További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő osztotta meg a tapasztalatait a viharkárok utáni
2022. január 30-án óriási szélvihar okozott több mint másfél milliárd forintos kárt hazánk területén. Lapunk az elsők között tudósított arról, hogy a kertészek milyen károkat szenvedtek el. Most visszatértünk Zana Viktor gazdálkodóhoz Kiskunfélegyházára, hogy a szélvihar utáni fagyos éjszakákat hogyan vészelték át?
Nálunk, itt Kiskunfélegyházán, a szél óriási károkat okozott – vágott bele Zana Viktor. Január 30-án megközelítőleg 120 km/h szél tombolt a tanyánk körül. Két nappal később újabb hatalmas szélvihar csapott le, ami a méréseink szerint, szerencsére, csak 70 km/h nagyságú volt. A legutolsó vihar szerencsére már nagyobb károkat nem tudott okozni. Az eltelt időszakban a helyi falugazdásznak fényképekkel, és számlákkal igazoltuk a károkat, és a felmerülő költségeinket. Döntés egyelőre még nincs. Folyik a beérkező információk ellenőrzése, és elemzése. A kárunk megközelítőleg 4-5 millió forint. Sajnos a retek egy része ki is fagyott..
Aznap több nagy fóliasátor retket kellett megmentenünk, mert a kis növényeink már kelésnek indultak. Muszáj volt még aznap újra befóliázni a sérült sátrakat, mert a fagy veszélyeztette az addig befektetett munkánkat.
Eközben kiderült, hogy fóliát szerezni sem lesz egyszerű feladat, mert idén abból is hiány van! Végül Szegedről, és Budapestről sikerült fóliát vennünk, ami hasonlóan minden más input anyaghoz, nagyon megdrágult. Például a 12 x 52 (méter) méretű fóliát még 2020-ban 120-130 ezer forintért kaptuk, most elkérnek érte 250 ezer forintot és ma már egy fólia élettartama megközelítőleg kettő év, utána újból cserélni kell…
Miután beszereztük a fóliát, szerencsére tudtunk munkaerőt is szerezni. Egész nap ástunk, mert 50-60 centiméter mélyen kell a fóliát leásni a talajba, behajtogatni, hogy stabil maradjon. Meg kell feszíteni a túloldalon és visszalapátolni a földet. A munkaerő kérdése is egyre bonyolultabb, mert egyre nehezebb jó munkásokat találni. A segédmunka ma már minimum 1200 forintról indul óránként, de aki jó munkaerő, azok megkereshetik, akár az 1500 forintot is óránként. Általában nyolc órát szoktunk dolgozni, amelyben három jó, erős szünetet is tartunk.
Hatalmas problémánk – folytatja -, hogy a műtrágya árak drasztikusan emelkednek. 2021-ben 25 kilogramm pétisó megközelítőleg 2800 forintba került., a mostani ára körülbelül 9 000 forint. Közel háromszoros növekedést kellett elszenvednünk.
Az uborkánál úgynevezett paplanos technológiával, és kész recepttúra alapján dolgozunk, muszáj megvásárolnunk a műtrágyát. Sajnos nincs más alternatíva. Ha a kellő időben nem érkezik meg a vízoldékony tápanyag, akkor nem lesznek egészséges növényeink, és termésünk sem lesz. Aki szabadföldi növényeket termel, szervestrágyát vissza tud pótolni, de hosszú távon az sem kielégítő megoldás. A növényvédő-szerek esetében évről évre csökken a felhasználható szerek mennyisége, de nem engedélyeznek a termelés számára új, vagy alternatív szereket és egyszerűen nem lehet a hozamokat tartani. Olyan vegyszereket vonnak vissza, amelyeknek a hatásfoka sokkal jobb volt, mint a mostaniaknak. Gyakorlatilag ellehetetlenítik a termelést. Mivel élelmiszert állítunk elő, és a felvásárlóinkon keresztül a termékeink a nagy magyarországi multikhoz kerülnek, minden feltételnek kifogástalanul meg kell felelnünk. Ha nem így lesz, kiesnünk a versenyből.
A termelési nehézségeink mellett az értékesítés sem egyszerű feladat. A retek esetében a felvásárlók idén 50 forintot ajánlanak egy csomóért! Ez körülbelül az önköltségi ár körül alakul. 70 forint csomonként az az ár, amiért egy kertész meg tudja termelni a retket. Megdöbbentő számomra az – tette hozzá, hogy Németországból olcsóbban hozzák be a retket. Ott vélhetően túltermelés lehet, és szabadulva a retektől a többletet exportálják. Ezzel a német dömpingárral sok esetben nem tudunk versenyezni.
A kígyó uborkánál is hasonló a helyzet – folytatja. Görögországból most 350 forint kilogrammos áron hozzák be, a prémium uborka úgy 500 forint. Mi, termelők, itthon 800-900 forintért szeretnénk adni. Ez kiváló magyar, jó minőségű, és finom uborka, garantáltan az engedélyezett vegyszerek felhasználásával termelve. Azért, hogy prémium termékeket tudjunk előállítani, a legapróbb részletre is odafigyelünk. A felvásárlók különböző küllemi hibák esetén azonnal árat csökkentenének, de nálunk ilyen nem fordulhat elő, ezért inkább kevesebbet termelünk, de azt a legjobb minőségben szedjük le!
Mi, magyar termelők, magyar kertészek azt szeretnénk kérni a fogyasztóktól, inkább magyar terméket vásároljanak a boltokban és a piacokon. Szánjanak rá időt, hogy megkeressék az áruk eredetét. Nemzetgazdasági szinten is pozitív hatású lehet ez a tudatos döntés. A termőföldtől az asztalig stratégia részét mi biztos, hogy minden előírást teljesítünk. Megbízható vetőmagokból, ellenőrzött termeléssel és piacrajutással egészséges zöldségeket fogyaszthatnak a helyi fogyasztók, amit magyar termelők állítanak elő. Úgy gondolom, mondja Zana Viktor, hogy, ha a saját gyerekeinknek, szüleinknek is szívesen adjuk, tesszük az asztalra ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, talán ez lehet a legjobb garancia a vevőknek is.
Az elmúlt időszakban az input anyagok drasztikus árnövekedése miatt, talán megoldás lenne az ÁFA csökkentése egyes termékek esetében, de mindenképpen szükség van az ágazat számára egy külön használható, felépített ágazati támogatásra, piacvédelemre és a gazdák hathatós érdekképviseletére – összegezte tapasztalatait Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV