Keressen minket

Mezőgazdaság

Szeptemberben drágult a nemzetközi élelmiszerkosár

Róma, 2021. október 7. – Emelkedtek szeptemberben a nemzetközi élelmiszeralapanyag-árak, köszönhetően a szűkülő kínálatnak és erősödő keresletnek az alapvető termények, mint a búza és pálmaolaj, piacán – jelentette be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Közzétéve:

Róma, 2021. október 7. – Emelkedtek szeptemberben a nemzetközi élelmiszeralapanyag-árak, köszönhetően a szűkülő kínálatnak és erősödő keresletnek az alapvető termények, mint a búza és pálmaolaj, piacán – jelentette be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Hiába a rekordtermés, a gabonafélék iránti kereslet még ennél is nagyobb ütemben nő (Kép: FAO)

FAO élelmiszerár indexe 1,2%-kal zárt magasabban augusztushoz és 32,8%-kal tavaly szeptemberhez képest. A mutató hónapról hónapra követi a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszeralapanyagainak árváltozásait.

A gabonafélék árindexe átlagosan 2%-kal emelkedett szeptemberben, ezen belül is a búza ára a csökkenő exportkészlet és a nagy kereslet miatt közel 4%-kal nőtt, 41%-kal meghaladva a tavaly ilyenkori értéket. A rizs is drágult, míg – a globális termelési kilátások és az amerikai és ukrán betakarítás kezdetével – a kukorica csökkent (-0,3%), ami így is 38%-kal magasabb éves átlagot tudott felmutatni 2021-ben.

„A következő hetekben a jelentős gabonafajták közül a búza lesz a középpontban, ahol gyorsan növekvő árakra számíthatunk,” – mondta a FAO vezető közgazdásza, Abdolreza Abbassian.

A növényi olajok árindexe 1,7%-kal volt magasabban múlt hónapban – és 60%-kal 2020 szeptemberéhez képest – miután a pálmaolaj nemzetközi ára 10 éves csúcsot döntött a nagy importkereslet és a bevándorló munkaerő hiánya miatti termelési nehézségek okán Malajziában. A repceolaj ára szintén erősödött, ellentétben a szójával és a napraforgóval.

A tejtermékek árindexe 1,5%-ot nőtt augusztushoz képest ahogy a globális importkereslet és egyéb szezonális tényezők Európában és a Csendes-óceán térségében felfelé hajtotta a tejtermékek (főleg a vaj) nemzetközi piaci jegyzését.

A kedvezőtlen időjárás és a magas brazil etanol árak miatt a cukor ára 0,5%-ot emelkedett egy hónap alatt és 53,5%-ot egy év alatt. A fő ok a lassuló globális importkereslet ötvözve a jó termelési kilátásokkal Indiában és Thaiföldön.

A húsárindex gyakorlatilag változatlan maradt szeptemberben, miközben 26,3%-ot emelkedett éves szinten. Drágult a juh és a marhahús a nemzetközi piacokon az alacsony kínálat miatt, míg a baromfi- és sertéshús bőségesen áll rendelkezésre, így annak ára is mérséklődött.

Az idei gabonatermés alulmúlja a keresletet

Történelmi rekordot dönthet a 2021-es gabonatermés, ám a 2 800 millió tonna kevés lehet a várható kereslet kielégítéséhez – állítja a FAO legfrissebb Gabonakészletek és -kereslet gyorsjelentése.

Becslések szerint 776,7 millió tonna búzát arathatunk idén köszönhetően a jó idénynek Kelet-Európában és Ausztráliában, ami ellensúlyozza az időjárás okozta termeléscsökkenést Kanadában és Oroszországban. A szemestermények globális kibocsátása elérheti az 1 504 millió tonnát, ezen belül is a cirok és árpa növekedése meghaladhatja a kukoricáét. A rizstermelést új rekordra, 50 millió tonnára várják, leginkább az indiai növekedésnek köszönhetően.

Mindeközben a gabonafelhasználás a 2021–2022-es szezonban 1,8%-os emelkedés után elérheti a 2 811 millió tonnát, főként a búza növekvő népszerűsége miatt mint takarmány – egy tendencia, amit a szemestermények magas ára fűt.Ezért aztán a készletek és a felhasználás aránya valamelyest romlik, de még így is elfogadható szinten lesz.

A gyorsjelentés szerint a gabonakereskedelem 0,3%-kal zsugorodik globálisan 473,2 millió tonnára, főleg az árpa- és a kukoricakereskedelem csökkenése miatt.

Forrás: FAO

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom