A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, valamint a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodók megbecsülésének helyreállítását. Ennek érdekében a Copa-Cogeca által „Európai Állattenyésztés Hangja” címmel indított kampány anyagainak felhasználásával új, öt részes kiadványsorozatot jelentet meg, mellyel célja, hogy tudományos alapokon nyugvó információkkal oszlassa el az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhiteket, és bemutassa az ágazat valódi helyét és szerepét a gazdaságban, a társadalomban és a bioszférában.

Az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitekről készített kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (Ábra: NAK)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestület, amelyet a 2012. évi CXXVI. törvény hozott létre. 2013. március 28-án alakult meg. (Ábra: NAK)

Mint ismeretes az elmúlt években tovább erősödtek az állattenyésztési ágazatokkal és a gazdálkodókkal szembeni támadások. Az európai állattenyésztőket ‒ a szigorodó klíma- és környezetvédelmi, valamint állategészségügyi és -jóléti szabályozások mellett ‒ a szélsőséges nézeteket valló civilszervezetek előretörése és az ezen szervezetek által képviselt úgynevezett „zöld kérdések” is újabb és újabb kihívások elé állítják. A számos esetben egyoldalú szemléletet tükröző és tudományos alapok nélküli vagy féltudományos alapokon nyugvó támadások befolyásolják a fogyasztók állattenyésztőkről, állattartásról, állati termékekről alkotott véleményét.

A Kamara hisz abban, hogy a magukat „zöldnek” nevező szélsőséges szervezetek által indított akciók visszaverésének egyik legfontosabb eszköze a megfelelő és valós tényeken alapuló kommunikáció, ezért az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik legerősebb érdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca által indított gondolatébresztő kommunikációs kampány anyagainak felhasználásával összeállított, „Húsba vágó tények” címmel megjelenő kiadványsorozatunkkal bővíteni kívánjuk az állattenyésztéshez, állatitermék-előállításhoz kapcsolódó ismereteket, és próbálunk hozzájárulni az ágazat minél szélesebb körű elfogadottságának megteremtéséhez.

Az öt részes kiadványsorozatunk „Az állattenyésztés és az állati-termékelőállítás jelentősége” címmel megjelent első kötete az ágazatnak a vidéki élethez való kapcsolódásáról, a húsnak az étkezési kultúránkban és a kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött szerepéről, valamint a „hús helyettesítők” és a természetes hús ökológiai lábnyomának összehasonlításáról oszt meg hasznos információkat.

Az „Állatjólét” című második kötetben az állatjólét és az állategészségügy közötti kapcsolatot, a zárt tartásban az állatokat érő stresszhatások kezelésének lehetőségeit, valamint az egyes alkalmazott gazdálkodási gyakorlatokkal, az állatok szállításával és vágásával kapcsolatos tévhitek cáfolatait foglaltuk össze.

Még az „Állategészségügy” című harmadik kötetben pedig az antibiotikumok és a takarmány-adalékanyagok használatára vonatkozó szabályozásokkal, valamint ezen szerek használatának esetleges állat- és humánegészségügyi kockázataival kapcsolatos ismereteket mutatjuk be.

• Ezen kiadványokban olyan szenzitív kérdéseket próbálunk „feszegetni”, mint:
• Elképzelhető-e a világ állattenyésztés és haszonállatok nélkül?
• Milyen hatása lenne az állatállományok csökkentésének a vidéki térségekre?
• Hús- és a „húshelyettesítők” fogyasztása – pro és kontra
• Az állategészségügy és az állatjólét kapcsolatban vannak egymással?
• Be kellene-e tiltani Európában az állatok mezőgazdasági üzemekben tartását?
• Kíméletlen-e a nagyüzemi állattartás?
• A hús=gyilkosság?!
• Miért szállítanak annyi élőállatot Európában?

A kiadványsorozat „Az állattenyésztés és az állati-termékelőállítás jelentősége” című I. kötete itt, „Állatjólét” című második kötete itt, „Állategészségügy” című harmadik kötete pedig itt érhető el.

Javasoljuk, hogy kövessék figyelemmel kiadványsorozatunk hamarosan megjelenő „Környezetvédelem” és „Gazdálkodás és vidéki élet” című részeit is, amelyekben az állattenyésztési ágazat környezetre gyakorolt hatásaival, erőforrás-felhasználásával, az ágazati kibocsátás csökkentésével, az állattenyésztési ágazat intenzifikációjával, a nagyüzemi gazdálkodás sajátosságaival, erőforrás-felhasználásával, valamint a vágóhidakra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk.

Forrás: NAK