Mezőgazdaság
A globális élelmezésbiztonság kilátásai az orosz-ukrán konfliktus tükrében
Róma, 2022. március 11. – Az elmúlt két évben a COVID-19 járvány számos fronton állította kihívás elé az élelmezésbiztonságot, és a jelenlegi orosz-ukrán konfliktus további jelentős nehézséget jelent. Oroszország és Ukrajna fontos szereplői a globális élelmiszertermelésnek és -ellátásnak. Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, Ukrajna az ötödik. Ketten együtt a globális piacokra az árpa 19%-t, a búza 14%-t, a kukorica 4%-t szállítják – a teljes gabonaexport harmadát biztosítva. Fontos repce-beszállítók, a napraforgóolaj-export 52%-ért felelnek. A világ műtrágya-ellátása is erősen koncentrált, és Oroszország a vezető gyártó – közölte a FAO.

Oroszország és Ukrajna fontos szereplői a globális élelmiszertermelésnek és -ellátásnak. A háború sok problémát okozhat az élelmezésbiztonság területén. (A kép illusztráció. Kép: Pixabay)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)
A fennakadások az ukrán és orosz gabona- és olajos növények ellátási láncában és a szállítmányozásában, és az orosz exportkorlátozások érdemi hatással lesznek az élelmezésbiztonságra. Ez különösen igaz mintegy 50 ország esetében, akik számára e két ország biztosítja a búzaellátás legalább egyharmadát. Sok közöttük az észak-afrikai és a közel-keleti alacsony fejlettségű vagy jövedelmű, élelmiszerhiányos ország. Több európai és közép-ázsiai országba a műtrágya fele Oroszországból érkezik, itt a készlethiány akár még jövő évre is átgyűrűzhet.
Az élelmiszerárak, melyek 2020 közepe óta emelkednek, történelmi csúcsot döntöttek 2022 februárjában a magas kereslet és költségek, illetve a szállítmányozási fennakadások miatt. A búza és az árpa tavaly 31%-kal drágult, a repce- és a napraforgóolaj 60% fölött. A megnövekedett kereslet és a hullámzó gázár a műtrágya árát nyomták felfelé. A karbamid – egy kulcsfontosságú nitrogén műtrágya – ára megháromszorozódott az elmúlt 12 hónapban.
A konfliktus intenzitása és időtartama bizonytalan. A mezőgazdasági tevékenységek akadályoztatása ezen két fontos élelmiszerexportőrnél komoly élelmiszerellátási gondokat okozhat, miközben az élelmiszerek és termelési eszközök árai már most is magasak és hullámzóak. A konfliktus korlátozhatja az ukrán mezőgazdasági termelést és vásárlóerőt, élelmezési nehézségeket generálva az országban.
A legjelentősebb rizikófaktorok
A gabona-betakarítás pár hónap múlva esedékes. Kérdés, hogy az ukrán gazdák képesek lesznek-e learatni és elszállítani a terményüket. A belső áttelepülések csökkentették a mezőgazdasági munkások számát, a földekre nehéz eljutni. Az állattartás és a gyümölcs- és zöldségtermesztés szintén nehézségekbe ütközik.
Nem működnek a fekete-tengeri ukrán kikötők. Még ha a belföldi szállítmányozási infrastruktúra épen is marad, a kötöttpályás szállítás egy működő vasúti rendszer hiányában ellehetetlenül. A hajók választhatják útvonalnak a Török-szorosokon való átkelést, ahol már most is jelentős mennyiségű búza és kukorica halad át. Ám a biztosítási költségek megemelkedése a fekete-tengeri hajózásra tovább emeli a tengeri szállítás és egyúttal az élelmiszerek árát. Az is bizonytalan, hogy maradnak-e tárolási és feldolgozási kapacitások és vajon lesz-e ember ezek működtetésére.
A fekete-tengeri orosz kikötök továbbra is üzemelnek és a mezőgazdasági termelésben sem várható megakadás a közeljövőben. Azonban az Oroszország elleni pénzügyi szankciók hatása hosszú távon megnehezítheti a termelést és növekedést, tovább növelve a mezőgazdasági termelési költségeket is.
Oroszország jelentős tényező a globális energiapiacon is, az ország biztosítja a globális szénexport 18%-t, az olaj 11%-t, és a gáz 10%-t. A mezőgazdaságnak szüksége van energiára (üzemanyag, gáz, áram), műtrágyára, rovarirtószerre és egyéb anyagokra. A takarmányelőállítás is energiaigényes. Azonban a konfliktus miatt az energiaárak megugrottak, aminek negatív következménye lesz az agráriumra is.
A búza az elsődleges élelmiszer-alapanyag a globális lakosság több mint harmada számára, ám a jelenlegi konfliktus akár a búzaexport hirtelen és érdemi csökkenését is okozhatja. Nem tudjuk, hogy más országok képesek lesznek-e pótolni a hiányt, mivel a búzatartalékok már így is alacsony szinten vannak Kanadában, és a kivitelt várhatóan alacsony szinten tartják az Egyesült Államokban és Argentínában a belső piac ellátása okán.
A búzaimportra szoruló országok pedig várhatóan növelik vásárlásaikat, nagyobb nyomás alá helyezve az ellátási láncokat. Egyiptom, Törökország, Banglades és Irán a legnagyobb felvásárlók, az általuk vásárolt búza 60%-a származik Oroszországból és Ukrajnából. Libanon, Tunézia, Jemen, Líbia és Pakisztán ellátása is erősen függ ezen két országtól. A globális kukoricakereskedelem zsugorodni fog a magas árak és azon várakozások nyomán, hogy az ukrán export kiesését nem lesz ki pótolja.
Az exportkilátások a napraforgóolaj és más hasonló termékek piacán szintén bizonytalanok. A legnagyobb napraforgóolaj-felvásárlók, köztük India, az Európai Unió, Kína, Irán, és Törökország most új beszállító után kell nézzenek – vagy más helyettesítő termékre is válthatnak, ami kihatással lehet a többi növényi olaj keresletére.
Javaslatok
1. Biztosítani a globális élelmiszer- és műtrágyakereskedelem zavartalan működését. Mindent meg kell tenni, hogy megóvjuk a termelést és a kereskedelmet és ezzel a belső és külső ellátást. Az ellátási láncoknak üzemelniük kell, vagyis a terményt, állatokat, élelmiszerfeldolgozó infrastruktúrát és logisztikai rendszert meg kell védeni.
2. Több új élelmiszer-alapanyag beszállítóra van szükség. Az orosz és ukrán szállításoktól függő országoknak más források után kell nézniük, továbbá építeni a meglévő készletekre, diverzifikálni a hazai termelést és biztosítani a lakosság számára az egészséges étrendet.
3. A nehéz helyzetben lévők, köztük a belső áttelepültek támogatása. A kormányoknak ki kell terjeszteni a szociális hálót a sérülékeny helyzetben lévőkre. Ukrajnában a nemzetközi szervezetek segíthetnek a rászorulók támogatásában. Szerte a világon rengeteg ember vált földönfutóvá konfliktusok miatt, nekik azonnali és célzott szociális programokra van szükségük.
4. Az ad hoc lépéseket el kell kerülni. Mielőtt bármilyen döntés születne az élelmiszerellátás fenntartására, az országoknak végig kell gondolni azok nemzetközi piaci hatásait. A vámtarifák vagy más korlátozó intézkedések rövid távon segíthetnek az adott ország élelmezési helyzetén, ám közben a nemzetközi piacon drágulást idézhetnek elő.
5. Erősítsük a piac átláthatóságát és a párbeszédet. Több átláthatóság és információ a világpiacok helyzetéről az országok és befektetők informált döntéshozataláért, még piaci bizonytalanságok idején is. A G20 mezőgazdasági piaci információs rendszer (AMIS) és a hasonló kezdeményezések ebben segítenek, objektív és aktuális piaci helyzetértékelések révén.
Forrás: CSÜ TONG-JÜ – ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.
Mezőgazdaság
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay
A 2026. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt – a végrehajtási rendelet értelmében 15 napon belül, de – legkésőbb 2026. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz amennyiben a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, tavaszi fagykár tekintetében már nem lesz lehetősége kárbejelentő kérelem benyújtására.
A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár bejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2026. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH













































































































































































































































































































































































































