Keressen minket

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások főbb jellemzői hazánkban

Közzétéve:

0

AKI: Magyarországon a gazdálkodók 19 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat (+20 százalék 2020-hoz képest) fizettek be a biztosítók és biztosítóegyesületek részére 2021-ben, amiből 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.

A gazdálkodók 19 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek 2021-ben. (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Az Agrárminisztérium által elindított agrárkárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás nagyon fontos, mivel így a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítások megkötésével tovább csökkenthetik az időjárási viszonyok negatív hatásait.

Ábra: AKI

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Magyarország legjelentősebb agrárökonómiai szellemi bázisa. (Ábra: AKI)

A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2021-ben már tizedik éve működött, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják (túligénylés esetén visszaosztásra kerülhet sor). A konstrukció népszerűsége egyre növekszik, különösen közrejátszott ebben, hogy 11 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg 2021-től. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. Az előző évekhez képest 2019-től bővült több csomag különböző növénykultúrákkal, például az „A” csomagba bekerültek a csonthéjas gyümölcskultúrák. A „B” csomagból a kalászosok átkerültek a „C” csomagba, amelynek hatása tükröződött a 2019-es adatoknál is. A „B” csomag esetében már 9 kockázatra köthettek biztosítást a termelők. A módosítások miatt átláthatóbb díjtámogatási rendszer jött létre, amely kedvezett a nagyobb értékű, koncentráltabb és ezáltal kockázatosabb gyümölcsösök biztosításának.

Ábra: AKI

A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, a tavalyi évben az összbevétel 87,1 százalékát adta. Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2021-ben az összes díjbevételből 3 százalék, a vagyon- és felelősségbiztosításoké szinten maradt (9,8 százalék), míg az erdőbiztosításoké minimálisra csökkent (1. és 2. ábra).

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet. MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSOK. 2022 VI. évfolyam, 1. szám, 4-5.

0

Mezőgazdaság

Továbbra is Németország a legfőbb mezőgazdasági kereskedelmi partner

+1

Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról

+1

Published

on

+1

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.

Fotó: Pixabay

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.

További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.

Forrás: AKI

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elesik a 2024. évi AÖP támogatástól, aki nem teszi meg ezt a bejelentést

+1

Az MVH közleményt adott ki:  A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez

+1

Published

on

+1

Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.

A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:

  1. AÖP kérelmet igénylő kedvezményezett nyújtott-e be permetezési adatokat vagy a növényvédelmi kezelés hiányában tett-e nemleges nyilatkozatot.
  2. AÖP keretében növényvédőszer vagy hatóanyag korlátozással érintett gyakorlatot vállaló kedvezményezett a Földhasználati kategóriához tartozó releváns tábláin milyen növényvédőszert vagy hatóanyagot alkalmazott.

A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:

  • az egységes kérelem felületen adatváltozás keretében, vagy
  • NÉBIH által üzemeltetett elektronikus Gazdálkodási napló részét képző permetezési napló felületén történő adatbevitellel

A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.

Forrás: MVH

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Azonnali lépéseket sürget a FAO a szudáni éhínség megállítására

0

Szudánban közel 25 millió ember éhezik tartósan

0

Published

on

0

Róma/New York, 2025. január 7. – Sürgős lépésekre – és főként azonnali és akadálytalan humanitárius hozzáférésre van szükség az egyre terjedő szudáni éhínség kezeléséhez. Az országban közel 25 millió ember éhezik tartósan – jelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsának New Yorkban Beth Bechdol, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese.

A tavalyi év során a FAO a partnereivel együtt több mint 5000 tonna cirok és köles vetőmagot biztosított mintegy 2,7 millió embernek Szudánban. © FAO/ Mahmoud Shamoruk

A FAO-t arra kérték föl, hogy tájékoztassa a Biztonsági Tanács tagjait a súlyosan aggasztó szudáni helyzetről, mivel az elhúzódó fegyveres konfliktus és a kényszerű áttelepítések egy példanélküli élelmezési válságot idéztek elő Afrika harmadik legnagyobb országában.

A legfrissebb integrált élelmezésbiztonsági helyzet besorolás alapján a lakosság fele (mintegy 24,6 millió ember) súlyosan és tartósan éhezik. Ez 3,5 millióval több 2024 júniusához képest.

Az élelmezésbiztonsági skála alapján, mely egy széleskörű összefogás eredménye az élelmezésbiztonsági és táplálkozási elemzések és döntéshozatal támogatására, ez a legrosszabb helyzet az ország történelmében. Az éhínség és a tartós alultápláltság már eddig is több tízezer ember életébe került.

Az ország lakosságának közel kétharmada függ a mezőgazdaságtól. A legfőbb termények, mint a cirok, köles vagy a búza, termelése 46%-kal csökkent a 2023–2024-es szezonban – a konfliktus első évében. Ez az elveszett termésmennyiség alkalmas lett volna 18 millió ember élelmezésére, ehelyett mintegy 1,5 milliárd dollár veszteséget jelentett.

A humanitárius segítségnyújtás akadályoztatása tovább rontja a helyzetet, míg az erőszak és a gazdasági zavarok a piaci működést nehezíti, elérhetetlen magasságokba emelve az alapvető élelmiszerek árát.

Ez már a negyedik alkalom az elmúlt 15 évben, hogy éhínség sújtja Szudánt – figyelmeztetett Beth Bechdol, kiemelve az ENSZ Biztonsági Tanács fontos szerepét a 2417-es határozattal összhangban, ami a konfliktus és az éhezés közti kapcsolatra mutat rá.

„Sürgős lépésekre van szükség, hogy megállítsuk az éhínséget Szudánban” – mondta a FAO főigazgató-helyettese.

 Forrás: FAO

0
Tovább olvasom