Keressen minket

Mezőgazdaság

Pyregard: szükséghelyzeti felhasználási engedély gyümölcs, szőlő és egyes zöldségkultúrákban

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) engedélyezte a Pyregard (40 g/l piretrin) rovarölő szer szükséghelyzeti forgalomba hozatalát.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Fruitveb: A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), mint élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, engedélyező hatóság a FruitVeB (118 Budapest, Villányi út 35-43.) kérésére indult hatósági eljárásban Magyarország teljes területén engedélyezte a Pyregard (40 g/l piretrin) rovarölő szer szükséghelyzeti forgalomba hozatalát ás felhasználását ökológiai és konvencionális termesztésű alma, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, bogyós gyümölcsök, szőlő, hajtatott és szabadföldi paprika, hajtatott és szabadföldi paradicsom, szója, rukkola és pakchoy kultúrában károsító különböző kártevők ellen földi permetezéssel kijuttatva a 2022. március 30. és 2022. július 27. közötti időszakban.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) engedélyezte a Pyregard (40 g/l piretrin) rovarölő szer szükséghelyzeti forgalomba hozatalát. (Kép: Pixabay)

Felhasználható a termelők saját felelősségére:

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)

Cseresznyében, meggyben Drosophila suzukii ellen a kezeléseket előrejelzés alapján a zsendült termés kialakulásakor 0,75 l/ha dózisban 650-800 l/ha permetlével kell elvégezni. Rhagoletis cerasiRhagoletis cingulata ellen virágzás után sárgalappal végzett előrejelzés ismeretében 0,75 l/ha dózisban 800-1000 l/ha permetlével kell kijuttatni.

Kajsziban, szilvában kártevő molyok, levéltetvek, levélbolha ellen rajzásvizsgálat ismeretében maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 800-1000 l/ha permetlével szükséges kipermetezni.

Almában Anthonomus pomorum ellen a bogarak betelepedésekor virágzás előtt és virágzás után lehet a permetezéseket elvégezni maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 800-1000 l/ha permetlével. Virágzó almában kezelések végzése tilos!

Bogyósgyümölcsökben Drosophila suzukii ellen a kezeléseket előrejelzés alapján maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 650-800 l/ha permetlével kell elvégezni.

Hajtatott és szabadföldi paradicsomban ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) és zöld vándorpoloska (Nezara viridula) ellen a kezeléseket előrejelzés alapján maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 500-800 l/ha permetlével kell elvégezni.

Hajtatott és szabadföldi paprikában ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és levéltetvek ellen a kezeléseket előrejelzés alapján maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 500-800 l/ha permetlével kell elvégezni.

Szójában molyok, levéltetvek ellen a kezeléseket előrejelzés alapján maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 300-500 l/ha permetlével kell elvégezni.

Rukkolában és pakchoyban földibolhák ellen maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban, 300-500 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva.

A felhasználást engedélyező 6300/990-2/2022 számú NÉBIH határozat innen letölthető le:

Forrás: Fruitveb

Mezőgazdaság

Szakmai tájékoztató a termelővédelmi csomagról

Print Friendly, PDF & Email

Az új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomag a 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: termékpiaci törvény) módosítása révén a meglévő piacszabályozási eszközök fejlesztésével és új szabályozási elemek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra, valamint megteremti a termeltetők és termelők közötti kapcsolatrendszer új jogi alapját. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

(A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása)

Az Agrárminisztérium az alábbi szakmai tájékoztatóval segíti az érinttetek eligazodását
a törvénymódosítás kapcsán.

A termelővédelmi csomag révén az alábbi szabályozási elemek kerülnek bevezetésre:

1. a 30 napon túli, késedelmes fizetések közvetlen szankcionálása;
2. a kockázat-megosztási rendelkezések kötelező elemei a zöldség-gyümölcs, sertés és
baromfi ágazati szerződéseknek, valamint a vállalkozási típusú szerződéseknek;
3. a termeltetői együttműködés
4. foglalkozástól eltiltás a termelőknek járó ellenérték eltüntetéséért

1. Késedelmes fizetések szankcionálása

A megújult szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.

főszabály, hogy a termelő felé a vele szerződéses kapcsolatban álló feldolgozónak, felvásárlónak, vagy forgalmazónak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékét az áru átvételétől számított harminc napot meg nem haladó módon ki kell fizetnie.

Ennek feltétele, hogy a termelő által helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló, illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerüljön. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni. Speciális eset, hogy amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági termék szolgáltatására  irányuló szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a
tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizet a termék szolgáltatójának.

Szintén speciális eset, hogy a törvény lehetőséget ad arra a jövőre nézve, hogy egy-egy mezőgazdasági ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és az agrárminiszter által jóváhagyott – fizetési határidőt tartalmazó – mintaszerződés szerint kötött
szerződésben eltérhetnek a fizetési határidőre vonatkozó előírástól.

A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett feldolgozó, felvásárló késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a termék ellenértékére és a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A termelővédelmi csomagnak köszönhetően a termék ellenértékének 30 napot meghaladó módon történő megfizetése esetén közvetlenül büntethetővé válik.

Az ár határidőre történő meg nem fizetése esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ágazatfelügyeleti bírságot szab ki a vevőre vagy annak képviselőjére, amelynek mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább 1 millió forint.

Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki
lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert
szakmaközi szervezet.

2. Adásvételi szerződések új kötelező tartalmi elemei a kockázatmegosztási
rendelkezések

Az új szabályozás 2024. július 1-jén, a szankciók tekintetében pedig 2025. január 1.-jén lép hatályba

A termelő és felvásárló között a termelés és teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását előíró rendelkezésekkel kapcsolatos szabályok kötelező elemei lesznek

– a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban azon
adásvételi szerződéseknek, amelyeket a termény vetése, gyümölcs esetében a termés
betakarítása évének első napja, vagy haszonállat esetében annak telepítése vagy
tenyésztésbe vétele előtt kötöttek;

– a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek.

Adásvétel esetén a vevőnek és az eladónak, míg mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződés esetén a megrendelőnek és vállalkozónak arányosan kell megosztania a mezőgazdasági termelő eladóként vagy vállalkozóként viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási
tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatát. Ebbe  azonban nem értendő bele az érintett termékek piaci árainak változásaiból eredő kockázat.

A törvénymódosítás eredményeként a termelőt csak közvetlenül magához a mezőgazdasági termelési tevékenységhez kapcsolódó kockázatok érintik, az ezen túlmutató kockázatokat pedig meg kell osztani a felek között vagy ha a megállapodás szerint azokat a termelő viseli, akkor
számára anyagilag vagy más módon kompenzálni szükséges.

A szerződés ide vonatkozó, kockázatmegosztással érintett rendelkezései közé számít például a minőségi hibákért való felelősség megállapítása, az áru szállításához kapcsolódó megállapodások, az áru átvételének ütemezése, a szerződéstől való elállás feltételeinek, vagy a
teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.

Fontos, hogy a törvényi szabályozásból következően a szerződéseknek tartalmaznia kell például, hogy a felnevelt élőállat elszállítása során az elhullás kockázatát arányosan kell viselnie az állattartónak és a vevőnek. Rendelkezni kell például arról, hogy a rossz minőségű
palántából, takarmányból adódó veszteség se csak a termelő kockázata legyen. Az átvételkori minőségi kifogás esetén szükséges az egyértelmű következmények rögzítése. Megegyezés hiányában például egy közösen elfogadott független szervezet által végzett minősítés
elfogadása és a költségek közös viselése. Az átadás-átvétel időpontjában fennálló rejtett és lényeges minőségi hibákért, a felelősség megállapítása érdekében szóba jöhet külső szereplő által végzett növény- vagy állategészségügyi vizsgálat igénybevétele és az eredmény
elfogadása. Külön rendelkezések szükségesek a szerződésekbe arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben utasítható vissza az áru átadása vagy átvétele (pl. vis maior, műszaki probléma, baleset stb.).

