Mezőgazdaság
Kora tavaszi helyzetkép a kertészetekben
Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő osztotta meg a tapasztalatait a viharkárok utáni
2022. január 30-án óriási szélvihar okozott több mint másfél milliárd forintos kárt hazánk területén. Lapunk az elsők között tudósított arról, hogy a kertészek milyen károkat szenvedtek el. Most visszatértünk Zana Viktor gazdálkodóhoz Kiskunfélegyházára, hogy a szélvihar utáni fagyos éjszakákat hogyan vészelték át?
Nálunk, itt Kiskunfélegyházán, a szél óriási károkat okozott – vágott bele Zana Viktor. Január 30-án megközelítőleg 120 km/h szél tombolt a tanyánk körül. Két nappal később újabb hatalmas szélvihar csapott le, ami a méréseink szerint, szerencsére, csak 70 km/h nagyságú volt. A legutolsó vihar szerencsére már nagyobb károkat nem tudott okozni. Az eltelt időszakban a helyi falugazdásznak fényképekkel, és számlákkal igazoltuk a károkat, és a felmerülő költségeinket. Döntés egyelőre még nincs. Folyik a beérkező információk ellenőrzése, és elemzése. A kárunk megközelítőleg 4-5 millió forint. Sajnos a retek egy része ki is fagyott..
Aznap több nagy fóliasátor retket kellett megmentenünk, mert a kis növényeink már kelésnek indultak. Muszáj volt még aznap újra befóliázni a sérült sátrakat, mert a fagy veszélyeztette az addig befektetett munkánkat.
Eközben kiderült, hogy fóliát szerezni sem lesz egyszerű feladat, mert idén abból is hiány van! Végül Szegedről, és Budapestről sikerült fóliát vennünk, ami hasonlóan minden más input anyaghoz, nagyon megdrágult. Például a 12 x 52 (méter) méretű fóliát még 2020-ban 120-130 ezer forintért kaptuk, most elkérnek érte 250 ezer forintot és ma már egy fólia élettartama megközelítőleg kettő év, utána újból cserélni kell…
Miután beszereztük a fóliát, szerencsére tudtunk munkaerőt is szerezni. Egész nap ástunk, mert 50-60 centiméter mélyen kell a fóliát leásni a talajba, behajtogatni, hogy stabil maradjon. Meg kell feszíteni a túloldalon és visszalapátolni a földet. A munkaerő kérdése is egyre bonyolultabb, mert egyre nehezebb jó munkásokat találni. A segédmunka ma már minimum 1200 forintról indul óránként, de aki jó munkaerő, azok megkereshetik, akár az 1500 forintot is óránként. Általában nyolc órát szoktunk dolgozni, amelyben három jó, erős szünetet is tartunk.
Hatalmas problémánk – folytatja -, hogy a műtrágya árak drasztikusan emelkednek. 2021-ben 25 kilogramm pétisó megközelítőleg 2800 forintba került., a mostani ára körülbelül 9 000 forint. Közel háromszoros növekedést kellett elszenvednünk.
Az uborkánál úgynevezett paplanos technológiával, és kész recepttúra alapján dolgozunk, muszáj megvásárolnunk a műtrágyát. Sajnos nincs más alternatíva. Ha a kellő időben nem érkezik meg a vízoldékony tápanyag, akkor nem lesznek egészséges növényeink, és termésünk sem lesz. Aki szabadföldi növényeket termel, szervestrágyát vissza tud pótolni, de hosszú távon az sem kielégítő megoldás. A növényvédő-szerek esetében évről évre csökken a felhasználható szerek mennyisége, de nem engedélyeznek a termelés számára új, vagy alternatív szereket és egyszerűen nem lehet a hozamokat tartani. Olyan vegyszereket vonnak vissza, amelyeknek a hatásfoka sokkal jobb volt, mint a mostaniaknak. Gyakorlatilag ellehetetlenítik a termelést. Mivel élelmiszert állítunk elő, és a felvásárlóinkon keresztül a termékeink a nagy magyarországi multikhoz kerülnek, minden feltételnek kifogástalanul meg kell felelnünk. Ha nem így lesz, kiesnünk a versenyből.
A termelési nehézségeink mellett az értékesítés sem egyszerű feladat. A retek esetében a felvásárlók idén 50 forintot ajánlanak egy csomóért! Ez körülbelül az önköltségi ár körül alakul. 70 forint csomonként az az ár, amiért egy kertész meg tudja termelni a retket. Megdöbbentő számomra az – tette hozzá, hogy Németországból olcsóbban hozzák be a retket. Ott vélhetően túltermelés lehet, és szabadulva a retektől a többletet exportálják. Ezzel a német dömpingárral sok esetben nem tudunk versenyezni.
A kígyó uborkánál is hasonló a helyzet – folytatja. Görögországból most 350 forint kilogrammos áron hozzák be, a prémium uborka úgy 500 forint. Mi, termelők, itthon 800-900 forintért szeretnénk adni. Ez kiváló magyar, jó minőségű, és finom uborka, garantáltan az engedélyezett vegyszerek felhasználásával termelve. Azért, hogy prémium termékeket tudjunk előállítani, a legapróbb részletre is odafigyelünk. A felvásárlók különböző küllemi hibák esetén azonnal árat csökkentenének, de nálunk ilyen nem fordulhat elő, ezért inkább kevesebbet termelünk, de azt a legjobb minőségben szedjük le!
Mi, magyar termelők, magyar kertészek azt szeretnénk kérni a fogyasztóktól, inkább magyar terméket vásároljanak a boltokban és a piacokon. Szánjanak rá időt, hogy megkeressék az áruk eredetét. Nemzetgazdasági szinten is pozitív hatású lehet ez a tudatos döntés. A termőföldtől az asztalig stratégia részét mi biztos, hogy minden előírást teljesítünk. Megbízható vetőmagokból, ellenőrzött termeléssel és piacrajutással egészséges zöldségeket fogyaszthatnak a helyi fogyasztók, amit magyar termelők állítanak elő. Úgy gondolom, mondja Zana Viktor, hogy, ha a saját gyerekeinknek, szüleinknek is szívesen adjuk, tesszük az asztalra ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, talán ez lehet a legjobb garancia a vevőknek is.
Az elmúlt időszakban az input anyagok drasztikus árnövekedése miatt, talán megoldás lenne az ÁFA csökkentése egyes termékek esetében, de mindenképpen szükség van az ágazat számára egy külön használható, felépített ágazati támogatásra, piacvédelemre és a gazdák hathatós érdekképviseletére – összegezte tapasztalatait Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK