Keressen minket

Mezőgazdaság

70 év a gyümölcs- és dísznövény-termesztés szolgálatában a MATE-n

0

Az egykori Kertészeti Kutatóintézet alapításának 70 éves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóval egybekötött jubileumi rendezvényt a MATE Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a Herman Ottó Intézetben 2021. október 21-én.

0

Közzétéve:

0

Az egykori Kertészeti Kutatóintézet alapításának 70 éves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóval egybekötött jubileumi rendezvényt a MATE Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a Herman Ottó Intézetben 2021. október 21-én.

2021. október 21-én a MATE Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a Herman Ottó Intézetben ünnepelte az egykori Kertészeti Kutatóintézet alapításának 70 éves évfordulóját (Kép: MATE)

A szakmai előadásokkal színesített rendezvényen bemutatásra került Magyarország legnagyobb, kifejezetten gyümölcstermesztési kutatással foglalkozó intézetének 70 évet felölelő jubileumi kiadványa is.

Az ünnepségen beszédet tartott Dr. Gyuricza Csaba rektor, aki az egységes szakmai működésben látja az agrárszektor fellendülését, amiben fontos szerepet kap a MATE. „Elmondhatjuk, hogy újra egységes irányítás alatt van a magyar kertészeti oktatás és kutatás. Ez óriási lehetőség az egész ágazat számára, hiszen, amellett, hogy büszkék lehetünk a múltunkra, az eredményeinkre, amelyekre építkezhetünk, több perspektívát kínál a jelen. Rengeteg feladatot kell megoldanunk. Az elmúlt pár évtizedben alapvető hungarikumnak tekintett termények esetében exportőrökből importőrök lettünk, ami nincs arányban azokkal az adottságokkal, lehetőségekkel, amikkel a magyar kertészeti ágazat rendelkezik. Ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, összefogásra van szükség. Elkerülhetetlen a kormányzati szerepvállalás, de az ágazati szervezetek, a kutatás és az oktatás csak együttesen tud tartós eredményeket elérni.”

(Kép: MATE)

A rektort erősítették Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár szavai, aki beszédében kiemelte: „Itt nem pusztán névváltoztatásról volt szó. A szervezeti forma alapvetően tud meghatározni képességeket és lehetőségeket. Az új egység olyan lehetőségeket teremt az oktatás és kutatás számára, amelyek eddig nem voltak adottak.”

Mint mondta, példa nélküli agrártámogatási programot dolgozott ki a Agrárminisztérium: a következő költségvetési ciklusban háromszor annyi vidékfejlesztési forrás fog rendelkezésre állni a magyar agrárium, azon belül a kertészet számára is, mint eddig. „Ez egyrészt óriási lehetőség, másrészt felelősség, de ezt ki kell tudni használni. Annak érdekében, hogy ezek a források megfelelő módon kerüljenek kihasználásra, a kormány létrehozott egy Vidékfejlesztési Kormánybizottságot, amelynek feladata a szakpolitikai célok mellett az átfogó agrárfejlesztési koncepciót tartalmazó programok össztársadalmi hasznosulásának biztosítása.”

A Kertészettudományi Intézet igazgatója, Dr. Helyes Lajos az egykori és jelenlegi dolgozókban meglévő szakma szeretetének töretlen jelenlétét hangsúlyozta. „Rengeteg minden változott a kertészeti technológiák területén, különösen az utóbbi 10-15 évben, de ami állandó, az a gyümölcs- és a dísznövénykertészet szolgálata. Ma sem lehet más célunk, mint hatékonyan együttműködni az oktatás és kutatás területén.”

(Kép: MATE)

Az igazgató röviden ismertette az Intézet szervezeti felépítését. Az intézet munkája jelenleg három fő ágazatra épül: zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a gyógy- és aromanövények. Négy campus (Budán, Keszthelyen, Gödöllőn és Gyöngyösön) három tanszékén oktatási, két kutatóközpontjában – a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont három telephelyén (Fertődön, Budatétényben és Cegléden) és a Zöldségtermesztési Kutatóközpont két telephelyén (Kalocsán és Szegeden) – kutatási feladatokat lát el.

(Kép: MATE)

A rendezvényen Dr. Preininger Éva, a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Budatétényi Kutatóállomásának vezetője bemutatta a 70 év a gyümölcs- és dísznövény-termesztés szolgálatában – Budatétény – Érd című jubileumi kiadványt, mely az elmúlt hét évtized történetét, kutatásait és eredményeit dolgozza fel.

