Mezőgazdaság
Szakemberhiány nehezíti a mezőgazdasági vállalkozások mindennapjait
A fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál – közölte a Krónika Online.
A fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál – közölte a Krónika Online.
Hiányszakma. Több száz traktoristára lenne szükség, de kevés a jelentkező. (Kép: Barabás Ákos)
Beadványban kérik a gazdák a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy oldja meg a traktoristaképzést, mert nem találnak szakképzett munkaerőt. Azzal érvelnek, hogy országos szinten több száz traktorvezetőre lenne szükség, ám a fiatalokat nem vonzza ez a szakma, sokan külföldön próbálnak szerencsét azok közül, akik az ágazatban dolgoztak, vagy az építőiparban folytatják. Az idősebb, tapasztalt traktoristákat viszont elriasztja a fedélzeti számítógéppel felszerelt korszerű traktor, amelyben angolul olvashatók az utasítások, a hibaüzenetek. Az erdélyi, székelyföldi gazdák többsége is megvásárolta a korszerű mezőgazdasági gépeket, általában pályázati támogatásból. A tapasztalatok szerint ezeket öt-hat év után még korszerűbbre kell cserélni, mert bizonyos üzemóra után informatikai, elektronikai problémák jelentkeznek, a számítógép letiltja a működést, tehát folyamatosan megújul a mezőgazdasági géppark. „A mezőgazdaságban általában munkaerőhiány van, a jó szakemberből még inkább” – illusztrálta a helyzetet megkeresésünkre Kiss-Bartha Annamária közgazdász, egy háromszéki mezőgazdasági családi vállalkozás társvezetője.
Hangsúlyozta, arra törekednek, hogy a megfelelő bérezés mellett, jó munkakörnyezetet alakítsanak ki, így sikerül megtartani az embereket, a napszámosok is visszatérnek. A traktoristákat a cégnél tanítják be. „Előnyt kovácsolunk a hátrányból, mert azt tanulják így meg, amire valóban szükség van, nem érkeznek hibás berögződésekkel” – részletezte a vállalkozó. Kitért arra is, hogy cége a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolával kötött szerződést, az ott tanuló diákok náluk sajátítják el a korszerű gépek kezelését. Eközben támogatják a szakoktatást, a fiatalokat azzal ösztönzik, hogy egy jó mezőgépész versenyképes fizetést kap, ha megállja a helyét. „Nem kell mindenkinek egyetemet végeznie, jó szakemberből nagyobb a hiány” – szögezte le Kiss-Bartha Annamária. Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő jól ismeri a gazdák helyzetét, azt mondja, évek óta panaszkodnak, hogy nincs elég szakember, minden nagytermelő jelezte, hogy szükség volna traktoristára. A szakpolitikus kérdésünkre felidézte, két évvel ezelőtt még a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjeként szervezett akkreditált traktorista felnőttképzést, ám ez végül nem valósult meg, mert csak ketten jelentkeztek. A gazdák többsége maga tanítja be az embereit, a közepes gazdaságokat működtető fiatal gazdák pedig maguk vezetik a traktort, nem bízzák másra a méregdrága, 200 ezer eurós gépet, mondta Könczei Csaba. Miklós Csaba szakoktatásért felelő Hargita megyei tanfelügyelő kérdésünkre elmondta, kimondottan traktoristaképzés nincs, ám a mezőgazdasági szakoktatásban sok esetben lehetőség van a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésére. Hozzátette: az iskolák nem rendelkeznek a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel, ezt úgy próbálják áthidalni, hogy a környező farmokon gyakorlatoznak a diákok. „Ha az alapképzést, az alaptudást megszerzik, akkor már könnyen elsajátítják a legkorszerűbb gépek kezelését is, az iskolának azt az alapot kell biztosítania, amiből kiindulva képes a szakember arra, hogy lépést tartson a fejlődéssel” – mutatott rá Miklós Csaba. Hangsúlyozta, általában nincs túljelentkezés a mezőgazdasági szakosztályokba, ám évről évre megalakulnak, betelnek a helyek, ami azt jelenti, fenntartható ez a szakoktatás, nem áll fenn a veszélye, hogy érdeklődés hiányában megszűnik.
Forrás: Krónika Online
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Komádi aranysakál
