Mezőgazdaság
Újra drágulás a nemzetközi élelmiszerárakban
Két hónap csökkenés után újra drágulást regisztráltak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői a cukor, búza és növényi olajok árának növekedése miatt (Kép: FAO)
Róma, 2021. szeptember 2. – Gyorsan magukra találtak a nemzetközi piaci élelmiszerárak, mivel két hónap csökkenés után újra drágulást regisztráltak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői a cukor, búza és növényi olajok árának növekedése miatt.
A FAO élelmiszerár-index 3,1%-kal nőtt júliushoz képest és így 32,9%-kal haladja meg a 2020. augusztusi értéket. A mutató a nemzetközi kereskedelem legfontosabb terményeinek havi árváltozását követi.
Megugrott a cukor ára a világpiacokon, a 9,6%-os emelkedést részben a Brazil fagykár indukálta. Valamelyest ellensúlyozta ezt a jó várható termés Indiában és az Európai Unióban, illetve a nyersolajár-csökkenés és a Brazil reál gyengülése.
A FAO növényi olaj árindexe 6,7%-kal nőtt augusztusban, ahogy történelmi magasságokba emelkedett a pálmaolaj ára a lehetőségekhez képest alacsony termelés és a készletek csökkenése miatt Malajziában. A repce- és napraforgóolaj nemzetközi jegyzése szintén nőtt.
Július óta 4,3%-ot erősödtek a gabonaárak is. A búza 8,8%-kal ugrott meg a nagyobb exportőr országok csökkent kibocsátása miatt. Ezzel szemben a kukorica ára 0,9%-kal zsugorodott köszönhetően a pozitív termelési kilátásoknak Argentínában, az EU-ban és Ukrajnában. A rizs nemzetközi ára továbbra is lejtmenetben van.
Mérsékelten erősödött a húsárindex is, miután Kína erős keresletet generált a szarvasmarha- és birkahús piacán, Kelet-Ázsia és a Közel-Kelet országai pedig a baromfihús piacát fűtötték. A sertéshús ára a kínai és európai kereslet apadásával párhuzamosan csökkent.
A tejtermékek árindexe gyenge csökkenéssel zárta az augusztust, miután mérséklődött a tejpor nemzetközi ára a visszafogott importkereslet és az erős csendes-óceáni exportkészlet közepett, ellensúlyozva még a dráguló vaj és sajt árait is.
Kisebb, de így is bőséges gabonatartalékok 2021-ben
A júliusi becslést csökkentve 2 788 millió tonnára várják a szakértők a 2021-es globális gabonatermelést, ami így is 0,7%-kal a tavalyi mennyiség fölött lesz – olvasható a FAO Gabonakészletek és -kereslet gyorsjelentésében.
A búzatermelés 0,7%-kal csökken, de így is eléri a 769,5 millió tonnát idén, főként az elhúzódó észak-amerikai szárazság, illetve a kedvezőtlen kazahsztáni és orosz időjárás miatt.
A visszafogott Brazil termelés ellenére a szemestermények kibocsátása várhatóan 1,3%-kal nő elérve az 1 499 millió tonnát. A globális rizstermés 0,9%-os éves növekedéssel elérheti a rekord 519 millió tonnát.
A FAO a gabonafelhasználás 1,4%-os bővülését várja a 2021–2022-es szezonban, főként az élelmiszerek és az állati takarmány iránti megnövekedett kereslet miatt. Mindemellett csökkenés várható a globális gabonakereskedelemben (-1,3%) főként a búza és szemestermények esetén, a rizskereskedelem ellenben bővülni fog.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Az Alföldön is megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 16-tól Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat.
A Tűz Időjárási Index alapján az éghető könnyű biomassza országszerte átnedvesedett annyira, hogy az már tűzveszélyt nem okoz. Erre való tekintettel a Nébih, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) egyetértésével, a még tűzgyújtási tilalommal érintett alföldi vármegyékben is visszavonja rendelkezését.
Az intézkedéssel holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás, a jogszabályi előírások betartása mellett. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet rakni, melynek szabályairól a www.erdotuz.hu oldalon olvashatnak további információkat az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.
Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.
Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
A gazdatámogatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a Közös Agrárpolitika-főigazgatók Budapesten
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából.
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából – mondta Feldman Zsolt szerdán, az uniós Közös Agrárpolitika-főigazgatók budapesti ülésén. A mostani találkozó középpontjába a Közös Agrárpolitika egyszerűsítését helyezte a magyar elnökség. Az uniós agrárminiszterek keddi informális ülése egyértelműen amellett foglalt állást, hogy mivel az európai gazdálkodóknak nehéz a szektort érintő kihívásoknak megfelelni ebben a bonyolult és szigorú uniós szabályozási környezetben, ezért annak megváltoztatására van szükség, és ebben fontos szerepe van a tagállamok agrártámogatási rendszer működtetéséért felelős vezetői, szakértői tapasztalatainak és munkájának.
Ennek érdekében a tagállami stratégiai terveknek valóban stratégiainak kell lenniük, tartalmukat egyszerűsíteni, míg módosításukat gyorsítani kell.
Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között közel 5300 milliárd forint felhasználása történik meg 2023-2027 között. Ebből a 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési támogatás 52 százalékát gazdaságfejlesztésre, 36 százalékát a környezeti és éghajlati célok elérésére fordítja a magyar kormányzat. Feldman Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek végrehajtása sikeres, és összhangban van az előzetes tervekkel – hangsúlyozta Christina Borchmann, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Közös Agrárpolitikáért felelős igazgatója. Hozzátette, az éves teljesítménybeszámolók mindegyik tagállamtól megérkeztek a jogszabályi határidőig, és ezeket egytől egyig elfogadták, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek módosítási javaslatai közül pedig 17-et már jóváhagyott a Bizottság.
Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége