Keressen minket

Mezőgazdaság

A globális élelmezésbiztonság kilátásai az orosz-ukrán konfliktus tükrében

Közzétéve:

Róma, 2022. március 11. – Az elmúlt két évben a COVID-19 járvány számos fronton állította kihívás elé az élelmezésbiztonságot, és  a jelenlegi orosz-ukrán konfliktus további jelentős nehézséget jelent. Oroszország és Ukrajna fontos szereplői a globális élelmiszertermelésnek és -ellátásnak. Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, Ukrajna az ötödik. Ketten együtt a globális piacokra az árpa 19%-t, a búza 14%-t, a kukorica 4%-t szállítják – a teljes gabonaexport harmadát biztosítva. Fontos repce-beszállítók, a napraforgóolaj-export 52%-ért felelnek. A világ műtrágya-ellátása is erősen koncentrált, és Oroszország a vezető gyártó – közölte a FAO.

Oroszország és Ukrajna fontos szereplői a globális élelmiszertermelésnek és -ellátásnak. A háború sok problémát okozhat az élelmezésbiztonság területén. (A kép illusztráció. Kép: Pixabay)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

A fennakadások az ukrán és orosz gabona- és olajos növények ellátási láncában és a szállítmányozásában, és az orosz exportkorlátozások érdemi hatással lesznek az élelmezésbiztonságra. Ez különösen igaz mintegy 50 ország esetében, akik számára e két ország biztosítja a búzaellátás legalább egyharmadát. Sok közöttük az észak-afrikai és a közel-keleti alacsony fejlettségű vagy jövedelmű, élelmiszerhiányos ország. Több európai és közép-ázsiai országba a műtrágya fele Oroszországból érkezik, itt a készlethiány akár még jövő évre is átgyűrűzhet.

Az élelmiszerárak, melyek 2020 közepe óta emelkednek, történelmi csúcsot döntöttek 2022 februárjában a magas kereslet és költségek, illetve a szállítmányozási fennakadások miatt. A búza és az árpa tavaly 31%-kal drágult, a repce- és a napraforgóolaj 60% fölött. A megnövekedett kereslet és a hullámzó gázár a műtrágya árát nyomták felfelé. A karbamid – egy kulcsfontosságú nitrogén műtrágya – ára megháromszorozódott az elmúlt 12 hónapban.

A konfliktus intenzitása és időtartama bizonytalan. A mezőgazdasági tevékenységek akadályoztatása ezen két fontos élelmiszerexportőrnél komoly élelmiszerellátási gondokat okozhat, miközben az élelmiszerek és termelési eszközök árai már most is magasak és hullámzóak. A konfliktus korlátozhatja az ukrán mezőgazdasági termelést és vásárlóerőt, élelmezési nehézségeket generálva az országban.

A legjelentősebb rizikófaktorok

A gabona-betakarítás pár hónap múlva esedékes. Kérdés, hogy az ukrán gazdák képesek lesznek-e learatni és elszállítani a terményüket. A belső áttelepülések csökkentették a mezőgazdasági munkások számát, a földekre nehéz eljutni. Az állattartás és a gyümölcs- és zöldségtermesztés szintén nehézségekbe ütközik.

Nem működnek a fekete-tengeri ukrán kikötők. Még ha a belföldi szállítmányozási infrastruktúra épen is marad, a kötöttpályás szállítás egy működő vasúti rendszer hiányában ellehetetlenül. A hajók választhatják útvonalnak a Török-szorosokon való átkelést, ahol már most is jelentős mennyiségű búza és kukorica halad át. Ám a biztosítási költségek megemelkedése a fekete-tengeri hajózásra tovább emeli a tengeri szállítás és egyúttal az élelmiszerek árát. Az is bizonytalan, hogy maradnak-e tárolási és feldolgozási kapacitások és vajon lesz-e ember ezek működtetésére.

A fekete-tengeri orosz kikötök továbbra is üzemelnek és a mezőgazdasági termelésben sem várható megakadás a közeljövőben. Azonban az Oroszország elleni pénzügyi szankciók hatása hosszú távon megnehezítheti a termelést és növekedést, tovább növelve a mezőgazdasági termelési költségeket is.

Oroszország jelentős tényező a globális energiapiacon is, az ország biztosítja a globális szénexport 18%-t, az olaj 11%-t, és a gáz 10%-t. A mezőgazdaságnak szüksége van energiára (üzemanyag, gáz, áram), műtrágyára, rovarirtószerre és egyéb anyagokra. A takarmányelőállítás is energiaigényes. Azonban a konfliktus miatt az energiaárak megugrottak, aminek negatív következménye lesz az agráriumra is.

A búza az elsődleges élelmiszer-alapanyag a globális lakosság több mint harmada számára, ám a jelenlegi konfliktus akár a búzaexport hirtelen és érdemi csökkenését is okozhatja. Nem tudjuk, hogy más országok képesek lesznek-e pótolni a hiányt, mivel a búzatartalékok már így is alacsony szinten vannak Kanadában, és a kivitelt várhatóan alacsony szinten tartják az Egyesült Államokban és Argentínában a belső piac ellátása okán.

A búzaimportra szoruló országok pedig várhatóan növelik vásárlásaikat, nagyobb nyomás alá helyezve az ellátási láncokat. Egyiptom, Törökország, Banglades és Irán a legnagyobb felvásárlók, az általuk vásárolt búza 60%-a származik Oroszországból és Ukrajnából. Libanon, Tunézia, Jemen, Líbia és Pakisztán ellátása is erősen függ ezen két országtól. A globális kukoricakereskedelem zsugorodni fog a magas árak és azon várakozások nyomán, hogy az ukrán export kiesését nem lesz ki pótolja.

Az exportkilátások a napraforgóolaj és más hasonló termékek piacán szintén bizonytalanok. A legnagyobb napraforgóolaj-felvásárlók, köztük India, az Európai Unió, Kína, Irán, és Törökország most új beszállító után kell nézzenek – vagy más helyettesítő termékre is válthatnak, ami kihatással lehet a többi növényi olaj keresletére.

Javaslatok

1.       Biztosítani a globális élelmiszer- és műtrágyakereskedelem zavartalan működését. Mindent meg kell tenni, hogy megóvjuk a termelést és a kereskedelmet és ezzel a belső és külső ellátást. Az ellátási láncoknak üzemelniük kell, vagyis a terményt, állatokat, élelmiszerfeldolgozó infrastruktúrát és logisztikai rendszert meg kell védeni.

2.       Több új élelmiszer-alapanyag beszállítóra van szükség. Az orosz és ukrán szállításoktól függő országoknak más források után kell nézniük, továbbá építeni a meglévő készletekre, diverzifikálni a hazai termelést és biztosítani a lakosság számára az egészséges étrendet.

3.       A nehéz helyzetben lévők, köztük a belső áttelepültek támogatása. A kormányoknak ki kell terjeszteni a szociális hálót a sérülékeny helyzetben lévőkre. Ukrajnában a nemzetközi szervezetek segíthetnek a rászorulók támogatásában. Szerte a világon rengeteg ember vált földönfutóvá konfliktusok miatt, nekik azonnali és célzott szociális programokra van szükségük.

4.       Az ad hoc lépéseket el kell kerülni. Mielőtt bármilyen döntés születne az élelmiszerellátás fenntartására, az országoknak végig kell gondolni azok nemzetközi piaci hatásait. A vámtarifák vagy más korlátozó intézkedések rövid távon segíthetnek az adott ország élelmezési helyzetén, ám közben a nemzetközi piacon drágulást idézhetnek elő.

5.       Erősítsük a piac átláthatóságát és a párbeszédet. Több átláthatóság és információ a világpiacok helyzetéről az országok és befektetők informált döntéshozataláért, még piaci bizonytalanságok idején is. A G20 mezőgazdasági piaci információs rendszer (AMIS) és a hasonló kezdeményezések ebben segítenek, objektív és aktuális piaci helyzetértékelések révén.

Forrás: CSÜ TONG-JÜ – ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót tett közzé a drónos növényvédelmi munkavégzésről.

Published

on

Új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azok számára, akik drónnal szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni Magyarországon. Az összefoglaló részletesen szerepelnek a jogszerű működéshez szükséges személyi, műszaki és hatósági feltételek.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

A permetező drónok csak szigorú szabályok szerint alkalmazhatóak hazánkban. A jogszerű tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő képesítések megszerzése, a nyilvántartásba vétel, az engedélyezett drón használata, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítése.

A hatóság kiemeli, hogy növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. A tájékoztató ismerteti a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket, valamint a jelenleg érvényes jogszabályi hátteret is.

A teljes segédlet útmutatást nyújt mindazoknak, akik korszerű technológiával, ugyanakkor a szabályok maradéktalan betartásával kívánnak részt venni a mezőgazdasági munkákban. A tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/segedlet-a-jogszeru-dronos-novenyvedelmi-es-tapanyag-gazdalkodasi-tevekenyseg-legfontosabb-felteteleirol

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Erdészverseny 2026

2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének, ahol a társaság hét erdészetének közel kilencven erdésze találkozott, hogy összemérje szakmai tudását, tapasztalatot cseréljen és együtt erősítse azt a közösséget, amelyre a mindennapi erdőgazdálkodási munka is épül. A verseny győztese képviseli majd a társaságot az Év Erdésze országos megmérettetésén.

Fotó: Egererdő Zrt.

A megmérettetés első feladata a tesztírás volt, ahol a résztvevőknek a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A feladatsor jól mutatta, milyen összetett tudást kíván az erdész hivatás, ahol az elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat egyaránt nélkülözhetetlen.

Ezt követően a terepi versenyszámok következtek. A faanyag választékolás során a versenyzők egyik legfontosabb erdészeti feladatban mérték össze tudásukat, hiszen itt dől el, hogy a kitermelt fatörzsből milyen rendeltetésű alapanyag válik. Minőségi rönk, ipari fa, papírfa vagy tűzifa készülhet ugyanabból a törzsből, a helyes döntés pedig jelentős gazdasági és szakmai értéket képvisel. A feladat arra is ráirányította a figyelmet, hogy életünk mennyi területén vesznek körül bennünket a faanyagból készült termékek.

Kiemelt versenyszám volt a gyérítés jelölés is, amelyet egy középkorú, őshonos, lombos fafajokból álló, védett erdőállományban kellett elvégezniük a kollégáknak. A feladat lényege az volt, hogy szakmai döntéseikkel minél értékesebb, stabilabb és ökológiai szempontból gazdagabb erdő jövőképét alapozzák meg. Ez a versenyszám jól megmutatta, hogy az erdőkezelés hosszú távú gondolkodást, felelősséget és természetközeli szemléletet kíván.

Komoly szakmai kihívást jelentett a trófeabecslés is, ahol gím, dám, muflon és őz trófeáját kellett megbecsülni. A vadgazdálkodásban ennek kiemelt jelentősége van, hiszen a vadállomány minőségi kezelése során a terepen gyors és megalapozott döntéseket kell hozni arról, hogy egy egyed fiatal vagy idős, megfelelő állapotú vagy sérült, elejthető vagy kímélendő.

Az állófabecslési feladat során szemrevételezéssel kellett meghatározni egy fa magasságát, átmérőjét és egyéb jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is fontos része az erdészek szakmai tudásának, ahol a tapasztalat és a gyakorlott szem komoly értéket képvisel.

Az erdészverseny ugyanakkor jóval több mint megmérettetés. Fontos célja, hogy az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének közel kilencven szakembere találkozzon, tapasztalatokat osszon meg egymással, erősítse a szakmai kapcsolatokat és közösséget építsen. A Váraszói völgyben eltöltött nap ismét bizonyította, hogy az erdész szakma tudást, felelősséget, gyors helyzetfelismerést és elhivatottságot követel.

Az egyéni verseny győztese Farkas Lajos lett a Felsőtárkányi Erdészettől, második helyen végzett Ficzere Mónika a Pétervásárai Erdészettől, míg a harmadik helyet Tőzsér András, a Szilvásváradi Erdészet munkatársa szerezte meg. Az erdészetek közötti versenyben a Szilvásváradi Erdészet bizonyult a legeredményesebbnek, a második helyen az Egri Erdészet végzett, a harmadik helyet pedig a házigazda Pétervásárai Erdészet érte el.

Az ilyen alkalmak megerősítik, hogy az erdészek munkája egyszerre szolgálja az erdők jövőjét, a természet megőrzését és a társadalom érdekeit. Az EGERERDŐ Zrt. számára fontos, hogy ez a tudás és szemlélet tovább öröklődjön, mert hisszük, hogy az erdészek a jövő szolgálatában állnak. Gratulálunk minden résztvevőnek!

Forrás: Egererdő Zrt.

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom