Mezőgazdaság
Előbb a szovjetek követték a méhek példáját, mára az USA is így tesz
Már a XX. század közepén ösztönözték arra a hazai mezőgazdaságban dolgozókat, hogy szovjet mintára ők maguk is végezzék el a növények beporzását a méhek mellett, ezzel maximalizálva a terméshozamot. Amíg a múlt században ez csupán lehetőség volt, egyes országokban egyre szükségessebbé válik manapság – közölte a Napi.hu
Globálisan csökken ugyanis a beporzó rovarok, köztük a házi- és vadméhek száma. A világ egyes vidékein emberi munkásokkal végzik a beporzást napjainkban, máshol (például az USA-ban) gépekkel próbálnak „besegíteni” a bogaraknak. Egyelőre leginkább a nagyobb hozam elérése motiválja az eljárást.
A globális élelmiszer-termelés mintegy 76 százaléka függ a növények beporzásától. A megfelelő beporzás pedig terméshozamot is növelheti. Ez a tény már a XX. század közepén is ismert volt. Ezt bizonyítja a Viharsarok népe című újság 1953-ban megjelent cikke, amelyben szó szerint ez áll:
„Kövessük a szovjet példát! Gyűjtsünk több takarmányt a közös jószágnak! Ogyessza-területen szabállyá vált az idegen beporzású mezőgazdasági növények mesterséges pótbeporzása. Ezzel a módszerrel lényegesen növelni lehet a rozs, a kukorica, a napraforgó és a lucerna terméshozamát. Idén a tavalyinál másfélszerte nagyobb területen végeznek mesterséges pótbeporzást. Jelenleg serényen készülnek a napraforgó és a kukorica pótbeporzására.”
A virágok mesterséges beporzását korábban a terméshozam maximalizálása indokolta. Napjainkban azonban más okok is közrejátszhatnak a terjedésében – mert bizony terjed az eljárás. Manapság a beporzást végző rovarok egyre nagyobb pusztulásáról hallhatunk világszerte. A bogarak pusztulása pedig a beporzás elmaradásával, így a termés visszaesésével fenyegethet. Részben az ilyen esetek miatt egyre több ország – például Izrael, Kína vagy az USA – próbálkozik mesterséges beporzással.
Kínában azonban egy harmadik ok is közrejátszik, ami miatt drónokat használnak a beporzáshoz, például Hszincsiang tartományban, Korla város gazdálkodói. Ha gépek dolgoznak a méhek helyett, kisebb az esélye a növénybetegségek tovább terjedésének. Emellett sokkal hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartják ezt a módszert, mint az ország más területein alkalmazott kézi eljárást. Az en.people.cn cikke szerint egy drónpilóta öt hagyományos eszközökkel dolgozó munkást vált ki, ráadásul sokkal olcsóbb. A drónokat gyártó cég ennél is tovább megy: szerintük a repülő szerkezeteik munkája 80-szor hatékonyabbak a kézi munkaerőnél.
Azonban nem kell Kelet-Ázsiáig mennünk, ha példát akarunk találni a gépi megoldásokra. Az izraeli Edete cég is hasonló technológiát fejleszt – igaz, ők nem repülő drónokkal végeztetik el a munkát, hanem munkagépek húzzák a készülékeiket. A cég technológiáját többek között az USA-ban, Kaliforniában is használják például pisztácia-ültetvényeken. Ebben az esetben mintegy 24 százalékos terméshozam-növekedésről szóltak a hírek a közelmúltban.
Itthon bíznak a méhekben
Magyarországon nem elterjedt a mesterséges beporzás. A Napi.hu által megkérdezett gazdálkodók egyike sem találkozott még ezzel az eljárással. Az agrár-szakemberek bíznak a méhek munkájában, és egyelőre nem tartják drasztikusnak a hazai méhpusztulást sem.
Kónya István őstermelő. Nyugat-Borsodban gazdálkodik, többek között méhészkedik mintegy 25 éve. Korábban 55 méhcsaládot tartott, a termelt méz eladásából pedig jó bevételei származtak. Mára 15 családra csökkentette állományát, mivel kevesebb ideje jut rájuk. Manapság leginkább erdőgazdaként tevékenykedik, valamint gyümölcsfáit gondozza.
A Napi.hu-nak elmondta, hogy húsz éven át vándorolt a méhéivel a hazai virágzást követve. Ezen idő alatt egyszer sem fordult elő, hogy a gazdák megkeresték volna, hogy hozzájuk vigye a méhéit, mert be kell porozni a növényeiket. Sőt, pont ellenkezőleg: egy-egy virágosabb területért a méhészek harcoltak, hogy ott pakolhassák le a kaptárjaikat.
Szerintem Magyarországon különösebben nem kérdés a gazdaságok számára, hogy hogyan lesznek beporozva a növényeik. Sok a méhész és a méhe, az ország pedig kicsi. Ott merülhet fel ilyen probléma, ahol ez fordítva van: kevesebb a méhészet, de nagy az ország, mint például az USA-ban – vélekedett nemes egyszerűséggel a fennálló állapotról az őstermelő a portálunknak.
Nem ő azonban az egyetlen, aki hasonlóan látja a helyzetet. Kánya Krisztián a családjában a harmadik generációt képviseli azok között, akik az agráriumban gazdálkodnak. Ő és édesapja 140 hektáron foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Újcsanáloson. Termesztenek többek között napraforgót, búzát, szójababot, édesburgonyát és homoktövist is. A földjeik határában gyakran látni kaptárokat a nyári szezonban.
„Tavasszal a virágzások előtt 3-4 méhész is megkeres, hogy lepakolhatja-e hozzánk a méhéit a szezonra. Részemről semmi akadálya. Bár, ha nem jönnének sem hiszem, hogy problémánk származna belőle, hiszen sok a méhészet a környéken és nem mindenki vándorol a bogarakkal. Egyénként, ha egy méhésznek már igent mondtam, más nem fog idejönni, hiszen egymás elől szednék el a virágport és a nektárt a méheik” – nyilatkozta az fiatal gazda a Napi.hu-nak.
Forrás: Napi.hu
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.