Forrás: MATE

0

Mezőgazdaság

Vaddisznókondát videóztak Spanyolországban

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban

+1

Published

on

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban, miközben egy kombájn megkezdte a kukorica betakarítását. Az állatok nemcsak táplálékforrásként használják a táblát, hanem biztonságos búvóhelynek is.

Fotó: Club de Caza

A felvétel egy hatalmas mezőgazdasági területen készült, ahol a vaddisznók gyakori vendégek – különösen a betakarítás idején. A kukorica csövei ilyenkor igazi csemegét jelentenek számukra, így a lehető legtovább maradnak a területen. A magasabban lévő csöveket elérve sokszor letörik a szárakat, hogy hozzáférjenek a még érintetlen terméshez.

A drón a levegőből követte a menekülő kondát, amely a már learattott sorokon átvágva próbált visszabújni a még álló kukoricásba.

A terület nem bír el ennyi vaddisznót

A felvételeken több mint 20 példány látható, és ez még csak egyetlen konda. A vaddisznók nap mint nap óriási károkat okoznak a termésben, ami jelentős veszteséget jelent a gazdák számára. Évről évre küzdenek ezzel a problémával, de a modern technológiáknak – például a kamerával felszerelt drónoknak – köszönhetően ma már pontosabban nyomon követhetik a vadkárokat és dokumentálhatják az ilyen eseteket.

Forrás: Club de Caza

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

AM: Jó ütemben teljesül az agrártámogatások kifizetése

Published

on

0

Rengeteg a pályázat a gazdálkodóknak és a tavalyi évhez képest gyorsabban halad az agrártámogatások kifizetése, a területalapú támogatások ütemesen érkeznek a gazdákhoz. A 2024-es egységes kérelmek után 27 jogcímen már több mint 518 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár csaknem 153 ezer érintett számára – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára Mórahalmon.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Fotó: Fekete István / AM

Feldman Zsolt az agrárfórumon ismertette, hogy az alaptámogatás 88, az újraelosztó támogatás 95 százalékát már kifizette az államkincstár. Így a kérelmezők 98 százaléka, 149,5 ezer gazda már forráshoz jutott. Március végétől folyamatosan zajlanak a végfizetések is a különböző jogcímeken.

A 2024. évi egységes kérelmek kifizetésekor Csongrád-Csanád vármegyében eddig 26 milliárd forintot folyósítottak csaknem 12 ezer gazdálkodónak – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési pillérének csaknem 2900 milliárd forint keretösszegéből 2300 milliárd forintot a magyar kormány biztosít, az uniós társfinanszírozás 600 milliárd forintot tesz ki.

Bálázó javítás éjjel, ami egyedül mindig nagyon veszélyes. Fotó: Agro Jager

Feldman Zsolt előadása szerint a mostani finanszírozási ciklusban a KAP vidékfejlesztési keretéből március 11-ig 34 felhívás jelent meg 1347 milliárd forint keretösszeggel. Intenzív pályázati időszakban van a hazai agrárium, hiszen a tavaly meghirdetettekkel és az idén megjelenőkkel összesen, 73 kiírás segíti a gazdálkodókat. 2025-ben 40 pályázati felhívás várható, többek között a precíziós gazdálkodás, agrár-erdészeti rendszerek és terményszárító fejlesztések támogatására.

Szintén idén érkezik a fiatal gazdákat segítő pályázati konstrukció 79 milliárd forintos kerettel. Emellett április végén-május elején megszületnek az Agrár-környezetgazdálkodási Program keretében várt támogatói döntések, amelyeket 20 ezer gazdálkodó vár – sorolta.

Népszerűnek nevezte a felhívásokat, példaként említve, hogy az eddig lezárt és még bírálat alatt álló beruházási pályázati konstrukciókra jelentős túligénylést tapasztaltak. A vállalkozások a meghirdetett keretösszegekhez képest közel négyszer nagyobb támogatási igényt nyújtottak be, így megközelítve az 1800 milliárd forintot. A legnagyobb fejlesztési igény az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás területéről érkezett.

A kisléptékű feldolgozó üzemi pályázati felhívás esetében is születtek már döntések, az első támogatói okiratokat a héten átadták – jegyezte meg.

Forrás: Agrárminisztéium

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom