Keressen minket

Mezőgazdaság

Kalászos gabonák őszi öko növényvédelme

Az ősz megérkeztével eljött az ideje az őszi kalászosok vetésének is. Az őszi árpa, majd a búza, illetve a pelyvás búza fajok kikelésük után az ősz folyamán még hosszú ideig ki lehetnek téve olyan növénykórtani jellegű veszélyeknek, amelyek – szerencsétlen esetben – akár súlyos mértékű termés veszteséget is okozhatnak. Ezen problémák kivédése mind a bio, mind pedig a konvencionális termesztés során szükséges ahhoz, hogy a termesztés kellően jövedelmező lehessen.  

Közzétéve:

Az ősz megérkeztével eljött az ideje az őszi kalászosok vetésének is. Az őszi árpa, majd a búza, illetve a pelyvás búza fajok kikelésük után az ősz folyamán még hosszú ideig ki lehetnek téve olyan növénykórtani jellegű veszélyeknek, amelyek – szerencsétlen esetben – akár súlyos mértékű termés veszteséget is okozhatnak. Ezen problémák kivédése mind a bio, mind pedig a konvencionális termesztés során szükséges ahhoz, hogy a termesztés kellően jövedelmező lehessen – közölte az ÖMKi.

Borítókép: Törpe rozsda őszi árpa levelein (Kép: ÖMKi)

Gombák támadásban

Az őszi kalászosok frissen kifejlődött lombozatát az ősz folyamán szinte valamennyi olyan levélbetegség megtámadhatja, amelyek egyébként tavasszal a szárbaindulás – kalászolás időszakában szokták a problémákat okozni. Egyedül a búza fahéjbarna levélfoltossága nem jelenik meg ősszel, mivel ivartalan formában (Drechslera tritici – repentis) nem telel át. Erre kizárólag a talajra került növényi maradványokban levő micélium formájában a kórokozó ivaros alakja (Pyrenophora tritici – repentis) képes. Mivel ez a kórokozó rendkívül monokultúra függő, így a biotermesztés során jelentősége szerencsére alig van. 

Az őszi vetésű kalászosok közül legnagyobb veszélynek az őszi árpák vannak kitéve. Lombozatukon az őszi időjárás függvényében vagy a nedvességet jobban igénylő barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana), netán a sokkal nagyobb pusztításra is képes hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres), esetleg a szélsőségesen nedvességkedvelő rinhospóriumos levélfoltosság (Rhynchosporium secalis), vagy pedig a szárazabb és melegebb környezetet kedvelő lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei), illetve a törpe rozsda (Puccinia hordei) szaporodhat fel időnként tömegesen. Bár valamennyi kórokozó esetében a konídiumok csírázásához szükséges a víz jelenléte, de ez a nagy napi hőingadozás miatt ősszel igen gyakori harmatképződés miatt általában biztosított.  Az árpára leselkedő veszélyekről bővebben és részletesebben idei második szántóföldi hírlevelünkben írtunk. 

A búza és a pelyvás Triticum fajok esetében a nedvesség igényes szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) mellett leginkább a különböző rozsdagombák (Puccinia recondita, Puccinia striiformis) megtelepedése okozhat problémát. A levélrozsda megjelenése eléggé gyakori, ugyanakkor melegigényes kórokozó lévén az áttelelés még messze nem jelent nagy fertőzési nyomást a következő év tavaszán. A sárga rozsda jelenléte már az ősz folyamán egy adott táblában komolyabb gondot okozhat. Mivel napjainkra ez a kórokozó már -21oC alatti hőmérsékleten is képes áttelelni, ráadásul hidegkedvelő, így az áttelelő sárga rozsda gócok jelenléte jövőre a már most fertőzött táblákban már előre borítékolható. 

Az őszi árpa fokozottabb veszélyeztetettségét az is okozza, hogy ezt a kultúrát a gazdálkodók egy része az indokoltnál jóval korábban veti el és az őszi vetések friss lombozata egyidejűleg van jelen a sokszor iszonyatos mértékű fertőzésektől terhelt árvakelések lombozatával. Az idei év során az átlagosnál melegebb nyári hónapok során a melegkedvelő törpe rozsda őszi populációja jóval nagyobb az átlagosnál, így hosszú, meleg őszi időjárás esetén számítani kell a kórokozó fokozott mértékű fellépésére.  

Vírusos megbetegedések

A kalászos gabonák esetében már évek óta folyamatosan megfigyelhető a vírusos megbetegedések növekvő aránya. Mind az árpa sárga törpülés vírusa (BYDV), mind pedig a búza törpülés vírusa (WDV) egyre gyakoribb. Általában a vírusok jelenlétét, a törpült, sündisznó-szerűen kemény levélzetű, esetenként sárgás elszíneződésű növényeket csak tavasszal veszik észre a gazdálkodók. Akkor már semmi esély a védekezésre. 

A gabona virózisok esetében a vektor szervezetek elleni védekezés a siker biztosítéka. Az árpa sárga törpülés vírusát a különböző gabona levéltetvek (Macrosiphum avenae, Metopolophium dirhodum, Scizaphis graminum, Rhopalosiphum padiviszik át egyik növényről a másikra, míg a búza törpülés vírus vektorai a különböző, egyszikű növényfajokon szívogató kabóca fajok. 

A vírusos megbetegedés mértéke és súlyossága döntően függ attól, hogy a vektor szervezetek nem éppen áldásosnak mondható tevékenységüket milyen hosszú ideig tudják kifejteni. A vektor tevékenység végét az első, komolyabb ősz végi fagyok jelentik, az elejét a frissen kikelt, zöld lombozatú kalászos állományok megjelenése. Világosan látható, hogy a kalászosoknak az indokoltnál esetleg sokkal korábban történő vetésével a gazdálkodók maguk nyújtják el a vektorok káros tevékenységére alkalmas időszakot. 

Védekezési lehetőségek

A gombás eredetű betegségek és a virózisokat okozó rovarok esetében is döntő jelentőségű a vetés idejének helyes megválasztása. Túl korai vetés esetén drasztikusan megnövekedhet a kórokozók és kártevők rendelkezésére álló idő, amely súlyos mértékű fertőzésekben nyilvánulhat meg. Első és legfontosabb teendőnk a biotermesztésben elvetett őszi kalászosok esetében a helyes időben történő vetés. Legtöbb gabonafajtánk télállósága kiváló, így egyáltalán nem okoz gondot az, ha nem teljesen bokrosodott állapotban mennek neki a télnek. A különösen meleg kora őszi időszakok egy optimális, vagy annál némileg későbbi vetési idővel javarészt elkerülhetőek. 

Ez jelentősen csökkentheti mind a betelepülő vírusvektor rovarok mennyiségét (ezek migrációs hajlama sokkal nagyobb melegben, mint egy átlagos őszi napon), mind pedig a meleg igényes kórokozók (árpa törpe rozsda pl.) fertőzési nyomását. 

Látható, hogy talán a leghatékonyabb védekezés a fentiekben leírtak alapján a vetésidő megválasztása. Klasszikus megközelítés szerint az őszi kalászosok vetését október 20-ig el kell végezni, kivételes esetben pl. későn lekerülő elővetemény – ez kitolható a hónap végéig.  Érdemes azonban ezt a dátumot is rugalmasan kezelni, ugyanis változó klímánk gyakran megtréfálja a gazdákat. A túl száraz, vagy túl csapadékos ősz nem mindig teszi lehetővé a jó minőségű talajmunkákatilletve a magágykészítést. Érdemes tehát kivárni, az egyenletes és dinamikus kelés ugyancsak fontos eszköz a növényállomány védelme érdekében. 

Nagyon hatékonyan csökkenthető a kórokozók számára fontos hajnali harmat borítás idejének hossza azzal, ha a sorok nagyjából délkelet – északnyugati tájolásúak. Ez mind a nap, mind pedig a szélárnyék szempontjából érvényes. Ha a nap már a reggeli – délelőtti órákban be tud sütni a sorokba, akkor a lombozat mindkét oldala eléggé gyorsan felszáradhat. Ezt az uralkodó irányból esetlegesen fújó szél is csak segítheti. A kalászosok levélbetegségei főleg alacsonyabb hőmérsékleten különböző mértékben ugyan, de igénylik a minél hosszabb felületi nedvesség borítást. Ha ez nincs meg, akkor a fertőzés sem tud azon a reggelen bekövetkezni. 

Lehetőleg olyan fajtát válasszunk, amely a területen potenciálisan előforduló kórokozók közül minél több ellen megbízható rezisztenciával rendelkezik. Mély fekvésű, vízállásos területre pl. ne vessünk olyan búza fajtát, amely nagyon fogékony a szeptóriás levélfoltosságra. Legyünk tisztában az elvetett fajta rezisztenciális tulajdonságaival! A rezisztencia kérdésével következő hírlevelünk foglalkozik részletesen. 

Lehetőség szerint kerüljük a káros szomszédságot! Gondozatlan gabona tarló, árvakelés mellé lehetőleg ne vessünk őszi kalászost, mivel gyakorlatilag az összes, eddig említett kórokozó és kártevő nagy bőséggel található meg bennük és gyors, nagy populációval bekövetkező fertőzés lehet egy ilyen szomszédság növényvédelmi következménye. 

Használjuk a biotermesztésben is engedélyezett készítményeket kellő időben. A lisztharmat gombák ellen a kén, a levélfoltosságok és a rozsdák ellen a réz kellően hatásos lehet, ha a kezelés után nem kap a terület nagyobb csapadékot, amely lemoshatná. A vírusvektor levéltetvek ellen bármely engedélyezett, olajos készítmény kiváló hatású. Fontos, hogy a levéltetvek elleni kezelésnél az első, szárnyas egyedek betelepedése után még várhatunk pár napot, mivel mindkét fontos gabona vírusunk perzisztens típusú.

Gyakorlatilag az első lárvák megjelenésekor célszerű a kezelést végrehajtani. Az olajos kezelések a szintén vírusvektor kabócák ellen kevésbé hatékonyak ugyan, de repellens hatásuk miatt nem szélsőségesen erős fertőzésnél használatuk eredményes. Az egyes olajos készítményeknél meglévő, vírusátvitelt gátló hatásra ugyanakkor ne számítsunk, mivel az a nem perzisztens vírusok esetében működik. A kabócák és más ízeltlábúak ellen is eredményesen használható a természetes piretrin hatóanyagú Pyregard, de szükséghelyzeti engedélye nem terjed ki a kalászosokra. Durva mértékű kabóca fertőzés esetén ugyanakkor lehetőség van eseti engedély kérésére a területileg illetékes kormányhivataltól.  De mielőtt elkezdenénk a permetezőgép tankját tölteni első és legfontosabb teendőnk a kikelt és fejlődő vetés alapos átjárása legyen. Csak így szerezhető pontos és elegendő információ egy esetleges fertőzés vagy kártétel mértékéről és milyenségéről. Eldönthető, hogy a gyors kár-haszon elemzés eredményeként érdemes-e permetezni vagy sem. 

Forrás: ÖMKI

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom