Keressen minket

Mezőgazdaság

Megjelent a Meat the facts, azaz „Húsba vágó tények” kiadványsorozat

0

Az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitekről készített kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

0

Közzétéve:

0

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, valamint a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodók megbecsülésének helyreállítását. Ennek érdekében a Copa-Cogeca által „Európai Állattenyésztés Hangja” címmel indított kampány anyagainak felhasználásával új, öt részes kiadványsorozatot jelentet meg, mellyel célja, hogy tudományos alapokon nyugvó információkkal oszlassa el az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhiteket, és bemutassa az ágazat valódi helyét és szerepét a gazdaságban, a társadalomban és a bioszférában.

 

Az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitekről készített kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (Ábra: NAK)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestület, amelyet a 2012. évi CXXVI. törvény hozott létre. 2013. március 28-án alakult meg. (Ábra: NAK)

Mint ismeretes az elmúlt években tovább erősödtek az állattenyésztési ágazatokkal és a gazdálkodókkal szembeni támadások. Az európai állattenyésztőket ‒ a szigorodó klíma- és környezetvédelmi, valamint állategészségügyi és -jóléti szabályozások mellett ‒ a szélsőséges nézeteket valló civilszervezetek előretörése és az ezen szervezetek által képviselt úgynevezett „zöld kérdések” is újabb és újabb kihívások elé állítják. A számos esetben egyoldalú szemléletet tükröző és tudományos alapok nélküli vagy féltudományos alapokon nyugvó támadások befolyásolják a fogyasztók állattenyésztőkről, állattartásról, állati termékekről alkotott véleményét.

A Kamara hisz abban, hogy a magukat „zöldnek” nevező szélsőséges szervezetek által indított akciók visszaverésének egyik legfontosabb eszköze a megfelelő és valós tényeken alapuló kommunikáció, ezért az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik legerősebb érdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca által indított gondolatébresztő kommunikációs kampány anyagainak felhasználásával összeállított, „Húsba vágó tények” címmel megjelenő kiadványsorozatunkkal bővíteni kívánjuk az állattenyésztéshez, állatitermék-előállításhoz kapcsolódó ismereteket, és próbálunk hozzájárulni az ágazat minél szélesebb körű elfogadottságának megteremtéséhez.

Az öt részes kiadványsorozatunk „Az állattenyésztés és az állati-termékelőállítás jelentősége” címmel megjelent első kötete az ágazatnak a vidéki élethez való kapcsolódásáról, a húsnak az étkezési kultúránkban és a kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött szerepéről, valamint a „hús helyettesítők” és a természetes hús ökológiai lábnyomának összehasonlításáról oszt meg hasznos információkat.

Az „Állatjólét” című második kötetben az állatjólét és az állategészségügy közötti kapcsolatot, a zárt tartásban az állatokat érő stresszhatások kezelésének lehetőségeit, valamint az egyes alkalmazott gazdálkodási gyakorlatokkal, az állatok szállításával és vágásával kapcsolatos tévhitek cáfolatait foglaltuk össze.

Még az „Állategészségügy” című harmadik kötetben pedig az antibiotikumok és a takarmány-adalékanyagok használatára vonatkozó szabályozásokkal, valamint ezen szerek használatának esetleges állat- és humánegészségügyi kockázataival kapcsolatos ismereteket mutatjuk be.

 

  • Ezen kiadványokban olyan szenzitív kérdéseket próbálunk „feszegetni”, mint:
  • Elképzelhető-e a világ állattenyésztés és haszonállatok nélkül?
  • Milyen hatása lenne az állatállományok csökkentésének a vidéki térségekre?
  • Hús- és a „húshelyettesítők” fogyasztása – pro és kontra
  • Az állategészségügy és az állatjólét kapcsolatban vannak egymással?
  • Be kellene-e tiltani Európában az állatok mezőgazdasági üzemekben tartását?
  • Kíméletlen-e a nagyüzemi állattartás?
  • A hús=gyilkosság?!
  • Miért szállítanak annyi élőállatot Európában?

 

A kiadványsorozat „Az állattenyésztés és az állati-termékelőállítás jelentősége” című I. kötete itt, „Állatjólét” című második kötete itt, „Állategészségügy” című harmadik kötete pedig itt érhető el.

Javasoljuk, hogy kövessék figyelemmel kiadványsorozatunk hamarosan megjelenő „Környezetvédelem” és „Gazdálkodás és vidéki élet” című részeit is, amelyekben az állattenyésztési ágazat környezetre gyakorolt hatásaival, erőforrás-felhasználásával, az ágazati kibocsátás csökkentésével, az állattenyésztési ágazat intenzifikációjával, a nagyüzemi gazdálkodás sajátosságaival, erőforrás-felhasználásával, valamint a vágóhidakra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk.

 

Forrás: NAK

0

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

AM: Jó ütemben teljesül az agrártámogatások kifizetése

Published

on

0

Rengeteg a pályázat a gazdálkodóknak és a tavalyi évhez képest gyorsabban halad az agrártámogatások kifizetése, a területalapú támogatások ütemesen érkeznek a gazdákhoz. A 2024-es egységes kérelmek után 27 jogcímen már több mint 518 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár csaknem 153 ezer érintett számára – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára Mórahalmon.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Fotó: Fekete István / AM

Feldman Zsolt az agrárfórumon ismertette, hogy az alaptámogatás 88, az újraelosztó támogatás 95 százalékát már kifizette az államkincstár. Így a kérelmezők 98 százaléka, 149,5 ezer gazda már forráshoz jutott. Március végétől folyamatosan zajlanak a végfizetések is a különböző jogcímeken.

A 2024. évi egységes kérelmek kifizetésekor Csongrád-Csanád vármegyében eddig 26 milliárd forintot folyósítottak csaknem 12 ezer gazdálkodónak – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési pillérének csaknem 2900 milliárd forint keretösszegéből 2300 milliárd forintot a magyar kormány biztosít, az uniós társfinanszírozás 600 milliárd forintot tesz ki.

Bálázó javítás éjjel, ami egyedül mindig nagyon veszélyes. Fotó: Agro Jager

Feldman Zsolt előadása szerint a mostani finanszírozási ciklusban a KAP vidékfejlesztési keretéből március 11-ig 34 felhívás jelent meg 1347 milliárd forint keretösszeggel. Intenzív pályázati időszakban van a hazai agrárium, hiszen a tavaly meghirdetettekkel és az idén megjelenőkkel összesen, 73 kiírás segíti a gazdálkodókat. 2025-ben 40 pályázati felhívás várható, többek között a precíziós gazdálkodás, agrár-erdészeti rendszerek és terményszárító fejlesztések támogatására.

Szintén idén érkezik a fiatal gazdákat segítő pályázati konstrukció 79 milliárd forintos kerettel. Emellett április végén-május elején megszületnek az Agrár-környezetgazdálkodási Program keretében várt támogatói döntések, amelyeket 20 ezer gazdálkodó vár – sorolta.

Népszerűnek nevezte a felhívásokat, példaként említve, hogy az eddig lezárt és még bírálat alatt álló beruházási pályázati konstrukciókra jelentős túligénylést tapasztaltak. A vállalkozások a meghirdetett keretösszegekhez képest közel négyszer nagyobb támogatási igényt nyújtottak be, így megközelítve az 1800 milliárd forintot. A legnagyobb fejlesztési igény az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás területéről érkezett.

A kisléptékű feldolgozó üzemi pályázati felhívás esetében is születtek már döntések, az első támogatói okiratokat a héten átadták – jegyezte meg.

Forrás: Agrárminisztéium

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Eredményesek a ragadós száj- és körömfájás kapcsán megtett magyar intézkedések

Published

on

+1


Eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban, ezért az uniós országok feloldhatják a hazánkkal szembeni behozatali korlátozásokat – közölte Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette, az Európai Bizottság végrehajtási határozata szerint nem alkalmazható jogtalan importtilalom a magyar állategészségügyi helyzet miatt.

Szürkemarha gulya a Körös-Maros Nemzeti Parkban, Biharugra, Fertály határrészében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság részéről megjelent az a végrehajtási határozat, amely a ragadós száj- és körömfájás betegség terjedésének megakadályozását szolgálja. E határozat mellett nincs helye olyan egyéb tagállami intézkedéseknek, amelyek korlátozzák az Európai Unió egységes belső piacán az áruk szabad mozgását vagy ellentétesek az állategészségügyi rendelet szabályozásaival. Az EU így jóváhagyta azt, hogy a kisbajcsi szarvasmarhatelep, és annak 10 kilométeres körzete korlátozott terület, amelyen uniós jogszabályok által előírt felszámoló és korlátozó intézkedéseket kell végrehajtani. Ez azt is jelenti, hogy ezen területen kívül a tagállamok nem vezethetnek be korlátozó intézkedéseket hazánkkal szemben, melyre a bizottság fel is hívta a figyelmet a határozat megjelenésekor – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, ennek alapján minden tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit. Magyarország felkészült arra, hogy ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be – szögezte le az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom