Mezőgazdaság
Egy évtized az élelmiszerlánc iránti bizalomért
Az évtizedes mérlegben többek között 32,8 millió laboratóriumi vizsgálat, csaknem 600 ezer sikeres ellenőrzést végzett el a Nébih.
Nébih: 2022. március 15-én 10 éves lett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az évtizedes mérlegben többek között 32,8 millió laboratóriumi vizsgálat, csaknem 600 ezer sikeres ellenőrzés, a gyermekektől a fiatal felnőttekig terjedő oktatási program elindítása és a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszer életre hívása szerepel. E néhány kiragadott eredmény talán nem szokványos módja az ünneplésnek, de mindenképpen a hazai élelmiszerlánc és a magyar vásárlók biztonsága érdekében végzett munka beszédes bizonyítéka.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2022/03/hk-300x300.jpg)
Az évtizedes mérlegben többek között 32,8 millió laboratóriumi vizsgálat, csaknem 600 ezer sikeres ellenőrzést végzett el a Nébih. (Kép: Nébih Facebook oldala)
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2021/11/nebih-logo-660x220re.jpg)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
Az élelmiszerlánc-szemlélet megjelenése és gyors térhódítása egy teljesen újfajta élelmiszerellenőrzési koncepció kialakítását tette indokolttá. Ez a szükséglet alapozta meg egy évtizede a Nébih, mint a teljes hazai élelmiszerláncot elérő, annak valamennyi kockázatát felügyelni képes, gyors, egységes és hatékony szervezet megalapítását.
Amilyen hosszú és szerteágazó a termőföldtől az asztalig terjedő élelmiszerlánc, olyan nagyszámú és változatos szerepkört betöltő szakterület alkotja a Nébih-et. Egy dolog azonban biztos: az élelmiszer bizalmi termék, és a Nébih valamennyi szakembere a lánc minden elemében ennek a bizalomnak a fenntartásáért dolgozik.
A teljesség igénye nélkül mérleget vonva a mögöttünk álló 10 év eredményeiről:
- Új alapokra helyeztük és megszilárdítottuk az élelmiszerlánc felügyeletét.
- A mindig változó kihívásokra reagálva innovatív ellenőrzési funkciókat vezettünk be.
- Évről évre bővítettük informatikai rendszereinket és az ügyfélbarát, elektronikus ügyintézési lehetőségeket.
- 5.177 kiemelt ellenőrzést folytattunk az illegális élelmiszerlánc-események felderítése, az élelmiszerlánc-termékekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.
- Több mint 18 ezer tonna kifogásolt élelmiszert és takarmányt semmisíttettünk meg és mintegy 12 milliárd forint bírságot szabtunk ki a területi szakemberekkel közösen.
- Jelentős eredmény az állategészségügy területén, hogy hét állatbetegség esetében az EU vagy a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által hivatalosan elismert mentességet szereztünk. Mindez számottevően javítja mind szakmai, mind gazdasági szempontból a magyar állattartás helyzetét.
- A tisztességtelen forgalmazói magatartás kiszűrésére irányuló ellenőrzéseink mintegy 200 esetben tártak fel jogsértést. A jogerősen kiszabott és befizetett bírságok összege az elmúlt 10 évben meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Következetes és kitartó hatósági fellépésünk eredményeként a magyar beszállítók alkupozíciója jelentősen javult a kiskereskedelmi láncokkal szemben.
- Az EU-s tagállamok közül elsőként megteremtettük annak lehetőségét, hogy a rászorulókhoz kerüljenek a faanyagterméklánc-felügyeleti (EUTR) ellenőrzések során elkobzott fatermékek.
- Szakszerűen, gyorsan kezeltük a hazánkat is érintő „élelmiszerbotrányokat” és a határon átívelő riasztásokat, folyamatosan frissülő termékvisszahívás adatbázist működtetünk a fogyasztók egészségének, biztonságának védelme érdekében.
- Felhívtuk a figyelmet a kettős minőség tisztességtelen gyakorlatának létezésére, amelynek kapcsán az elmúlt években több mint 300 terméket vizsgáltunk. Ezek eredményei alapján az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállításán dolgozunk.
- A Nébih non-stop működő ZöldSzáma több mint 16 ezer közérdekű bejelentést, élelmiszerbiztonsági panaszt kezelt vagy irányított tovább az illetékes hatósághoz.
A közigazgatási szereplők közül talán elsőként nyitottunk egy újszerű, a lakosságot partnernek tekintő kommunikáció irányába:
- Már 2013-ban elindítottuk az alapvető élelmiszerbiztonsági ismeretekkel, a megfelelő konyhatechnológiai módszerekkel és a biztonságos ételkészítéssel foglalkozó Ételt csak okosan! kampányt.
- Az élelmiszerbiztonság mellé zászlónkra tűztük a minőség és fenntarthatóság témáját. A tudatos vásárló ezen alapvető elvárásai mentén létrehoztuk a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszert.
- Önálló termékteszt programunk, a Szupermenta 2014 óta 91 termékkör (1.900 termék) teljeskörű vizsgálatát végezte el a feldolgozott élelmiszerektől kezdve, az alkoholos italokon és az állatgyógyászati készítményeken át, egészen a fűmagokig.
- A Maradék nélkül program révén küzdünk az élelmiszerpazarlás visszaszorításáért.
- Számos szemléletformáló programunk mellett elindítottuk oktatási programunkat is a gyermekektől a fiatal felnőttekig terjedő korosztályok számára.
Felkészült szakembereink ügyelnek a jogszerűségre úgy a horgásztavak, természetes vizek mentén, mint a termelői piacokon, a faanyag-kereskedelem szegmensében, a bioüzemanyag-termelési értékláncban, az állat- és növényegészségügy vagy éppen a kertészeti szaporítóanyagok tekintetében. A Nébih jelenlétére ma már nem csak fizikai értelemben lehet és kell számítani, de egyre nagyobb hatékonysággal ér el a „karunk” a virtuális térben – webáruházak, online hirdetések mögött – megbúvó csalókig.
Az elmúlt egy évtized eredményeinek szakterületekre lebontott áttekintése alábbi összefoglalónkban olvasható: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21442/Nebih_10+eves+osszefoglalo.pdf/
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Befejeződött a nyári aratás
Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:
Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_betakaritas-300x200.jpg)
Fotó: PIxabay
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.
A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.
Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.
A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.
Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.
A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/sugar-485045_1280-300x225.jpg)
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.
Mezőgazdaság
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:
Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_aszaly-300x200.jpg)
A fénykép illusztráció. Fotó: AM
Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.
Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.
Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.
A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.
A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.
Forrás: AM