A törvény a kötelezettségek nem teljesítése esetére – 2025. január 1-jétől – szankciót is előír a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára: a NÉBIH ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke tízmillió forint, de legfeljebb
a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél – jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért – nettó árbevételének tíz százaléka.

Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti
bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején
helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki
lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert
szakmaközi szervezet.

3. Termeltetői együttműködés

Az önkéntes termeltetői együttműködésekre vonatkozó új szabályozás 2025. január 1-jén lép
hatályba.

a) A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló,
önkéntesen választható együttműködési forma. Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a
mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá
állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is. Ez az együttműködési
forma lényegében a vertikális integráció speciális szabályozási hátterét teremti meg.

A termelő és termeltető között ebben az együttműködési formában termeltetői szerződés jön
létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások –
amely állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti – nyújtására vonatkozó
kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza.

Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági
termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további
kötelezettségeket nem tartalmaznak. A szolgáltatások között az értékesítés és a termék
megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés,
előfinanszírozás is megjelenhet.
Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához
kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.

b) Egy-egy mezőgazdasági termelési ágazatban az abban működő elismert szakmaközi
szervezet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére az
agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá, amelyek segítséget nyújthatnak a gazdasági
szereplőknek a szerződéses konstrukciók megalkotásában. Ezek a mintaszerződések
meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági
termelőknek nyújtandó minimális garanciákat.

c) A termeltetőket a Magyar Államkincstár kérésükre nyilvántartásba veszi, róluk és az általuk
kötött termeltető szerződésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételnek a jelentősége
a jövőben akkor jelenik majd meg, amikor az agrártámogatási rendszerben a termeltetői státusz
bármely agrár- és vidékfejlesztési támogatási konstrukciónál értékelési szempontként
megjelenik. Értelemszerűen ez a 2025-ben elinduló szabályozás a 2024-ben megjelenő agrárés vidékfejlesztési pályázati felhívásoknál még nem tud érvényesülni.
A nyilvántartásba vett termeltető minden év március 31-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökség
számára adatot szolgáltat az előző naptári évi tevékenységéről, a következő adatok és
dokumentumok megküldésével.

A termeltetői szerződések további részletes szabályozása miniszteri rendeletben fog
megjelenni

4. Foglalkozástól eltiltás

Az új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.

A tevékenységtől eltiltás azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve
vezető tisztségviselőjét tiltja el a további ilyen jellegű tevékenységtől, amelyek a
mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg,
hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt. Az
eltiltást a cégbíróságnak jogi személy bejegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az
említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy
fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta.

5. Néhány fontosabb, szerződésekre vonatkozóan már korábban bevezetett
speciális szabály emlékeztetőül:

a) Friss, gyorsan romló termék esetében átvétel után nincs minőségi kifogás:
A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss,
illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között
létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő
leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét
követően minőségi kifogásnak nincs helye.

b) Kötelezően írásba foglalt szerződések:
A Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított
meggy, alma, valamint a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést
kötelező írásba foglalni és abban a beszállított termékekért fizetendő árat rögzített módon,
illetve meghatározott tényezők összesítése alapján számítva, képlettel kell tartalmaznia.

A “Szakmai tájékoztató a termelővédelmi csomagról” dokumentum itt érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Horgászat

Tények és tévhitek a kullancs helyes eltávolításáról

Print Friendly, PDF & Email

A Semmelweis Egyetem közleménye:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kullancsok csaknem háromszáz betegséget terjesztenek, ám ezek közül az emberre csak néhány veszélyes. Hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás. Ezek elkerülése érdekében fontos, hogy a kullancscsípés esetén mielőbb távolítsuk el a vérszívót. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.

Fotó: Pixabay

Szabadtéri programok, természetjárás közben főként tavasztól őszig gyakran találkozhatunk kullancsokkal.  Esetleges csípés esetén legfontosabb tényező az időfaktor, hiszen minél tovább van a bőrünkben a kullancs, annál inkább nő a fertőzés veszélye. Éppen ezért a kullancsok eltávolításával felesleges időveszteség orvoshoz fordulni, kivéve, ha nehezen vagy nem elérhető helyen, például a hallójáratban van – mondja dr. Kovács Anikó. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza az alábbi oktatóvideóban ismerteti a patikában is kapható kullancscsipesz és -kanál helyes használatát, de arra is kitér, hogy ezen eszközök nélkül hogyan tudjuk szakszerűen eltávolítani a vérszívót.

Fontos, hogy eltávolításkor a kullancsnak csak a fejét szorítsuk meg, a törzsének egyidejű összenyomása nélkül, mivel a kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatóak, a nyomással viszont öklendezésre kényszerítjük az állatot, ami növeli a fertőzés kockázatát

– mondja a bőrgyógyász.

A videóban a szakember a tévhitekről is beszél, például, hogy a csípésre tilos különböző olajokat, zsírokat, krémeket kenni. Ugyanakkor eltávolítást követően a csípés helyét fertőtlenítsük le, de ne használjunk szteroidos krémet, ez ugyanis megzavarhatja az immunrendszert, és elmaradhat a szokásos helyi reakció, a Lyme-kórra utaló körkörös vagy ovális, több centiméter átmérőjű, fájdalmat nem okozó bőrpír! Ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, hiszen a kezeletlen Lyme-kór akár hosszabb idő elteltével is okozhat neurológiai, szív vagy ízületi megbetegedéseket! Az időben felismert betegség azonban orvos által felírt, antibiotikum-kúrával ma már sikeresen gyógyítható.

A kullancsok által terjesztett másik gyakori megbetegedés, a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás ellen megelőzéssel lehet legjobban védekezni. Az erre kifejlesztett oltás beadatásával, illetve a kullancs mielőbbi szakszerű eltávolításával kiküszöbölhető a megbetegedés.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kukoricatermés uniós szinten kismértékben nőhet

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) májusi projekciójában a 2023/2024. évitől 5 millió tonnával elmaradó, 1220 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évben. A felhasználás 1225 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét csaknem 6 millió tonnával múlná felül.

Fotó: Pixabay

A 2024/2025. gazdasági év végére a 2023/2024. évinél 2 százalékkal kevesebb, 281 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban. A Tallage szerint Dél- és Délkelet-Európában a megfelelő csapadékeloszlásnak köszönhetően jól haladt a kukorica vetése áprilisban. Ezzel szemben északabbra a hűvös időjárás lassította a vetési munkákat. Az Európai Unióban 8,6 millió hektárról (+2 százalék) takaríthatják be a kukoricát az idén. A növény által elfoglalt terület Franciaországban 1,5 millió hektárra (+15 százalék) bővülhet, miközben Romániában 1 százalékkal (2,4 millió hektár), Lengyelországban pedig 10 százalékkal (1,1 millió hektár) lehet alacsonyabb. Magyarországon az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a szemeskukorica 796 ezer hektárról kerülhet a tárolókba. Kukoricából uniós szinten egyelőre a 2023. évi termést 1,5 százalékkal meghaladó mennyiség, 63,3 millió tonna betakarítását vetítik előre a szakértők az idén (Tallage).

Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 72,4 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica május utolsó hetében, ami az egy évvel korábbit 4,5 százalékkal haladta meg. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi jegyzése 3000 forinttal 77 ezer forint/tonnára, a novemberi 2000 forinttal 74,5 ezer forint/tonnára emelkedett május 27. és június 7. között.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 11. szám.

Tovább olvasom