Keressen minket

Mezőgazdaság

Új alapszakot indít a Debreceni Egyetem agrárkara

Print Friendly, PDF & Email

Mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki alapszakot indít 2022-ben a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az új képzést angol nyelven is meghirdeti a kar.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki alapszakot indít 2022-ben a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az új képzést angol nyelven is meghirdeti a kar – közölte a Debreceni Egyetem.

Prof. Dr. Tamás János, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője (Kép: Debreceni Egyetem)

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Hazánkban jelenleg nincs önálló mezőgazdasági vízgazdálkodási alapképzés. A szak beindítását a növekvő gazdasági és szakmai igény is sürgette. A mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki képzés elsősorban a környezetváltozás agráriumot érintő kihívásaira kívánja felkészíteni az egyetemistákat.

– A most induló mérnöki BSc-szak hiánypótló, amely két egymással szoros kapcsolatban álló agrárszakterületet fog össze. A képzés a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) mezőgazdasági vízgazdálkodási és agrárkörnyezet-gazdálkodási MSc-képzésének biztosít alapot. A cél, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik az öntözésfejlesztés, a belvízgazdálkodás a vízrendezés vagy éppen az alternatív vízkészletek hasznosításának problémáira mérnöki választ adnak – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Tamás János, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője.

Tamás János szerint új szemléletre van szükség: lyan szakemberekre, akik a körforgásos gazdálkodás részeként a mezőgazdasági melléktermékekre nem hulladékként, hanem új termékként tekintenek.

Az élelmiszeripar megfelelő minőségű alapanyag nélkül nem létezik, de a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés számára is nélkülözhetetlen a takarmánybázis. Ehhez azonban korszerű vízgazdálkodás szükséges. A környezettechnológia része a talajok minőségének fenntartása, illetve javítása, a szennyezett talajok kármentesítése, a szennyvíziszapok, a hígtrágya kezelése. A modern agrárium a hulladékmentes körforgásos mezőgazdaságról szól, amely a korszerű technológiák révén zéró emisszóra törekszik, szagmentesen, zajmentesen, talaj- és vízszennyezés nélkül állít elő termékeket. Erre kell felkészítenünk a hallgatóinkat. Azokat a fiatalokat várjuk a MÉK-re, akik érzékenyek a környezeti kihívások iránt, nemcsak követői a folyamatoknak, hanem magasszintű mérnöki tudással az alakítói szeretnének lenni a környezet állapotának – fejtette ki Tamás János.

Hazánkban jelenleg nincs önálló mezőgazdasági vízgazdálkodási alapképzés. A mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki képzés elsősorban a környezetváltozás agráriumot érintő kihívásaira kívánja felkészíteni az egyetemistákat. (Kép: Debreceni Egyetem)

A körforgásos gazdaság témájában számos nemzetközi kutatás folyik a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben. Talajfizikai, hidrológiai és szerves anyagfeldolgozási kutatóhelyek mellett korszerű informatikai és műszerpark segíti a mérnökhallgatókat. A szak továbbtanulási lehetőséget kínál a mezőgazdasági vízgazdálkodási MSc- és agrárkörnyezet-gazdálkodási MSc-képzésre, később pedig a kar doktori iskoláiban folytathatják tanulmányaikat a diákok.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás

Print Friendly, PDF & Email

Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.

2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület

1. példa

A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).

2. példa

Forrás: MVH  

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.

A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom