Keressen minket

Mezőgazdaság

Nagyobb pontosságú meteorológiai adatok és előrejelzések felhasználása a vízügyi ágazatban

0

Országos Meteorológiai Szolgálat elérhetővé teszi az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) által készített meteorológiai előrejelző modellt.

0

Közzétéve:

0

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 2022. januárjától elérhetővé teszi a vízügyi ágazat számára az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) legújabb, tized földrajzi fokos felbontású meteorológiai előrejelző modelljének eredményeit, a Duna vízgyűjtőjét lefedő rácshálózatra vonatkozóan – közölte Országos Vízügyi Főigazgatóság.

nagyobb felbontasu terkepek_1

Országos Meteorológiai Szolgálat elérhetővé tette az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) által készített meteorológiai előrejelző modellt. A nagy felbontású ECMWF modellel készített domborzati térkép és a modell rácshálózata (Forrás: ecmwf.int)

A modell futtatása az ECMWF központjában, Readingben (Egyesült Királyság) történik, a világ egyik legfejlettebb szuperszámítógép hálózatán. A legújabb, tized földrajzi fokos modellváltozat a korábbi nyolcadfokosat váltotta fel, így hazánk területén hozzávetőlegesen már 7 x 10 km-es felbontású a modell rácshálózata. Az új meteorológiai előrejelzések nemcsak térben, de időben is finomabb felbontásúak lettek, az első közel négy nap előrejelzése órás, a további két napos időelőny 3 órás, ezt követően a tízedik napig pedig 6 órás lépésközzel állnak rendelkezésre a modell eredményei.

Az ECMWF modell meteorológiai előrejelzéseit nem csak az OVF keretén belül működő Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ) hidrológiai előrejelzéseihez használják, hanem minden olyan vízügyi igazgatóságon is, ahol hidrológiai, vízkészlet-gazdálkodási vagy egyéb modellezési tevékenység történik. Az átállás a finomabb felbontású meteorológiai előrejelzések használatára folyamatban van az ágazaton belül.

nagyobb felbontasu terkepek_2

Átállás finomabb rácshálózatra (Ábra: ovf.hu)

Az OMSZ a korábbi 2km x 2km felbontású radar és csapadékösszeg produktumok mellett 2021. december 15-től biztosítja a vízügyi ágazat számára a nagyfelbontású, 1km x 1km-es produktumokat is (2. és 3. ábra).

nagyobb felbontasu terkepek_3

A durvább és a finomabb felbontású 24 órás csapadékösszeg radar adatok (Ábra: ovf.hu)

Magyarországon jelenleg öt meteorológiai radar alkotja a mérőhálózatot:

  • Pogányvár
  • Budapest, Gilice tér
  • Napkor
  • Szentes, Lapistó
  • Hosszúhetény, Hármashegy

A fenti radarok mérési adataiból készült produktumokat továbbítja az OMSZ a vízügyi ágazat számára, ahol több hidrológiai és dinamikus vízkészlet-gazdálkodási modellhez, valamint a felszíni csapadékmérések verifikációjához hasznosulnak az adatok. Ágazatunk radarproduktum felhasználói január végéig megtették a szükséges lépéseket a finomabb felbontású radaradatokra való átálláshoz.

A finomabb felbontású meteorológiai előrejelzések és radarproduktumok lehetővé teszik, hogy egyre pontosabb meteorológiai adatokat és előrejelzéseket használhassunk, és ezáltal pontosabb hidrológiai számítások és előrejelzések készüljenek. Mindezeknek köszönhetően hatékonyabbá válik a felkészülés az esetleges védekezési feladatokra.

Forrás: Hunyady Adrienn – Országos Vízügyi Főigazgatóság

0

Mezőgazdaság

Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?

+1

Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele

+1

Published

on

+1

A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).

A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK

A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK 

Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.

A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

 

Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei

+1

A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről

+1

Published

on

+1

A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH

Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.

A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.

Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.

A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.

Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.

Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.

A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.

Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Horgászat

AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak

Published

on

0

A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.

Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.

A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Agrárminisztérium

Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom