Mezőgazdaság
Debreceni Egyetem agrárkarának jubileumait ünnepelték Debrecenben
2021. szeptember 2-án, a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán, az egyetem oktatói, dolgozói és a rendezvényre meghívott vendégek, az agrárkar jubileumait ünnepelték.
A Kar, egyetemi karrá válásának 50. évfordulóját a koronavírus-járvány miatt csak 2021. szeptember 2-án rendezték meg Debrecenben, egyben megünnepelték a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapításának 20. évfordulóját is.
Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja az ünnepi tanácskozáson köszöntötte az oktatókat és a vendégeket, az iskola korábbi diákjait, doktoranduszait, valamint a kar öt professzor emeritusát is.
Dr. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese összefoglalta, hogy a nemcsak a régióban, hanem Kárpát-medencében is fontos szerepet tölt be az oktatási műhely. Az egyetem közép-, és hosszútávú startégiája az agrárdigitalizáció elősegítése, a mezőgazdasági high-tech alkalmazása. Éppen ezért, az agrárműszaki képzéseket tovább fejlesztik és bővítik, – amely a kar egyik fontos tudományterülete, – úgy, hogy az itt tanuló és abszolváló diákok képesek legyenek alkalmazkodni a 21. század piaci igényeihez. A képzés Debrecenben azért kimagasló, mert multidiszciplináris alapokon nyugszik, amely meghatározó a tudástranszfer átadásban. Az észak-kelet magyarországi régióban, stabil alapokra helyezi az itt tanuló diákok számára a pályakezdést.
Dr. Stündl László, a DE-MÉK dékánja előadásában összefoglalta a kar történelmét, a dereceni agrár-felsőoktatás 50 évét . A Böszörmányi úti campus főépületét, 1942-ben adták át. A kar teljes területe megközelítőleg 20 hektáron terül el és Debrecen szívében 1953-ig, a Debreceni Magyar Királyi Középfokú Gazdasági Tanintézet (ma: Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum) épületeként szolgált. A főbejárat domborművét Liszkay-Kováts Zoltán szobrászművész készítette. A főépületet 1956-ban bővítették, majd ezt követően született meg a sportpálya ötlete és 1964-ben pedig, a diákotthont, az éttermet és a központi kazánházat adták át, a ma is látható szoborparkkal.
Megyeri Barna, aki a Kar szimbólumát, a Bika női akttal – Európa elrablása című szobrot tervezte, Munkácsy-díjat kapott 1965-ben. A diákság, és az akkori tanárok nagy örömére 1963/1964-es tanévben adták az Arany Sándor Diákapartmant, amelyet akkor tanári társasházaknak építettek fel. 1976-ban csatlakozott a karhoz a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet (2021-ig). 1981 június 8-án, a DATE diákotthona felvette a Veres Péter nevet. 1987-ben csatlakozott a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kar a Debreceni Egyetemhez, ahová a 2000-es évekig tartozott. 1992-ben a Nyíregyházi Kutatóintézet csatlakozott. 2009-ben átadták az műfüves pályákat, megépült a Mag-Ház, a Műszaki Agrár Szaktanácsadási Központja pedig 2011-ben került átadásra. Számos sportlétesítmény is született: 2019-ben átadták a Teknős teniszcsarnokot, majd 2019-ben az Élelmiszeripari Innovációs központot, majd 2020-ban a Kísérleti Üvegházat.
A kor követelményeihez igazodva, az egyetem kiemelt feladata, a Tisza-vízgyűjtőjének agrárkutatása és a vidékfejlesztés elősegítése, amely déltől, egészen Észak-Magyarország területéig terjed. Az elmúlt 50 év teljesítménye egy olyan örökség, amit a mostani generációnak kell tovább vinnie – zárta beszámolóját a dékán.
A tanácskozás további részében Babinszky László, Csapó János, Kátai János, Kövics György, és Nagy János professzor emeritus oktatók előadásaikban szemléltették pályafutásuk kiemelkedő eredményeit, amelyekkel öregbítették a Debreceni Egyetem agrárkarának jó hírnevét. Az ünnepélyes tanácskozás végén Dr. Stündl László és Szolláth Tibor átadták az Agrár Múzeumot, ahol olyan ritkaságok tekinthetők meg, mint például egy 1886-ból származó növénypreparátum, vagy egy éppen egy gőzgép.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK