Mezőgazdaság
70 év a gyümölcs- és dísznövény-termesztés szolgálatában a MATE-n
Az egykori Kertészeti Kutatóintézet alapításának 70 éves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóval egybekötött jubileumi rendezvényt a MATE Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a Herman Ottó Intézetben 2021. október 21-én.
Az egykori Kertészeti Kutatóintézet alapításának 70 éves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóval egybekötött jubileumi rendezvényt a MATE Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a Herman Ottó Intézetben 2021. október 21-én.
A szakmai előadásokkal színesített rendezvényen bemutatásra került Magyarország legnagyobb, kifejezetten gyümölcstermesztési kutatással foglalkozó intézetének 70 évet felölelő jubileumi kiadványa is.
Az ünnepségen beszédet tartott Dr. Gyuricza Csaba rektor, aki az egységes szakmai működésben látja az agrárszektor fellendülését, amiben fontos szerepet kap a MATE. „Elmondhatjuk, hogy újra egységes irányítás alatt van a magyar kertészeti oktatás és kutatás. Ez óriási lehetőség az egész ágazat számára, hiszen, amellett, hogy büszkék lehetünk a múltunkra, az eredményeinkre, amelyekre építkezhetünk, több perspektívát kínál a jelen. Rengeteg feladatot kell megoldanunk. Az elmúlt pár évtizedben alapvető hungarikumnak tekintett termények esetében exportőrökből importőrök lettünk, ami nincs arányban azokkal az adottságokkal, lehetőségekkel, amikkel a magyar kertészeti ágazat rendelkezik. Ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, összefogásra van szükség. Elkerülhetetlen a kormányzati szerepvállalás, de az ágazati szervezetek, a kutatás és az oktatás csak együttesen tud tartós eredményeket elérni.”
A rektort erősítették Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár szavai, aki beszédében kiemelte: „Itt nem pusztán névváltoztatásról volt szó. A szervezeti forma alapvetően tud meghatározni képességeket és lehetőségeket. Az új egység olyan lehetőségeket teremt az oktatás és kutatás számára, amelyek eddig nem voltak adottak.”
Mint mondta, példa nélküli agrártámogatási programot dolgozott ki a Agrárminisztérium: a következő költségvetési ciklusban háromszor annyi vidékfejlesztési forrás fog rendelkezésre állni a magyar agrárium, azon belül a kertészet számára is, mint eddig. „Ez egyrészt óriási lehetőség, másrészt felelősség, de ezt ki kell tudni használni. Annak érdekében, hogy ezek a források megfelelő módon kerüljenek kihasználásra, a kormány létrehozott egy Vidékfejlesztési Kormánybizottságot, amelynek feladata a szakpolitikai célok mellett az átfogó agrárfejlesztési koncepciót tartalmazó programok össztársadalmi hasznosulásának biztosítása.”
A Kertészettudományi Intézet igazgatója, Dr. Helyes Lajos az egykori és jelenlegi dolgozókban meglévő szakma szeretetének töretlen jelenlétét hangsúlyozta. „Rengeteg minden változott a kertészeti technológiák területén, különösen az utóbbi 10-15 évben, de ami állandó, az a gyümölcs- és a dísznövénykertészet szolgálata. Ma sem lehet más célunk, mint hatékonyan együttműködni az oktatás és kutatás területén.”
Az igazgató röviden ismertette az Intézet szervezeti felépítését. Az intézet munkája jelenleg három fő ágazatra épül: zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a gyógy- és aromanövények. Négy campus (Budán, Keszthelyen, Gödöllőn és Gyöngyösön) három tanszékén oktatási, két kutatóközpontjában – a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont három telephelyén (Fertődön, Budatétényben és Cegléden) és a Zöldségtermesztési Kutatóközpont két telephelyén (Kalocsán és Szegeden) – kutatási feladatokat lát el.
A rendezvényen Dr. Preininger Éva, a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Budatétényi Kutatóállomásának vezetője bemutatta a 70 év a gyümölcs- és dísznövény-termesztés szolgálatában – Budatétény – Érd című jubileumi kiadványt, mely az elmúlt hét évtized történetét, kutatásait és eredményeit dolgozza fel.
Forrás: MATE
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.