Mezőgazdaság
Debrecen-Nagyvárad: agrárpartnerség – GALÉRIÁVAL
Tovább bővül a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem 25 éve meglévő együttműködése.

Tovább bővül a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem 25 éve meglévő együttműködése. (Kép: Debreceni Egyetem)
A klímaváltozás és a túlnépesedés miatt kiemelten fontos területté vált az agrárium és az élelmiszeripar. Az oktatásnak pedig alkalmazkodnia kell ehhez a hatalmas nyomáshoz, ezért fontos, hogy a képző intézmények összefogjanak. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint a Nagyváradi Egyetem Környezetvédelmi Kara – amely a természeti erőforrások, mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdészet és környezetgazdálkodás területén végez oktató és kutatómunkát – évtizedek óta eredményes kapcsolatot tart fenn, amely most tovább szélesedik. A cél közös: olyan agrárszakembereket képezni, akik mérnöki választ adnak az ágazat kérdéseire – hangsúlyozta Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Kép: Debreceni Egyetem
Az együttműködési megállapodás köszönhetően aktívabbá válhat a hallgatói és oktatói csereprogram, valamint a nagyváradi doktoranduszok bekapcsolódhatnak a DE MÉK doktori képzésébe: az Állattenyésztési Tudományok, a Kerpely Kálmán, továbbá a Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola munkájába.

Kép: Debreceni Egyetem)
A Nagyváradi Egyetem számára kiemelten fontos hallgatóinak doktori képzése. A hallgatók és oktatók mobilitása, a Debreceni Egyetemmel közös kutatások, tudományos programok szimpóziumok, előadások komoly támogatást jelentenek a nagyváradi agrároktatás számára. A DE MÉK garancia, hiszen a QS legfrissebb tematikus ranglistáján a 201-250 helyet foglalja el, és ezzel továbbra is vezető szerepet tölt be a magyar agrárfelsőoktatásban. Az intézmények oktatási és kutatási rendszere hasonló, ezért a közös munka könnyen összehangolható lesz – emelte ki Cristina Maria Maerescu, a Nagyváradi Egyetem dékánja.
Az egyetemek együttműködése kapcsán Kátai János, az Agrokémiai és Talajtani Intézet professor emeritusa a tudományterületi partnerség erősítését hangsúlyozta. Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke kiemelte: az egyetem értékes elméleti tudásbázisával, széles kutatási tapasztalatával és laboratóriumi eszközparkjával járul hozzá az együttműködés sikerességéhez.
Egy kapcsolat akkor fejlődik, ha azt a szereplők szívügyüknek tartják. A DE és a Nagyváradi Egyetem negyedévszázados, szoros kapcsolata mutatja, hogy mindkét intézmény tesz és tenni akar az agrárfelsőoktatás sikeréért – hangsúlyozta Pepó Péter.
A DE MÉK doktori iskoláiban mintegy száz hallgató végez tudományos tevékenységet, harmaduk a kar külföldi hallgatója.
Forrás: Debreceni Egyetem
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
A Nyírségben jártak a szegedi erdész technikusok

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
November első hetében a 13. évfolyam tanulói Fodorné Volford Bettina és Filó Bernát kíséretében tanulmányi úton vettek részt a Nyírségben. A kirándulás során betekintést nyerhettek a Nyírerdő Zrt. felépítésébe, működésébe – tájékoztatott a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum.

A nyírségi homokon a szegedi erdészek.
Az első napon a Hajdúhadházi Erdészet gondoskodott a szakmai programokról. Janicsák Lénárd, iskolánk volt tanulója segítségével végzőseink megismerték az erdészeti csemetetermesztés kihívásait. Délután terepi séta következett, melynek során a helyi erdészek feladataiból láthattak pillanatképeket.

Az alföldi erdőgazdálkodás bemutatása a Nyírségben.
Nagy Igor, erdészeti igazgató egész nap szakmai gondolatokkal egészítette ki a hallottakat. Kihangsúlyozta, hogy a Nyírerdő Zrt. életében kiemelkedő szerepet játszik az akác fafaj, amely kétségtelenül a térség aranyának számít.

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Másnap a Halápi Erdészethez utaztak, délelőtt megnézték a Nagycserei Fatelepen végzett munkafolyamatokat, délután pedig egy erdei séta során különböző korú és összetételű állományokat vettek szemügyre. A szakmai tartalmakról Asztalos István, erdészeti igazgató gondoskodott.

A szaporítóanyag előállítás, nevelés egy fontos szelete a szektornak.
Nagy öröm volt számunkra, hogy a tanulmányi utat több olyan személy is segítette, akik iskolánkban szerezték meg végzettségüket. Büszkeséggel tölt el minket, hogy belőlük felelősségteljes, komoly szakemberek váltak. Janicsák Lénárd, a Hajdúhadházi Csemetekert vezetője, Papp Levente Soma és Madar Ádám pedig, kerületvezető erdész a Nyírerdő Zrt.-nél.
Írta: Fodorné Volford Bettina
Fotó: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
2026 a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve, támogatva ezen ökoszisztémákat és azokat, akik a legelőket fenntartják
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja
Róma, 2025. december 3. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) hivatalosan bemutatta a Legelők és Pásztorok 2026-os Nemzetközi Évét – egy globális kampányt, ami a legelők és a legeltető állattartás a fenntartható mezőgazdaságban, a biodiverzitás megőrzésében és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességben játszott alapvető szerepére hivatott felhívni a figyelmet.

© FAO/ Attila Kisbenedek
A szárazföldi területek mintegy felét teszik ki legelőterületek, például a füves területek, szavannák, bozótosok, sivatagok, láprétek vagy hegyvidékek. Közép-Ázsia sztyeppéi, Afrika szavannái, az Alpok és a Pireneusok Európában és az Andok hegység Dél-Amerikában, illetve a préri az Amerikai Egyesült Államokban csak néhány ismertebb példa. Egyedi állat- és növénygazdagsággal bírnak és fontos szolgáltatásokat végeznek, mint a szénmegkötés vagy a vízszabályozás.
Megélhetést és kulturális hovatartozást biztosítanak pásztorok millióinak és folyamatos változásban vannak az emberek és állatok mozgásától függően.
A pásztorok ezen tájak fontos felelősei. Világszerte közel 1 milliárd állat (birka, kecske, szarvasmarha, tevefélék, jak, ló, rénszarvas és bivaly) él a felügyeletük alatt, hozzájárulva az élelmezésbiztonsághoz, továbbá megőrizve az ökoszisztémákat, a kulturális örökséget és a helyi, ősi tudást.
Azonban ezen ökoszisztémák növekvő nyomás alá kerültek az aszály, áradások és más klimatikus jelenségek, illetve a talajromlás, állati betegségek és a földhasználatért folyó versengés miatt, amik akadályozzák a mobilitásukat és az életmódjuk folytatását. Csak egy példa: miközben a legelők talaj szervesszén-tartalmának 30%-ért felelősek globálisan, becslések szerint mintegy 50%-uk leromlott állapotban van.
A római bemutatón a FAO főigazgatója, Csü Tong-jü is felszólalt, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi év egy lehetőség a közös cselekvésre.
„Meg kell hallgatnunk és támogatnunk a nőket, fiatalokat és a pásztorokat, hogy részt vehessenek a legelőkre és a megélhetésükre kiható döntésekben. Gyakran a véleményüket mellőzik és a hozzájárulásukat alábecsülik. Meg kell óvnunk a legelőket a felelős gazdálkodás, helyreállítás, befektetések és ezen embereknek nyújtott megfelelő támogatás révén” – mondta a FAO főigazgatója.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Az afrikai sertéspestis elleni küzdelem alapja a szabályok betartása
A járvány megfékezése közös ügy. A siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása. Bár a vírus emberre nem jelent veszélyt, a házisertéseket és a vaddisznókat halálosan megfertőzi, és gyors terjedése súlyos gazdasági károkat okozhat. A járvány megfékezése közös ügy, amelyben a siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.

Fotó: NAK
Mit kell tudni az afrikai sertéspestisről?
A szabályok betartása: nem opció, hanem kötelesség
A védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, ami csak akkor működik, ha minden szereplő – gazdák, vadászok, szállítók, kirándulók –betartja a járványügyi előírásokat. Ezek nemcsak ajánlások, hanem törvényileg szabályozott kötelezettségek:
- A sertéstartást be kell jelenteni a hatóságoknál.
- A beteg vagy elhullott állatokat haladéktalanul jelenteni kell az állatorvosnak.
- Csak állatorvosi igazolással rendelkező állatot szabad vásárolni.
- A sertéseket tilos állati eredetű ételmaradékkal, vagy frissen kaszált zöldtakarmánnyal etetni.
- Higiéniai szabályok szigorú betartása: tiszta munkaruha, fertőtlenítés, idegenek kizárása az állattartó udvarból.
- Kizárólag engedélyezett, nyomon követhető forrásból származó takarmány használható.
- A saját termesztésű takarmányt minimum 30–90 napig tárolni kell felhasználás előtt.
- Rendszeres, dokumentált rágcsáló- és rovarirtás szükséges.
- A zárt vagy megfelelően elkerített tartás elengedhetetlen a fertőzések távoltartásához.
- A gazdasági udvarban csak kijelölt személyek mozoghatnak, kizárólag fertőtlenítés után.
Összefogás nélkül nem megy
Az állategészségügyi hatóságok munkája csak akkor lehet eredményes, ha a gazdák, vadászok, élelmiszerszállítók és a lakosság is betartják az előírásokat. Az afrikai sertéspestis nem ismer határokat. Döntsünk a felelősségteljes védekezés mellett!
Legyen mindennapi rutinja a járványvédelemben! – tekintse meg a tudnivalókat összefoglaló INFOGRAFIKÁT és VIDEÓT is!
Forrás: NAK






































