Mezőgazdaság
Kalászos gabonák őszi öko növényvédelme
Az ősz megérkeztével eljött az ideje az őszi kalászosok vetésének is. Az őszi árpa, majd a búza, illetve a pelyvás búza fajok kikelésük után az ősz folyamán még hosszú ideig ki lehetnek téve olyan növénykórtani jellegű veszélyeknek, amelyek – szerencsétlen esetben – akár súlyos mértékű termés veszteséget is okozhatnak. Ezen problémák kivédése mind a bio, mind pedig a konvencionális termesztés során szükséges ahhoz, hogy a termesztés kellően jövedelmező lehessen.
Az ősz megérkeztével eljött az ideje az őszi kalászosok vetésének is. Az őszi árpa, majd a búza, illetve a pelyvás búza fajok kikelésük után az ősz folyamán még hosszú ideig ki lehetnek téve olyan növénykórtani jellegű veszélyeknek, amelyek – szerencsétlen esetben – akár súlyos mértékű termés veszteséget is okozhatnak. Ezen problémák kivédése mind a bio, mind pedig a konvencionális termesztés során szükséges ahhoz, hogy a termesztés kellően jövedelmező lehessen – közölte az ÖMKi.
Gombák támadásban
Az őszi kalászosok frissen kifejlődött lombozatát az ősz folyamán szinte valamennyi olyan levélbetegség megtámadhatja, amelyek egyébként tavasszal a szárbaindulás – kalászolás időszakában szokták a problémákat okozni. Egyedül a búza fahéjbarna levélfoltossága nem jelenik meg ősszel, mivel ivartalan formában (Drechslera tritici – repentis) nem telel át. Erre kizárólag a talajra került növényi maradványokban levő micélium formájában a kórokozó ivaros alakja (Pyrenophora tritici – repentis) képes. Mivel ez a kórokozó rendkívül monokultúra függő, így a biotermesztés során jelentősége szerencsére alig van.
Az őszi vetésű kalászosok közül legnagyobb veszélynek az őszi árpák vannak kitéve. Lombozatukon az őszi időjárás függvényében vagy a nedvességet jobban igénylő barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana), netán a sokkal nagyobb pusztításra is képes hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres), esetleg a szélsőségesen nedvességkedvelő rinhospóriumos levélfoltosság (Rhynchosporium secalis), vagy pedig a szárazabb és melegebb környezetet kedvelő lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei), illetve a törpe rozsda (Puccinia hordei) szaporodhat fel időnként tömegesen. Bár valamennyi kórokozó esetében a konídiumok csírázásához szükséges a víz jelenléte, de ez a nagy napi hőingadozás miatt ősszel igen gyakori harmatképződés miatt általában biztosított. Az árpára leselkedő veszélyekről bővebben és részletesebben idei második szántóföldi hírlevelünkben írtunk.
A búza és a pelyvás Triticum fajok esetében a nedvesség igényes szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) mellett leginkább a különböző rozsdagombák (Puccinia recondita, Puccinia striiformis) megtelepedése okozhat problémát. A levélrozsda megjelenése eléggé gyakori, ugyanakkor melegigényes kórokozó lévén az áttelelés még messze nem jelent nagy fertőzési nyomást a következő év tavaszán. A sárga rozsda jelenléte már az ősz folyamán egy adott táblában komolyabb gondot okozhat. Mivel napjainkra ez a kórokozó már -21oC alatti hőmérsékleten is képes áttelelni, ráadásul hidegkedvelő, így az áttelelő sárga rozsda gócok jelenléte jövőre a már most fertőzött táblákban már előre borítékolható.
Az őszi árpa fokozottabb veszélyeztetettségét az is okozza, hogy ezt a kultúrát a gazdálkodók egy része az indokoltnál jóval korábban veti el és az őszi vetések friss lombozata egyidejűleg van jelen a sokszor iszonyatos mértékű fertőzésektől terhelt árvakelések lombozatával. Az idei év során az átlagosnál melegebb nyári hónapok során a melegkedvelő törpe rozsda őszi populációja jóval nagyobb az átlagosnál, így hosszú, meleg őszi időjárás esetén számítani kell a kórokozó fokozott mértékű fellépésére.
Vírusos megbetegedések
A kalászos gabonák esetében már évek óta folyamatosan megfigyelhető a vírusos megbetegedések növekvő aránya. Mind az árpa sárga törpülés vírusa (BYDV), mind pedig a búza törpülés vírusa (WDV) egyre gyakoribb. Általában a vírusok jelenlétét, a törpült, sündisznó-szerűen kemény levélzetű, esetenként sárgás elszíneződésű növényeket csak tavasszal veszik észre a gazdálkodók. Akkor már semmi esély a védekezésre.
A gabona virózisok esetében a vektor szervezetek elleni védekezés a siker biztosítéka. Az árpa sárga törpülés vírusát a különböző gabona levéltetvek (Macrosiphum avenae, Metopolophium dirhodum, Scizaphis graminum, Rhopalosiphum padi) viszik át egyik növényről a másikra, míg a búza törpülés vírus vektorai a különböző, egyszikű növényfajokon szívogató kabóca fajok.
A vírusos megbetegedés mértéke és súlyossága döntően függ attól, hogy a vektor szervezetek nem éppen áldásosnak mondható tevékenységüket milyen hosszú ideig tudják kifejteni. A vektor tevékenység végét az első, komolyabb ősz végi fagyok jelentik, az elejét a frissen kikelt, zöld lombozatú kalászos állományok megjelenése. Világosan látható, hogy a kalászosoknak az indokoltnál esetleg sokkal korábban történő vetésével a gazdálkodók maguk nyújtják el a vektorok káros tevékenységére alkalmas időszakot.
Védekezési lehetőségek
A gombás eredetű betegségek és a virózisokat okozó rovarok esetében is döntő jelentőségű a vetés idejének helyes megválasztása. Túl korai vetés esetén drasztikusan megnövekedhet a kórokozók és kártevők rendelkezésére álló idő, amely súlyos mértékű fertőzésekben nyilvánulhat meg. Első és legfontosabb teendőnk a biotermesztésben elvetett őszi kalászosok esetében a helyes időben történő vetés. Legtöbb gabonafajtánk télállósága kiváló, így egyáltalán nem okoz gondot az, ha nem teljesen bokrosodott állapotban mennek neki a télnek. A különösen meleg kora őszi időszakok egy optimális, vagy annál némileg későbbi vetési idővel javarészt elkerülhetőek.
Ez jelentősen csökkentheti mind a betelepülő vírusvektor rovarok mennyiségét (ezek migrációs hajlama sokkal nagyobb melegben, mint egy átlagos őszi napon), mind pedig a meleg igényes kórokozók (árpa törpe rozsda pl.) fertőzési nyomását.
Látható, hogy talán a leghatékonyabb védekezés a fentiekben leírtak alapján a vetésidő megválasztása. Klasszikus megközelítés szerint az őszi kalászosok vetését október 20-ig el kell végezni, kivételes esetben pl. későn lekerülő elővetemény – ez kitolható a hónap végéig. Érdemes azonban ezt a dátumot is rugalmasan kezelni, ugyanis változó klímánk gyakran megtréfálja a gazdákat. A túl száraz, vagy túl csapadékos ősz nem mindig teszi lehetővé a jó minőségű talajmunkákat, illetve a magágykészítést. Érdemes tehát kivárni, az egyenletes és dinamikus kelés ugyancsak fontos eszköz a növényállomány védelme érdekében.
Nagyon hatékonyan csökkenthető a kórokozók számára fontos hajnali harmat borítás idejének hossza azzal, ha a sorok nagyjából délkelet – északnyugati tájolásúak. Ez mind a nap, mind pedig a szélárnyék szempontjából érvényes. Ha a nap már a reggeli – délelőtti órákban be tud sütni a sorokba, akkor a lombozat mindkét oldala eléggé gyorsan felszáradhat. Ezt az uralkodó irányból esetlegesen fújó szél is csak segítheti. A kalászosok levélbetegségei főleg alacsonyabb hőmérsékleten különböző mértékben ugyan, de igénylik a minél hosszabb felületi nedvesség borítást. Ha ez nincs meg, akkor a fertőzés sem tud azon a reggelen bekövetkezni.
Lehetőleg olyan fajtát válasszunk, amely a területen potenciálisan előforduló kórokozók közül minél több ellen megbízható rezisztenciával rendelkezik. Mély fekvésű, vízállásos területre pl. ne vessünk olyan búza fajtát, amely nagyon fogékony a szeptóriás levélfoltosságra. Legyünk tisztában az elvetett fajta rezisztenciális tulajdonságaival! A rezisztencia kérdésével következő hírlevelünk foglalkozik részletesen.
Lehetőség szerint kerüljük a káros szomszédságot! Gondozatlan gabona tarló, árvakelés mellé lehetőleg ne vessünk őszi kalászost, mivel gyakorlatilag az összes, eddig említett kórokozó és kártevő nagy bőséggel található meg bennük és gyors, nagy populációval bekövetkező fertőzés lehet egy ilyen szomszédság növényvédelmi következménye.
Használjuk a biotermesztésben is engedélyezett készítményeket kellő időben. A lisztharmat gombák ellen a kén, a levélfoltosságok és a rozsdák ellen a réz kellően hatásos lehet, ha a kezelés után nem kap a terület nagyobb csapadékot, amely lemoshatná. A vírusvektor levéltetvek ellen bármely engedélyezett, olajos készítmény kiváló hatású. Fontos, hogy a levéltetvek elleni kezelésnél az első, szárnyas egyedek betelepedése után még várhatunk pár napot, mivel mindkét fontos gabona vírusunk perzisztens típusú.
Gyakorlatilag az első lárvák megjelenésekor célszerű a kezelést végrehajtani. Az olajos kezelések a szintén vírusvektor kabócák ellen kevésbé hatékonyak ugyan, de repellens hatásuk miatt nem szélsőségesen erős fertőzésnél használatuk eredményes. Az egyes olajos készítményeknél meglévő, vírusátvitelt gátló hatásra ugyanakkor ne számítsunk, mivel az a nem perzisztens vírusok esetében működik. A kabócák és más ízeltlábúak ellen is eredményesen használható a természetes piretrin hatóanyagú Pyregard, de szükséghelyzeti engedélye nem terjed ki a kalászosokra. Durva mértékű kabóca fertőzés esetén ugyanakkor lehetőség van eseti engedély kérésére a területileg illetékes kormányhivataltól. De mielőtt elkezdenénk a permetezőgép tankját tölteni első és legfontosabb teendőnk a kikelt és fejlődő vetés alapos átjárása legyen. Csak így szerezhető pontos és elegendő információ egy esetleges fertőzés vagy kártétel mértékéről és milyenségéről. Eldönthető, hogy a gyors kár-haszon elemzés eredményeként érdemes-e permetezni vagy sem.
Forrás: ÖMKI
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.