Keressen minket

Mezőgazdaság

Előbb a szovjetek követték a méhek példáját, mára az USA is így tesz

Közzétéve:

Már a XX. század közepén ösztönözték arra a hazai mezőgazdaságban dolgozókat, hogy szovjet mintára ők maguk is végezzék el a növények beporzását a méhek mellett, ezzel maximalizálva a terméshozamot. Amíg a múlt században ez csupán lehetőség volt, egyes országokban egyre szükségessebbé válik manapság – közölte a Napi.hu

A beporzást végző rovarok egyre nagyobb pusztulásáról hallhatunk világszerte. Globális problémákat okozhat az élelmiszer-ellátásban (Kép: Pixabay)

Globálisan csökken ugyanis a beporzó rovarok, köztük a házi- és vadméhek száma. A világ egyes vidékein emberi munkásokkal végzik a beporzást napjainkban, máshol (például az USA-ban) gépekkel próbálnak „besegíteni” a bogaraknak. Egyelőre leginkább a nagyobb hozam elérése motiválja az eljárást.

A globális élelmiszer-termelés mintegy 76 százaléka függ a növények beporzásától. A megfelelő beporzás pedig terméshozamot is növelheti. Ez a tény már a XX. század közepén is ismert volt. Ezt bizonyítja a Viharsarok népe című újság 1953-ban megjelent cikke, amelyben szó szerint ez áll:

„Kövessük a szovjet példát! Gyűjtsünk több takarmányt a közös jószágnak! Ogyessza-területen szabállyá vált az idegen beporzású mezőgazdasági növények mesterséges pótbeporzása. Ezzel a módszerrel lényegesen növelni lehet a rozs, a kukorica, a napraforgó és a lucerna terméshozamát. Idén a tavalyinál másfélszerte nagyobb területen végeznek mesterséges pótbeporzást. Jelenleg serényen készülnek a napraforgó és a kukorica pótbeporzására.”

A virágok mesterséges beporzását korábban a terméshozam maximalizálása indokolta. Napjainkban azonban más okok is közrejátszhatnak a terjedésében – mert bizony terjed az eljárás. Manapság a beporzást végző rovarok egyre nagyobb pusztulásáról hallhatunk világszerte. A bogarak pusztulása pedig a beporzás elmaradásával, így a termés visszaesésével fenyegethet. Részben az ilyen esetek miatt egyre több ország – például Izrael, Kína vagy az USA – próbálkozik mesterséges beporzással.

Kínában azonban egy harmadik ok is közrejátszik, ami miatt drónokat használnak a beporzáshoz, például Hszincsiang tartományban, Korla város gazdálkodói. Ha gépek dolgoznak a méhek helyett, kisebb az esélye a növénybetegségek tovább terjedésének. Emellett sokkal hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartják ezt a módszert, mint az ország más területein alkalmazott kézi eljárást. Az en.people.cn cikke szerint egy drónpilóta öt hagyományos eszközökkel dolgozó munkást vált ki, ráadásul sokkal olcsóbb. A drónokat gyártó cég ennél is tovább megy: szerintük a repülő szerkezeteik munkája 80-szor hatékonyabbak a kézi munkaerőnél.

Azonban nem kell Kelet-Ázsiáig mennünk, ha példát akarunk találni a gépi megoldásokra. Az izraeli Edete cég is hasonló technológiát fejleszt – igaz, ők nem repülő drónokkal végeztetik el a munkát, hanem munkagépek húzzák a készülékeiket. A cég technológiáját többek között az USA-ban, Kaliforniában is használják például pisztácia-ültetvényeken. Ebben az esetben mintegy 24 százalékos terméshozam-növekedésről szóltak a hírek a közelmúltban.

Itthon bíznak a méhekben

Magyarországon nem elterjedt a mesterséges beporzás. A Napi.hu által megkérdezett gazdálkodók egyike sem találkozott még ezzel az eljárással. Az agrár-szakemberek bíznak a méhek munkájában, és egyelőre nem tartják drasztikusnak a hazai méhpusztulást sem.

Kónya István őstermelő. Nyugat-Borsodban gazdálkodik, többek között méhészkedik mintegy 25 éve. Korábban 55 méhcsaládot tartott, a termelt méz eladásából pedig jó bevételei származtak. Mára 15 családra csökkentette állományát, mivel kevesebb ideje jut rájuk. Manapság leginkább erdőgazdaként tevékenykedik, valamint gyümölcsfáit gondozza.

A Napi.hu-nak elmondta, hogy húsz éven át vándorolt a méhéivel a hazai virágzást követve. Ezen idő alatt egyszer sem fordult elő, hogy a gazdák megkeresték volna, hogy hozzájuk vigye a méhéit, mert be kell porozni a növényeiket. Sőt, pont ellenkezőleg: egy-egy virágosabb területért a méhészek harcoltak, hogy ott pakolhassák le a kaptárjaikat.

Szerintem Magyarországon különösebben nem kérdés a gazdaságok számára, hogy hogyan lesznek beporozva a növényeik. Sok a méhész és a méhe, az ország pedig kicsi. Ott merülhet fel ilyen probléma, ahol ez fordítva van: kevesebb a méhészet, de nagy az ország, mint például az USA-ban – vélekedett nemes egyszerűséggel a fennálló állapotról az őstermelő a portálunknak.

Nem ő azonban az egyetlen, aki hasonlóan látja a helyzetet. Kánya Krisztián a családjában a harmadik generációt képviseli azok között, akik az agráriumban gazdálkodnak. Ő és édesapja 140 hektáron foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Újcsanáloson. Termesztenek többek között napraforgót, búzát, szójababot, édesburgonyát és homoktövist is. A földjeik határában gyakran látni kaptárokat a nyári szezonban.

„Tavasszal a virágzások előtt 3-4 méhész is megkeres, hogy lepakolhatja-e hozzánk a méhéit a szezonra. Részemről semmi akadálya. Bár, ha nem jönnének sem hiszem, hogy problémánk származna belőle, hiszen sok a méhészet a környéken és nem mindenki vándorol a bogarakkal. Egyénként, ha egy méhésznek már igent mondtam, más nem fog idejönni, hiszen egymás elől szednék el a virágport és a nektárt a méheik” – nyilatkozta az fiatal gazda a Napi.hu-nak.

Forrás: Napi.hu

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom