Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Dr. Szabó Istvánnal, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettesével

Közzétéve:

0

Ha van ötlet, érdemes pályázni! A 2021-ben elindított uniós kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont Európa minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszeget fordít a tagországokban zajló kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre 2027-ig. A kutatásban és az innovációban rejlő lehetőségekről, a közvetlenül Brüsszelből pályázható támogatásokról és az elmúlt hétéves ciklus magyar sikereiről – köztük kiemelten a hazai agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményekről – Dr. Szabó Istvánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)  elnökhelyettesével beszélgettünk – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese mondta el a véleményét a hazai agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményekről (Kép: NAK)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestület, amelyet a 2012. évi CXXVI. törvény hozott létre. 2013. március 28-án alakult meg. (Ábra: NAK)

 Mi az NKFIH szerepe a hazai agrár- és élelmiszeripar KFI keretrendszerében?

 Az NKFIH – amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) háttérintézménye – horizontális jelleggel, minden ágazat KFI tevékenységét támogatja. Egyes területek kiemelt prioritást élveznek, ezeket a Tématerületi Kiválósági Program 2020 keretében finanszírozzuk, felsőoktatási és kutatóintézeti támogatások formájában. Ezek közt természetesen megtalálható a fenntarthatóság éppúgy, mint átfogóan az agrárium. Emellett az egyéni kutatói kiválóságon alapuló pályázatoktól kezdve, a felsőoktatási hallgatók támogatásán át, egészen a vállalati innovációs projektek finanszírozásáig lefedjük a teljes KFI spektrumot, mindamellett, hogy felsőoktatási és ipari együttműködési központokat (FIEK) is létrehoztunk. A szükséges pályázati forrásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosítja, amelyet a Hivatalunk kezel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai irányelvei alapján. A hazai KFI támogatások mellett a közvetlenül pályázható uniós források is óriási lehetőséget jelentenek a magyar szereplőknek.

 Milyen pályázati lehetőségeik vannak a mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszer-feldolgozóknak?

 A piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatunk az egyéni, jelentősebb forrásbevonást igénylő KFI projektek megvalósítását támogatja. A kezdő innovátoroknak, vállalkozásoknak egy új konstrukciónk, a KKV Start Innováció biztosít fejlesztési forrást saját ötletük megvalósításához. Amíg a piacvezérelt pályázatnál ötletgazdáktól egy adott piacra szánt jelentős újdonságértékkel bíró, új termék megjelenését várjuk, addig a KKV Start elsősorban a vállalat számára a piacon elérhető új termék, eszköz, szolgáltatás vagy eljárás beszerzéséhez és az üzleti folyamatokba való beépítéséhez nyújt támogatást.  Például a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen létrejött egy agrárinformatikai központ azzal a céllal, hogy dedikált vállalati partnerekkel együttműködésben olyan fejlesztések valósuljanak meg, melyek alapján okos (digitalizációs) megoldások váljanak alkalmazhatóvá nem okos (offline) eszközökön is. Vagyis olyan rendszert fejlesztenek, amely különféle mezőgazdasági eszközöket képes „felokosítani”: vagyis egy eszköz alkalmas lesz információkat továbbítani például a talaj nedvességtartalmáról, amire korábban nem volt képes. Az ilyen típusú fejlesztéseket tudja például a KKV Start konstrukcióban egy gazdálkodó adaptálni a saját működésébe. Az együttműködési központoknak tehát kiemelten fontos célja az, hogy versenyképességet fokozó eredményeket szállítsanak a vállalatok számára. A végső cél, hogy a felsőoktatás és az ipari szereplők között a gazdaságra hosszú távon kiható jó kapcsolat épüljön ki – a létrejövő termékek pedig hozzáférhetővé váljanak a projekten kívüli partnerek számára is.

 Mi lehet a legfőbb sikerkritérium?

 Majdnem minden esetben igaz, hogy egy innovációs projekt akkor válik működőképessé és fenntarthatóvá, ha a KFI tevékenység valamely felsőoktatási intézmény együttműködésével jön létre. Az egyetemi közegben ugyanis megvan a megfelelő humánerőforrás, elérhetők a szükséges kutatási eszközök, infrastruktúrák is. Mindezeket egy átlagos hazai kkv nem tudja rentábilisan beszerezni és fenntartani – és épp ez teremt egy természetes együttműködési helyzetet.

 Beszélgetésünk elején utalt a közvetlenül Brüsszelből pályázható források jelentőségére is. Miért érdemes belevágni egy nemzetközi pályázatba? Milyen előnyökre lehet szert tenni?

 Az Európai Unió kutatási és innovációs támogatásaiból mi magyarok is egyre többet profitálunk. A 2014-2020. közötti Horizont 2020 keretprogram forrásaiból például a magyar szervezetek 1542 sikeres pályázati részvétellel 371 millió eurót nyertek el. Ezen belül az élelmezésbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság területe – az infokommunikációs technológiák CT és az Európai Kutatási Tanács pályázatai mellett – az egyik legsikeresebbnek tekinthető: itt 209 sikeres pályázati részvétellel 33 millió euró támogatást sikerült Magyarországra hozni. A Horizont 2020 folytatása a tavaly elindított Horizont Európa program, amelynek minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszege újabb lehetőségeket rejt a pályázóknak.

Középtávú stratégiai célunk, hogy minél több hazai vállalkozás jusson el arra a szintre, hogy sikeresen tudjon ilyen nemzetközi pályázatokon szerepelni. Itt már előfeltétel, hogy legyen élő nemzetközi partneri együttműködése, képes legyen aktív szereplőjévé válni egy konzorciumnak. Ez utóbbi nehezebb feladat, hiszen ki kell építenie a kapcsolatokat és idegennyelv-tudásra is szüksége van. Az együttműködések, közös projektek jellemzően olyan átfogó témákat érintenek, mint például a szárazságtűrő növényfajtákkal kapcsolatos kísérletek, a növényi kártevők elleni védekezés vagy új öntözési rendszerek – aki ezekben részt tud venni, az a legelsők közt tudja majd alkalmazni ezeket a megoldásokat, ami jelentős versenyelőnyt jelenthet számára. A megszerzett előnyt és tudást pedig továbbadhatja vagy értékesítheti más vállalkozások számára idehaza vagy a nemzetközi piacokon. Ezek a projektek is jól jelzik, hogy az innováció nem egy misztikus fogalom, csupán a változásra való képesség.

Melyek a kezdeti lépések azoknak, akik pályázni szeretnének? Hogyan érdemes nekikezdeni?

 Az első lépés, hogy meg tudják fogalmazni a projektötletet és találjanak megfelelő pályázati forrást a megvalósításhoz. Önmagában azért nem érdemes pályázni, hogy bárki forrást vonjon be a napi üzleti működésbe, hiszen a bírálati szűrőkön úgyis fennakad a projekt. Fontos látni, hogy maga a pályázás is erőforrásigényes tevékenység, ami adminisztrációs terhekkel is jár. Ezek vállalhatók abban az esetben, ha valaki tisztességgel eleget tesz a kötelezettségeinek. De aki túl sokat módosít a projekten a megvalósítás során, annak érdemes jobban átgondolnia a koncepciót, még akkor is, ha az innováció egyfajta alkotói folyamat. Mindenkinek azt javaslom, hogy bátran vágjon bele a pályázásba, ha valóban van egy ígéretes ötlete és konkrét terve a megvalósításhoz. Pályázatíróra sincs feltétlenül szükség, hiszen sokkal hitelesebb és eredményesebb, ha a projekt elképzelését maga az ötletgazda írja le és csak az adminisztrációs feladatokra von be külső segítséget.

 A hazai pályázói körnek milyen KFI szolgáltatásokat nyújtanak?

 Szolgáltatási portfóliónk révén elősegítjük és indukáljuk az innovációs tér egyes szereplői közti együttműködést – ez ugyanis minden innovációs, illetve kutatás-fejlesztési projekt sikerfaktora. Ha ugyanis van egy jó, innovatív ötlet, amit érdemes megvalósítani, akkor a Hivatal abban tud segíteni, hogy a projektgazdát összekötjük azokkal a szakemberekkel és intézményekkel, akikkel érdemes együttműködnie. Az innovációs környezetben – sok más ágazathoz hasonlóan – a kapcsolati tőke az egyik legnagyobb érték, amely elősegíti az információáramlást és általa épülhet ki egy hatékony és versenyképes gazdaság és ökoszisztéma. Ugyanez a helyzet a közvetlenül pályázható uniós források, így a Horizont 2020, illetve a 2021-ben elindított Horizont Európa esetében is. Ezeknél az NKFIH nemzeti kapcsolattartói, szakértői projektre szabott tanácsokkal, konzultációval, korábbi pályázói és értékelői tapasztalatok megosztásával segítik az elindulást. Ha például hazai vagy nemzetközi konzorciumépítés szükséges a sikeres pályázáshoz, akkor a kezdeti lépésekben tudunk segíteni, de a konkrét pályázatot már a bevont, aktív szereplőknek kell letenniük az asztalra.

 Milyen formában és területeken működnek együtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával?

 A Területi Innovációs Platformok kezdeményezést azzal a céllal indítottuk el, hogy helyi szinten, közvetlenül tudjuk elérni és összefogni a hazai innovációs tér összes lehetséges szereplőjét. A NAK is természetes szövetségesünk lehet ebben. Az általunk létrehozott budapesti és hét vidéki platformon vitatjuk meg például a támogatási rendszerrel kapcsolatban felmerülő szakmai és szakértői kérdéseket, felmérjük az igényeket, többek közt azt is, hogy a jövőben mely kulcsterületekre fókuszáljuk az innovációs pályázati forrásokat. A horizontális területek közül az agrárszektor természetesen továbbra is kiemelt prioritást élvez.

Forrás: NAK.hu

0

Mezőgazdaság

Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.

+1

Published

on

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH

Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.

A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.

A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.

A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.

Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.

A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Vaddisznókondát videóztak Spanyolországban

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban

+1

Published

on

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban, miközben egy kombájn megkezdte a kukorica betakarítását. Az állatok nemcsak táplálékforrásként használják a táblát, hanem biztonságos búvóhelynek is.

Fotó: Club de Caza

A felvétel egy hatalmas mezőgazdasági területen készült, ahol a vaddisznók gyakori vendégek – különösen a betakarítás idején. A kukorica csövei ilyenkor igazi csemegét jelentenek számukra, így a lehető legtovább maradnak a területen. A magasabban lévő csöveket elérve sokszor letörik a szárakat, hogy hozzáférjenek a még érintetlen terméshez.

A drón a levegőből követte a menekülő kondát, amely a már learattott sorokon átvágva próbált visszabújni a még álló kukoricásba.

A terület nem bír el ennyi vaddisznót

A felvételeken több mint 20 példány látható, és ez még csak egyetlen konda. A vaddisznók nap mint nap óriási károkat okoznak a termésben, ami jelentős veszteséget jelent a gazdák számára. Évről évre küzdenek ezzel a problémával, de a modern technológiáknak – például a kamerával felszerelt drónoknak – köszönhetően ma már pontosabban nyomon követhetik a vadkárokat és dokumentálhatják az ilyen eseteket.

Forrás: Club de Caza

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom