Keressen minket

Mezőgazdaság

Ma van a biológiai sokféleség nemzetközi napja

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét. Ennek érdekében az elmúlt években minden eddiginél többet, mintegy 38 milliárd forintot fordítottunk természetvédelmi fejlesztésekre, és több mint 100 000 hektáron javítottuk természeti területeink állapotát.

Kép: AM

A Biológiai sokféleség egyezmény elfogadásának 30 éves évfordulója és a Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából az Agrárminisztérium a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal (NBGK) közösen elindítja az ”Év tájfajtája és haszonállata” szemléletformáló kezdeményezést, ezzel is ráirányítva a figyelmet az agrobiodiverzitás, ezen belül egyedi és változatos genetikai értékeink megőrzésének fontosságára. Ez nemcsak élővilág-megőrzési szempontból fontos, hanem élelmezésbiztonsági stratégiai kérdés is.

Az idei év kiválasztottjai egy hazai gyümölcs tájfajta, a kétszertermő körte, valamint a pannon méh, amelyek – azon túl, hogy védendő értékeink – a beporzáson keresztül is szoros kapcsolatban vannak egymással. A kezdeményezés célja annak bemutatása, hogy a szupermarketek polcain megtalálható gyümölcs- és zöldségfajtákon túl rengeteg helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajta található meg még mindig Magyarországon. Ezek, bár lehet, hogy feledésbe merültek az utóbbi évtizedekben, de olyan értéket képviselnek, amit szeretnénk újra megismertetni az emberekkel. A kétszertermő körtéről és a pannon méhről tájékoztatási célt szolgáló plakát, óvodásoknak és általános iskolásoknak színező és egyéb kiadvány is készül.

Az élelmezésünk alapjait biztosító genetikai értékeinknek a hosszú távú megőrzése érdekében a tárca Génmegőrzési stratégiát dolgozott ki, melynek végrehajtása 2019-ben kezdődött meg. A program keretében az állami génbanki hálózat megerősítésén, konkrét mintaprogramok megvalósításán és a Kárpát-medencében még fellelhető fajták megmentésén keresztül eddig mintegy 6,5 milliárd forintot fordítottunk hagyományos növény és állatfajtáink megmentésére, fenntartásuk biztosítására. Az élővilág sokfélesége – a biodiverzitás – önmagában is érték, környezetünk stabilitását és alkalmazkodóképességét is biztosítja, vagyis ez teszi a Földet az ember számára élhető hellyé.

A nemzetközi nap idei jelmondata: A megoldás részei vagyunk. A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen szolgáltatásokat, ún. „ökoszisztéma szolgáltatásokat” is nyújt. Az egészségesen működő biológiai rendszerek többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot és egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják számunkra, az emberek számára is sok más élő szervezettel egyetemben. A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is.

Forrás: Agrárminisztérium

Mezőgazdaság

Európai uniós bárány árak alakulása – 25. hét

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölte a nehéz bárányárak alakulását

NAK: Az Európai Unióban a huszonötödik héten a nehéz bárányárak tekintetében a korábbi hetek enyhe áremelkedését követően mérséklődés volt tapasztalható, a könnyű bárányárak tekintetében pedig nem volt változás az előző héten rögzített árakhoz képest.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölte a nehéz bárányárak alakulását. (Fotó: Pixabay)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A nehéz bárány átlagára az EU-ban a 2022. június 26-val végződő 25. héten 739,9 euró/100 kg vt. (vt. = vágott testtömeg), a könnyű bárány átlagára pedig 668,5 euró/100 kg vt. volt.

A nehéz bárányár tekintetében -1,2%-os mérséklődés volt tapasztalható, a könnyű bárányár tekintetében pedig gyakorlatilag nem volt változás az egy héttel korábban rögzített értékekhez képest (24. heti árak: nehéz bárány átlagár 747,6 euró/100 kg vt., könnyű bárány átlag 668,7 euró/100 kg vt.).

A 25. héten a nehéz bárányárak -0,2%-kal alacsonyabbak, a könnyű bárányárak 1,0%-kal magasabbak voltak az egy hónappal korábban rögzített értékekhez viszonyítva.

Az előző év hasonló időszakában rögzített értéket a nehéz bárány árak 11,5%-kal, a könnyű bárány árak pedig 7,9%-kal haladták meg.

Nehéz bárányárak alakulása – 25. hét

A 25. hétre a nehéz bárány árak tekintetében Horvátországban 1,2%-os, Franciaországban 0,6%-os emelkedés, Szlovéniában 8,0%-os, Írországban 4,8%-os, Hollandiában 0,9%-os, Spanyolországban pedig 0,1%-os csökkenés volt tapasztalható.

A 25. héten a nehéz bárány árak Olaszországban, Portugáliában és Romániában nem változtak.

 

Könnyű bárányárak alakulása – 25. hét

A könnyű bárány árak tekintetében a 25. héten Szlovéniában 5,0%-os emelkedés, Horvátországban 1,1%-os, Bulgáriában 0,2%-os, Portugáliában pedig 0,1%-os mérséklődés volt tapasztalható.

A 25. héten a könnyű bárány árak Spanyolországban és Olaszországban nem változtak, Görögországra vonatkozóan pedig adat nem áll rendelkezésre.

Ország-összehasonlítás, forrás: Európai Bizottság – DG Agri – NAK

Nehéz bárány árak alakulása 2020-2022.

Forrás: Európai Bizottság – DG Agri – NAK 

Könnyű bárány árak alakulása 2020-2022.

Forrás: Európai Bizottság – DG Agri – NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Biztatónak ígérkezik az idei dinnyeszezon

NAK: Hivatalosan is elindul a héten a 2022-es dinnyeszezon. Habár hazai hajtatott termesztésből származó sárgadinnyét már egy hónapja találhatunk a polcokon, a szabadföldi görög- és sárgadinnye szedése igazán most kezdődik el. Felejtsük el Lőrincet! A klímaváltozásnak köszönhetően a hazai időjárási viszonyok is megváltoztak, egészen szeptemberig élvezhetjük a magyar dinnyét.

Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A fogyasztók és a termelők is reményekkel teli nyárnak néznek elébe, mivel az elmúlt hetek időjárása kifejezetten kedvezett a dinnyének, így a várakozások szerint felülmúlhatja a korábbi éveket az idei év termésminősége.

Az idei évben mintegy 15 százalékkal csökkent a dinnye-termőterület, ami körülbelül 3000 hektárra tehető. Ebből 2600 hektár a görögdinnye, 400 hektár pedig sárgadinnye. Hasonló mértékű területcsökkenés tapasztalható a nemzetközi termelésben is. Azonban a megfelelő időjárásnak, az egyre kiválóbb fajtáknak és a növekvő technológiai színvonalnak köszönhetően a hazai hozamok emelkedése várható: mintegy 130 ezer tonna görögdinnyére és 12 ezer tonna sárgadinnyére számítanak a szakemberek.

A dinnye kifejezetten kedveli a mostani napos, meleg időjárást, a kabak fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az optimális vízellátottság, amely kiemelten fontos ebben az aszályos évben. Az öntözetlen területek csökkenése mellett folyamatosan terjednek itthon az intenzív öntözött technológiák. Magyarországon jellemzően szabadföldön foglalkoznak dinnyetermesztéssel, azonban bővül a fóliasátras termesztés, amellyel egyre inkább biztosítani tudjuk a magyar dinnye szezonjának széthúzását, ezáltal csökkenthető a külföldről behozott dinnye aránya.

Hazánkban a TERA adatok alapján öt nagyobb termőtájon foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Békésben 1100 hektáron, a Szabolcsi-Hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, míg a Heves-Jászsági termőkörzetben 200, a Tolnai-Fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét. A fennmaradó rész kisebb szórvány területeken található. A sárgadinnye-termőterület nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. További területek vannak még Tolna és Fejér megyében is, a többi térségben szórványosan, jellemzően görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.

Az elmúlt években a dinnyeexport az erős mediterrán konkurencia miatt nehézségekkel küzdött, de az idén kialakult gazdasági helyzetnek köszönhetően újból piaci lehetőségek nyílhatnak a magyar dinnyetermelők számára. Megnőtt az érdeklődés és a kereslet a cseh, német, lengyel, illetve balti államokbeli piacokon a magyar termék iránt. A magyar dinnye legfőbb versenytársa az olasz-, spanyol- és a görögországi dinnye. A megnövekedett szállítmányozási díjak miatt kevésbé éri meg nagy távolságokra fuvarozni, így visszaszerezhetővé váltak az elvesztett exportpiacok, melyhez továbbá hozzájárul a Spanyol-, Olasz-, és Görögországban tapasztalható mintegy 20%-os termelés-visszaesés és az ukrán termelés háború miatti kiesése is. Mindezen piacok visszanyeréséhez elengedhetetlen a jó termelői együttműködés és a közös piacépítés.

A haza fogyasztási szokásokról elmondható, hogy itthon még mindig van kereslet a nagyobb dinnyékre, elsősorban a kiskereskedelmi és alkalmi árusító helyeken. Az áruházláncokban egyre inkább a kisebb, 5-8 kilogrammos dinnyéket keresik a vásárlók. Folyamatosan nő az igény magszegény – úgynevezett magnélküli – dinnyék iránt, ezekből leginkább a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed. A mini görögdinnyéket is egyre inkább keresik a vásárlók, a nemzetköz trendekkel párhuzamosan várható itthon is az elterjedése. Magyarországon átlagosan fejenként 10 kg dinnyét fogyasztunk el egy évben. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, de még mindig kevés sárgadinnyét esznek a magyarok. Ez 1,5-2 kilogrammra tehető, amely sokkal alacsonyabb a nyugati országokkal, ahol ez akár a 4-6 kilogrammot is eléri.

A frissen szedett, optimális érettségben betakarított magyar dinnye lényegesen ízletesebb, zamatosabb, mint a hosszú utat megtett, külföldről behozott, hosszan eltárolt, sokszor ideje előtt leszedett dinnye. A nyári időszakban a dinnye az egészségre az egyik legpozitívabb hatású csemege.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Újra ötéves képzésben kaptak diplomát agrármérnökök – GALÉRIÁVAL

Újra ötéves képzésben kaptak diplomát agrármérnökök. Prof. Dr. Nagy János prorektor az ötletéről, a képzés újra indításáról, a döntések hátteréről tájékoztatta az Agro Jager Newst.

„Hagyomány és haladás” Akár ez is lehetne a mottója a Debreceni Egyetemnek, amely évek óta a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel. Most a tradicionális agrármérnökképzésben tértek vissza a hagyományaikhoz. Az 1999-ben indított bolognai folyamat Magyarországon, 2004-ben, egy lassú oktatási áttérést indukált. A mögöttünk álló közel 20 év azonban rámutatott, hogy a magyar agrármérnökképzésben, az ágazatnak megfelelő garanciát, leginkább az ötéves osztatlan agrármérnökképzés biztosíthatja. A Debreceni Egyetem zászlóshajójának számító ötéves képzés nemcsak itt, de az ország területén az egyik legrangosabb képesítést adja az agrártudományokat választóknak. Erről a sikerről, összefogásról beszélgethettünk Prof. Dr. Nagy János prorektorral, agrárkutatóval, valamint két frissen diplomázott agrármérnökkel, Forgács Fannival és Kokas Mártonnal.

Prof. Dr. Nagy János prorektor, aki több, mint tíz éve határozta el, hogy újra fogják indítani az osztatlan, ötéves agrármérnök képzést Debrecenben, a Debreceni Egyetem égisze alatt.

A bolognai folyamat egy jól átgondolt nyitás volt, amiben összekapcsolták az európai felsőoktatás szereplőit. Utazásokra, továbbtanulásokra, mobilitásra és az egyetemek kölcsönöségére alapozott programot jelentett. Ezzel azonban Magyarország elveszítette az osztatlan, az ötéves agrármérnökképzését. A strukturáltan felépített oktatási terv azonban nem veszett kárba, s ha úgy vesszük, Csipkerózsika álmát aludta, míg nem Prof. Dr. Nagy János és a Debreceni Egyetem fel nem ébresztette tetszhalott álmából. Az alap– és a mesterképzés együttesen nem pótolta a keletkezett űrt.

A diplomák, a képesítések összehasonlítása a gazdasági életben, a versenyszférában nagyon gyorsan megtörténik, mert azok a cégvezetők, akik itt a Debreceni Egyetemen vagy annak jogelődjeinél – a Debreceni Agrártudományi Egyetemen – szereztek diplomát, hamar össze tudták vetni, valójában mit is jelent egy alap– és egy mesterszakot végzett mérnök gyakorlati tudása szemben a tradicionális, osztatlan agrármérnök képzésben abszolvált mérnökéhez képest.

Az osztatlan képzés egyes területeken megmaradt, mivel elképzelhetetlen, hogy akár az orvostudományok, a gyógyszertudományok, vagy éppen a jogtudományok terén megbontsák a képzést. Mi most csatlakozunk az ötéves képzéshez, igaz, de hogy el tudjuk indítani a szakot 2017-ben, ahhoz össze kellett fognunk – foglalta össze Prof. Dr. Nagy János prorektor.

A szakot nem kellett újra akkreditálni, de a képzést és a tematikát frissítettük, így egyetemünk a legjobb, a legmagasabb tudományos fokozattal, a legtöbb publikációval rendelkező professzorok vezetésével vágott bele a képzésbe. Sokunk itt végzett és mindannyiunk számára hatalmas kihívás volt, hogy 2022-re az ország legjobb agrármérnökeit képezzük ki. Legfrissebb, legújabb mérnökeink, most alig pár napja vehették kezükbe a diplomájukat. 16 fő végzett az első évfolyamban, de olyan visszajelzéseink is vannak, hogy minden hallgatónknak már ajánlottak munkát és közülük már többen dolgoznak is.

Az osztatlan agrármérnökképzés mögött olyan agrártörténeti, agrárkutatási és oktatási hagyományok állnak, mint a Debreceni Agrártudományi Egyetem, amely törzse, ma már a Debreceni Egyetem kötelékét erősíti.

Mondhatjuk, hogy szerencsések voltunk, mert a kari tanács és a professzori kar javaslatainkat rendre támogatta, így elkezdtük szervezni a programot, amelynek feladatait, háttérmunkáját – mint ötletgazda – én vállaltam el. Végül 2016-ban elkészült a véglegesített Felvételi tájékoztató, amely egységes szerkezetben adott tájékoztatást erről a hagyományosan ötéves, de mégis új, korszerű agrármérnök képzésről.

Emlékszem, hogy 2017-ben az egész kar és a szakma azt figyelte, hogy vajon mennyire lesz népszerű az osztatlan képzésben meghirdetett szak, mennyire sikerült megismertetni, népszerűsíteni. Ekkor 25 főt vettünk fel és ennyien be is iratkoztak, így indult meg a 2017/2018-as tanév I. szemesztere. Aztán jöttek a következő évfolyamok, 2020-ban pedig már 70 fő jelentkezett.

Prof. Dr. Nagy János: “Új útra léptünk az agrármérnökképzésünkkel, amelynek akkor még csak az elejét láttuk.”

Nyilvánvalóvá vált, hogy a Debreceni Egyetem égisze alatt, a 10 féléves képzés még mindig márkának számít a szakmában. A kar egységesen mögé állt az ügynek. Tudtuk, hogy az egyetemek közül Debrecent mindig is a megszerezhető oklevél szakmai értéke emelte ki a hazai felsőoktatás sorából, és vitte a nemzetközi agrárfelsőoktatás színterére is.

Az új képzés valójában arra irányul, hogy akik ezt a pályát választják, azokat felkészítsük a szakmai, a társadalmi, a közösségi elvárások kihívásaira. Mindezeken túl, az itt végzettek képesek megfelelni egyaránt a gyakorlati és elméleti kihívásoknak is. Fontos hangsúlyozni, hogy az agrártudományok területén szükséges a természettudományi, a műszaki, a társadalomtudományi és a gazdasági alap- és alapozó ismereteket, valamint az ezekre épülő mezőgazdasági szakmai ismereteket is elsajátítani. A debreceni mérnököknek szintetizálni kell ezt a tudást, amit az agrárszakmában jelentkező feladatok megoldása során alkalmazni is kell. Így a tervezési és szervezési feladatokat magas szinten tudják ellátni, a gyakorlati tapasztalatok mellett pedig közép- és felsővezetői irányítási feladatokat is meg kell valósítaniuk.

Prof. Dr. Nagy János: “Ennek a munkának az eredménye az összefogásban rejlett, karunkat a mindenkori professzori kar, a Debreceni Egyetem szenátusa rendre támogatta. Köszönet érte!”

Nagyon fontos, hogy mindezeken felül alkalmasak lesznek a tudományos munka végzésére, szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódásra és felkészítjük őket arra is, hogy doktori képzésben nappali, vagy munkájukkal párhuzamosan, levelező tagozaton innovatív kutatásokat végezhessenek. Tudományos háttér nélkül nem lehet az ágazatot fejleszteni és nemzetstratégiai jelentősége van annak, hogy az ágazat mögött hiteles adatok, tények, kutatói háttér áll – minden vonatkozásával együtt!

Napjainkban a fenntarthatóság és az élelmiszertermelés, az alapanyagok előállítása biztonságpolitika is. Az élelmiszerlánc-biztonság alapvető összefüggéseit és folyamatait is látni kell, és ebből az exporton keresztül további profitorientált ágazatok építhetők ki.

Prof. Dr. Nagy János: “Képzésünkbe olyan szakemberek fogadták el a meghívásunkat, mint az országszerte ismert Búvár Géza professzor. Munkássága, sikerei, mind elméleti, mind gyakorlati tapasztalatai, felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Professzor úr ezt a felhalmozott tudását képes a hallgatóinknak is közvetíteni. A precíziós gazdálkodás oktatásában kiemelkedő szerepe van az egyetemünkön.”

A fenntartható mezőgazdasági tevékenység, az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerlánc-biztonság alapelvein túl, ma már az Európai Unió minden fórumán prioritás az ökoszisztémák működése, a mezőgazdasági termelés hatása a természetes ökoszisztémákra. Ezért fontosak a mezőgazdasági tevékenység víz-, környezet- és energetikai-gazdálkodási vonatkozásai, és a hiteles szakmai álláspontok, az adatokra alapozott tényszerű szakmai álláspontok kialakítása.

Az agrármérnököknek a gyakorlati szakmához is magas szinten érteniük kell, és ismerniük kell a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását, továbbá a gazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyával is tisztában kell lenniük. Többségük vidéken helyezkedik el, így tevékenységük alapvetően határozza meg egy-egy település munkahelyteremtő képességét.

A Debreceni Egyetemen kiemelten fontosnak tartják, hogy éves konferenciáikon a gyakorlatot közvetlenül tájékoztassák a legújabb eredményeikről, amelyeket üzemi szinten meg lehet ismételni.

A mezőgazdaság vidékmegtartó és –fejlesztő szerepe felértékelődött, mindazonáltal determinálja is az ágazatot. Az agrárágazat – és a vele szorosan összefüggő területek mint a közgazdasági vagy éppen a jogi kérdések – részletes ismerete ma már minden termelőtől megköveteli, hogy legalább minimális szinten tájékozott legyen.

Jobbról, Dr. Széles Adrienn, a Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet intézetigazgatója adja át professzor emeritusi kinevezését Prof. Dr. Nagy János prorektornak.

Miközben elsajátítják a mérnök hallgatóink a tudományos alapokat, addig intézeteinkben, kísérleti telepeinken és a partner cégeknél olyan világszínvonalú technológiákat ismernek meg, amelyeket csak rendszerekben lehet működtetni.

A jelenleg Dr. Széles Adrienn vezetése alatt álló, általam alapított Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet céljai is ezek, ahol a legkorszerűbb drónoktól egészen a robotikáig bezáróan, foglalkozhatnak a hallgatók a tudományokkal és a gyakorlattal egyaránt, érdeklődési területüknek megfelelően.

A Dr. Stündl László által vezetett állattudományi K+F+I vonal is éppen ilyen erős és meghatározó. A jövőben az állati termékek olyan felfutása várható, amely ma már elképzelhetetlen informatikai háttér nélkül. A jó minőségű húsok, tejtermékek ára már most többszöröse a nagy ellátási láncok áruihoz képest, de a technológia lehetőségeivel minden szinten, minden termékben olyan távlatok rejlenek, amelyeket megfelelő alapokra helyezett mérnökképzéssel lehet tovább fejleszteni.

Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a mögöttünk álló öt évtized megmutatta, hogy Debrecenben a végzősöknek olyan alapokat adott az agrármérnök képzés, hogy még a 2010 utáni robbanásszerű technológiai fejlődésnek, továbbá az ágazatot minden oldalról elérő változásoknak is innovatív módon meg tudtak felelni „alma materünk” öreg diákjai. A korszerűsítés jó döntésnek bizonyult – foglalta össze Prof. Dr. Nagy János prorektor a Debrecenben újraindított és a tradicionális, ötéves agrármérnökképzés múltját, jelenét és az ágazattól elvárt jövőbeni feladatait.

Kokas Márton 2017-ben érettségizett Mátészalkán. Gimnáziumból érkezett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-. Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Karára. Ez azért is érdekes, mert érkeznek diákok mezőgazdasági vagy erdészeti technikumokból, ahol bizonyos tárgyak már alapjai lehetnek egy-egy egyetemi kurzusnak, de a debreceni tanterv, a debreceni képzés előképzettség nélkül is képes magas színvonalú agrármérnököket kiképezni – mesélte lapunknak a frissen végzett szakember.

Kokas Márton frissen végzett agrármérnök, aki Szuhafőn tölthette a gyakorlatát.

Kiemelte, hogy a gimnáziumban a tanárai le szerették volna beszélni, hiszen a családja a kiskerteken kívül nem rendelkezik földterülettel. Ettől függetlenül biológia-kémia tagozaton tanult, majd kémiából érettségizett és határozott elképzelése volt, hogy ezek a tárgyak rendkívül fontosak lehetnek számára a növénybiológia, a növényélettan, a talajkémia kapcsán és általánosságban sok tárgy esetében tudta használni gimnáziumi alapjait.

Az agráriumba alapvetően akkor szeretett bele, amikor általános iskolás korában egy Mátészalkához közeli tanyán lovagolhatott, ahol természetesen besegíthetett az állatok gondozásába, s ahogy a lapunknak mesélte, a gazda annyira örült az érdeklődő gyerekeknek, hogy ha úgy jött ki a lépés, akkor együtt megnézték a kaszálást vagy éppen bekapcsolódhattak a tanya mindennapos életébe is – kapcsolatuk ma is nagyon jó.

Bár kicsit aggódott az egyetem első napjai miatt, de ez az első hétig tartott mindössze és hamar kiderült, hogy a „Böszörményi úti Agrár”, a Debreceni Egyetem diáksága nagyon összetartó közösség. Bár nem kollégiumban, hanem albérletben töltötte el az öt évet, a csapat azonnal összerázódott – emlékezett vissza az első napokra Kokas Márton.

Ballagás, amelyet az agármérnökök tradícionálisan, a búza éréséhez hasonlóan, sárgulásnak hívnak. Az ünnepélyes felvonulás százéves élő hagyomány a református Debrecenben. Ilyenkor látványos felvonulással búcsúznak a végzősök az alma materüktől.

Az agrárfelsőoktatásban a Debreceni Egyetem követelményéről ismerten nagy legendák keringenek – folytatta, de Kokas Márton leszögezte, hogy a kritikus alapozó tárgyak valóban nem voltak könnyűek, azonban alapvetően a tanárok csak azt követelték meg, amit leadtak, és korrekt módon minden forrást megjelöltek. Az egyetemi könyvtár tetemes gyűjteménye mellett, ha esetleg nem találtak meg valamit, könyvtárközi kölcsönzéssel mindent megszereztek a könyvtárosok. Igaz ahhoz, hogy teljesíteni tudjunk, keményen és folyamatosan kellett tanulnia az egész évfolyamnak.

Egy fiatal agrármérnöknek minden munkafolyamatot meg kell ismernie, ahhoz, hogy később az irányítása alatt álló egységeket hatékonyan irányíthassa.

Annyiban különös volt a képzés – mesélte az Agro Jager Newsnak a frissen diplomázott agrármérnök, hogy itt Debrecenben mindenki hozzászokott, hogy három év után kapunk egy diplomát, de mi még negyedikben és ötödikben is itt voltunk. Más szakokon tanuló ismerősök mindig megkérdezték, hogy évet ismétlünk? Aztán jöttek a következő évfolyamok, akik egyre növekvő hallgatói létszámmal erősítették a képzést, és ahogy egyre többen lettünk, elkezdte megérteni az egész egyetemi polgárság, hogy mi az új, modern, ötéves osztatlan képzésben veszünk részt.

 

„Debrecenben azért volt jó tanulni, egyetemistának lenni, mert mi nem megyünk el egymás mellett szó nélkül. Mi ismerjük egymást, ha kell, segítünk, akkor is, ha a barátunk nem kéri. Tudjuk, ismerjük egymást. Segítjük a csapatot.”

 

A képzés alatt sok gyakorlaton vettünk részt és szakkollégiumok miatt rengeteg plusz előadást hallhattunk és nagyon sok szakmai úton is jártunk. Nyaranta a Bemutatókert fontos helyszín volt, ami itt áll a kar kerítésén belül és persze a Látóképi Kísérleti Állomás, már-már átláthatatlan és megannyi kísérleti parcellái, a mérések, vetések és betakarítások. Ott, kint nemcsak a tanárainktól tanultunk, hanem a látóképi kísérleti szakszemélyzet sok évtizedet megélt technikusai, munkatársai olyan kísérleti, gyakorlati háttérismerettel bírnak, amire mindenkinek érdemes odafigyelni.

A laborgyakorlatok alkalmával kiterjesztett ismeretekre tesznek szert a debreceni agrármérnök hallgatók.

Persze engem inkább az állattenyésztés vonzott és Béri Béla tanár úr hallgatójaként jobban azon a tanszéken mozogtam. Ott is írtam a diplomamunkámat, és ha a terveim összejönnek, nappali tagozaton, PhD programban is kutathatok.

Béri tanár úrnak nagyon hálás vagyok, mert a kötelező szakmai gyakorlatom előtt megkerestem és arra kértem, hogy olyan céghez küldjön el, akiknél igazán tanulhatok és ma meghatározó szereplői az állattenyésztésnek. Így kerülhettem el Kocsis Richárdékhoz Szuhafőre, akiknél olyan fejlett technológiával felépített, legkorszerűbb informatikával üzemeltett tejtermelő tehenészetben dolgozhattam, amiről csak tanultunk az egyetemen.

Az osztatlan agrármérnök képzésben tanuló agrármérnök hallgatóknak rengeteg szakmai kirándulást is biztosítottak az ötév alatt.

Itt kell megragadni azt is, hogy a debreceni tanáraink folyamatosan követik a témájukhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket és szinte hétről hétre frissítik az ismereteiket, így az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, sok felkészülést követelnek meg tőlünk is. Szuhafőn, így a Jersey fajtával beállított, a legmodernebb technikával felszerelt istállókban is otthonosan mozogtam és nem kellett szégyenkeznem. Arról meg nem is szólva, hogy szakemberként kezeltek nem pedig mint hallgatóként. Egyértelművé vált számomra, hogy a termelés is nagyra értékeli a Debreceni Egyetem oktató-kutató tanárait.

Vezető kutatók: Prof. Dr. Csajbók József (balról), Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos-dékánhelyettes társaságában

Az évfolyamtársaimmal napi kapcsolatban vagyunk, néhányunk még nem döntötte el, hol szeretne dolgozni és van, aki még hezitál, de egyértelmű, hogy nagyon érdeklődtek irántunk. Azt már a többiekkel láttuk, hogy a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt. Változás előtt áll az egész ágazat. Az állam támogatja az ezirányú fejlesztéseket, nagyon sok pályázatot hirdettek meg és úgy hallottuk, hogy 2024-től ennél még több pályázat nyílhat meg.

Persze a tanulás mellett Debrecenben, a kikapcsolódásra is jutott idő

Nyilván meg fogja könnyíteni a digitalizáció a gazdálkodást, ez nem is lehet kérdés. A munkaerő igény ugyan csökkenhet egyes esetekben, de egyre profibb, képzett szakemberekre, munkavállalókra van szükség, olyan minőségben, amit ez a folyamat egyre jobban generálni fog.

A barátaim, akikről biztos információ, van, azok a debreceni Agropoint Kft.-nél, az Eastgrainnél, az Alfaseednél helyezkednek el, jómagam pedig az Sz-Consult Agrártanácsadó Kft.-nél kaptam állást. Az egyik barátom, a Halászati Kutatóintézetbe került és persze ott van a KITE Zrt. is. Négyen maradnak még agrárközgazdász képzésben és ha jól tudom Fanni, Forgács Fanni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz kerül, ugye? – kérdezett vissza.

Én a szarvasmarhák szuper ovulációra ható tényezőit fogom tovább kutatni, amiben Ceglédy Leventével dolgozhatok együtt és Szőnyi Viktorral,az Sz-Consult Kft-től, akivel a szarvasmarha küllemi bírálatának rejtelmeibe, a célpárosításba és az embriómosás, -beültetés tudományterületeibe kalandozhatok el. Alapvetően ezzel szeretnék foglalkozni.

 

A Debreceni Egyetem egyik fesztiválján a már végzett agrármérnökök.

Forgács Fanni már bólogat is mellettünk és kiegészíti, hogy egészen pontosan a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Vetőmag és Szaporítóanyag Főosztályán fog dolgozni, de a szakmai munkát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálja. Lám-lám, készülsz a közigazgatási vizsgára? Igen, érkezik a határozott válasz, azt is minél hamarabb le szeretném tenni!

Forgács Fanni bár nagyon szereti az állattenyésztést is, a szívét inkább vetőmag előállítás ragadta el.

 Hajdúböszörményből érkeztem és már kiskorom óta imádtam a természetet. Édesapám egy nagy részvénytársaságnál dolgozik és a környéken nagyon jelentős a csemegekukorica és a zöldborsó termesztés, amelyeknek a műszaki háttere, gépesítése, munkaszervezése komoly logisztikai munka. A műszaki háttér biztosításában dolgozik édesapám, így meglehetősen közelről láttam, hogy a gépészek vállára milyen teher nehezedik, mind az üzemeltetés, mind pedig a karbantartás és a javítás oldaláról nézve. A prémium termékek esetében akár néhány órás késés is jelentős értékvesztést eredményezhet. A vásárlókat hozzászoktattuk a kiváló minőségű termékekhez, amelyek azonban kiváló minőségű alapanyagok nélkül nem készülhetnének el. Gimnáziumban végeztem én is, mint Marci és annak ellenére, hogy láttam, hogy Hajdúböszörményben milyen sokan dolgoznak és vállalnak szerepet abban, hogy a Hajdúsági Löszháton az ország legjobb szántóföldi növénytermesztését valósíthassák meg, nem tántorított el attól, hogy Debrecenbe, az agrárra jelentkezzek.

Egyetlen egy dolog motivált: maga a tudásvágy. Ez volt az, ami igazán afelé vitt, hogy az új ötéves képzésbe vágjam a fejszémet. Teljesen tisztán emlékszem arra, hogy különféle internetes portálokon miként latolgattuk az esélyeit a szaknak. Alapvetően az fogott meg, hogy akiket ismerek és a szakmában dolgoznak, többnyire ilyen ötéves képzésben szerezték a végzettségüket. Nagy tudásuk mellett, egy-egy részvénytársaságban fel is néznek azokra, akik még a régi ötéves képzésben végezhettek.

Ennek az ötéves diplomának óriási presztízse van. Nagyon elismert képesítés és nagyon elismertek a tanárok is az ágazatban. – Minden tanár a maga szakterületén, de egyes professzorok ágazatoktól függetlenül is kifejezetten ismertek. Most, mi lehetünk az első visszatérő agrármérnökök. S Marcit azzal egészíteném ki, hogy jelentkezésünkkor a felvételihez egy emelt kémia vagy biológia érettségi is a követelmények között szerepelt.

A Bonafarm Cégcsoport üzemlátogatása, minden agrármérnök hallgató számára a szakmai csúcsot jelenti.

Nekem „Böszörményből” könnyű volt bejárni, mert napközben legalább fél óránként indult egy busz és az közvetlenül itt az agrár előtt állt meg. A megközelítése, a közlekedés, a parkolás, az egyetem teljes felépítése a főépülettől, a kollégiumig, a sportpályáig minden egy helyen van. Állandó portaszolgálat, beléptető kapuk, kamerák mindenütt, ami kifejezetten biztonságossá teszi az egyetemi negyedet. Persze nekem nem volt ismeretlen a környék, mert a testvérem a Gazdaságtudományi Karon tanult, ami egy blokkban található az agrárkarral.

Országjáráson a Debreceni Egyetem osztatlan, ötéves képzésében résztvevő hallgatói.

Számomra a növénytermesztés csúcsát jelenti a vetőmagtermesztés, előállítás. Az öt év alatt azonban mást is kellett tanulni. Tanulmányaink során ismereteket szereztünk a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, vízgazdálkodással, különböző gazdasági ismeretekkel kapcsolatban, s ezeken felül sok alapozó tárgyunk volt még. Személy szerint engem a növénytermesztés vonz jobban, de az átadott tudás legalább ugyanolyan volumenű volt az egyes állattenyésztési tárgyakból is. Szerettem Pepó Péter professzor óráit. Komlósi István professzor és Béri Béla tanár úr óráinak színvonala kiemelkedő volt. Felsőbb éves lehettem, amikor megismertem Nagy János és Búvár Géza professzor urakat, illetve meghatározóak voltak tanulmányaim alatt Dr. Kutasy Erika Tünde – aki nem mellesleg a konzulensem is volt -, Dr. Dóka Lajos Fülöp, Szabó András, Dr. Széles Adrienn, Dr. Apáti Ferenc és Dr. Szűcs István órái.

A Látóképi Kísérleti Állomás meghatározó nyári munkái pontosságot, precizitást követelnek meg minden hallgatótól, doktorandusztól.

A szakmai tudás nagyon fontos jelző a Debreceni Egyetemen. De őszinte leszek, ez még sem elegendő, hanem mindezt, az órákat és az egyetemet, igazán a szakma szeretete hatja át. Oktatóink óráin, anyagaikban sugárzott, hogy mennyire lelkesednek egy-egy téma iránt és ez láthatóan átragadt a diákságra. Debrecenben komolyan hisznek benne, hogy van jövője a magyar agráriumnak s ehhez határozott elképzelésük, hogy szakembereket is fognak adni.  Teljesen világos, amikor beültünk egy-egy órára, hogy már megjelenésükben látszódott, majd amikor beszéltek róla, hogy mekkora lelkesedéssel vannak egy-egy téma iránt. S mind ehhez hozzáadódik, hogy miként bánnak a hallgatókkal. Mi hallgatók abszolút tudjuk, hogy korrekt egy vizsga, vagy nem. Debrecenben még a kérdés sem merült fel, ha valakinek ismétlő vizsgát rendeltek el, hogy más is lehet hibás, mint akinek többet kellett volna tanulnia.

Az elméleti képzések mellett, az öt év alatt egy gyakorlat-orientált képzésben vettünk részt: nyilván, amit láttunk, ahhoz biztosították az elméleti hátteret. A szakmai utakon eljutottunk Hajdúszoboszlótól egészen Bólyig, de a Nyírerdő Zrt. vadgazdálkodását, az erdőgazdálkodási gyakorlatát is megfigyelhettük. Villányban meglátogattuk a Polgár Pincészetet, bejárhattuk az új mohácsi vágóhidat. Szeged, Hódmezővásárhely vonalon a legnagyobb cégeket is megnézhettük. Ellátogattunk – többek között – Mezőhegyesre is, ahol láttuk az új vetőmagüzemet, a vetőmag-előállító táblákat. A különböző látogatások során, érdekesebbnél érdekesebb, innovatív technológiai megoldásokat figyelhettünk meg.

Parcella kombájn a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán.

Az Egyetemen persze mindig történik valami. A Gólyatábor kihagyhatatlan, ami azért is volt jó, mert a tábor keretein belül iratkozhattunk be az egyetemre és nem kellett ismeretlenül bolyonganunk az első héten, hogy mi merre van, mert azt a felsősök mind megmutatták. A tábor arra is jó volt, hogy ismerkedjünk, összebarátkozzunk leendő csoporttársainkkal. Lettek felsőbb éves mentoraink, úgynevezett gólyaszülők, akik mindenben segítettek nekünk, persze, mi meg majd később segítettük az új elsősöket.

Marci és én is a Tormay Béla szakkollégium tagjai voltunk. Sokat bográcsoztunk, komoly közösséget kovácsoltak belőlünk a közös programok. A szakkollégiumon belül minden héten szerveztek előadásokat, amelyen olyan vezérigazgatók is megjelentek mint Bárány László, vagy például Szuhafőről Kocsis Richárd, akit Marci már korábban említett is.

Az Egyetem nagyon sok lehetőséget kínált. A vadászattal is az egyetemi tanulmányaim során ismerkedtem meg. Dr. Szendrei László tanár úr avatott be minket a vadgazdálkodás alapismereteibe, melynek hatására később vadászvizsgát is tettem. Ma már érvényes vadászjegyem is van és megvettem az első sörétes fegyveremet is.

Az agrármérnökképzés mögött olyan szaktekintélyek állnak, mint a fényképen látható Prof. Dr. Pepó Péter, aki a magyar hallgatók mellett, a külföldi hallgatókat is képezi.

Nehéz megmondani, mit jelent majd később számunkra Debrecen, a Debreceni Egyetem, de azt látom, hogy a tíz, húsz éve, de még a régebben végzett vezető elnökök, vezérigazgatók is ellátogatnak ide a Böszörményi útra. Vannak cégek, akiket laborháttérrel lát el az egyetem és különféle kutatásokban valósítanak meg különféle projekteket. Persze a profit érdekében, de ebben a munkában mindig vannak és lesznek új eredmények, amelyeket mi is megkaptunk. Biztos vagyok benne, hogy hiányozni is fog az egyetem, de úgy gondolom ez az első évfolyam és az utánunk lévő tagozatok is össze fognak tartani. Nekünk egyelőre ezt jelentette ez az öt év…

A 2017-2022 között végzett új, de a régi, osztatlan, ötéves kézpésben résztvett agrármérnök hallgatók.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Prof. Dr. Nagy János archív gyűjteménye,  a Debreceni Egyetem archív gyűjteménye, Dr. Szilágyi Gergely PhD, az Agro Jager News főszerkesztőjének archív gyűjteménye, továbbá Kokas Márton agrármérnök, Forgács Fanni agrármérnök és a 2017-2022-es évfolyam agrármérnökeinek a fényképei

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tovább olvasom