá válásának 50. évfordulóját a koronavírus-járvány miatt csak 2021. szeptember 2-án rendezték meg Debrecenben, egyben megünnepelték a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapításának 20. évfordulóját is.
Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja az ünnepi tanácskozáson köszöntötte az oktatókat és a vendégeket, az iskola korábbi diákjait, doktoranduszait, valamint a kar öt professzor emeritusát is.
Dr. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese összefoglalta, hogy a nemcsak a régióban, hanem Kárpát-medencében is fontos szerepet tölt be az oktatási műhely. Az egyetem közép-, és hosszútávú startégiája az agrárdigitalizáció elősegítése, a mezőgazdasági high-tech alkalmazása. Éppen ezért, az agrárműszaki képzéseket tovább fejlesztik és bővítik, – amely a kar egyik fontos tudományterülete, – úgy, hogy az itt tanuló és abszolváló diákok képesek legyenek alkalmazkodni a 21. század piaci igényeihez. A képzés Debrecenben azért kimagasló, mert multidiszciplináris alapokon nyugszik, amely meghatározó a tudástranszfer átadásban. Az észak-kelet magyarországi régióban, stabil alapokra helyezi az itt tanuló diákok számára a pályakezdést.
Dr. Stündl László, a DE-MÉK dékánja előadásában összefoglalta a kar történelmét, a dereceni agrár-felsőoktatás 50 évét . A Böszörmányi úti campus főépületét, 1942-ben adták át. A kar teljes területe megközelítőleg 20 hektáron terül el és Debrecen szívében 1953-ig, a Debreceni Magyar Királyi Középfokú Gazdasági Tanintézet (ma: Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum) épületeként szolgált. A főbejárat domborművét Liszkay-Kováts Zoltán szobrászművész készítette. A főépületet 1956-ban bővítették, majd ezt követően született meg a sportpálya ötlete és 1964-ben pedig, a diákotthont, az éttermet és a központi kazánházat adták át, a ma is látható szoborparkkal.
Megyeri Barna, aki a Kar szimbólumát, a Bika női akttal – Európa elrablása című szobrot tervezte, Munkácsy-díjat kapott 1965-ben. A diákság, és az akkori tanárok nagy örömére 1963/1964-es tanévben adták az Arany Sándor Diákapartmant, amelyet akkor tanári társasházaknak építettek fel. 1976-ban csatlakozott a karhoz a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet (2021-ig). 1981 június 8-án, a DATE diákotthona felvette a Veres Péter nevet. 1987-ben csatlakozott a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kar a Debreceni Egyetemhez, ahová a 2000-es évekig tartozott. 1992-ben a Nyíregyházi Kutatóintézet csatlakozott. 2009-ben átadták az műfüves pályákat, megépült a Mag-Ház, a Műszaki Agrár Szaktanácsadási Központja pedig 2011-ben került átadásra. Számos sportlétesítmény is született: 2019-ben átadták a Teknős teniszcsarnokot, majd 2019-ben az Élelmiszeripari Innovációs központot, majd 2020-ban a Kísérleti Üvegházat.
A kor követelményeihez igazodva, az egyetem kiemelt feladata, a Tisza-vízgyűjtőjének agrárkutatása és a vidékfejlesztés elősegítése, amely déltől, egészen Észak-Magyarország területéig terjed. Az elmúlt 50 év teljesítménye egy olyan örökség, amit a mostani generációnak kell tovább vinnie – zárta beszámolóját a dékán.
A tanácskozás további részében Babinszky László, Csapó János, Kátai János, Kövics György, és Nagy János professzor emeritus oktatók előadásaikban szemléltették pályafutásuk kiemelkedő eredményeit, amelyekkel öregbítették a Debreceni Egyetem agrárkarának jó hírnevét. Az ünnepélyes tanácskozás végén Dr. Stündl László és Szolláth Tibor átadták az Agrár Múzeumot, ahol olyan ritkaságok tekinthetők meg, mint például egy 1886-ból származó növénypreparátum, vagy egy éppen egy gőzgép.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV