További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Tételesen cáfolta a Nébih a növényvédőszerekkel szennyezett magyar termékek álhírét.
Nébih: Az elmúlt időszakban számos cikk született, amely azt sugallja, hogy a Magyarországon termett gyümölcsök az európai uniós átlag fölötti mértékben szennyezettek káros növényvédőszerekkel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a félreértések és a feleslegesen keltett pánik elkerülése érdekében az alábbi, lényeges tudnivalókra szeretné felhívni a hazai vásárlók figyelmét!
Mindenekelőtt tisztázzuk az alapfogalmakat és lássuk a jogi hátteret!
Alapvetően tudni kell, hogy a növényvédelemben az ún. helyettesítésre jelölt anyagok nem készítmények, hanem hatóanyagok. Ez azért fontos különbség, mert a hatóanyagokat – ideértve természetesen a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat is – minden esetben EU-szinten engedélyezik, nem pedig tagállami hatáskörben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely uniós tagállamnak kizárólag akkor van joga valamely hatóanyagból növényvédelmi készítmények forgalmazását és felhasználását engedélyezni, ha az adott hatóanyagot az EU jóváhagyta! A helyettesítésre jelölt hatóanyagok használata így tehát nem magyar sajátosság, az egész EU-ban engedélyezett a felhasználásuk.
Mit jelent a növényvédőszer-hatóanyagok esetében a helyettesítésre jelölt státusz?
Egyszerűsített megfogalmazásban az illető hatóanyagok megfelelnek ugyan a világviszonylatban legszigorúbb európai uniós engedélyezési eljárás alapján az előírásoknak, de olyan toxikológiai vagy ökotoxikológiai tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek miatt a (közel)jövőben szükségessé válhat a kiváltásuk újabb, korszerűbb hatóanyagokkal. Erre utal az elnevezés is. Egyrészt hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek engedélyezett hatóanyagok, tehát megfelelnek a jelenleg érvényben levő – nagyon is szigorú – előírásoknak. Másrészt viszont éppen a kockázatosságuk miatt, az ilyen hatóanyagokból készített termékek csak megfelelő szakmai végzettségű szakember felügyelete és felelősségvállalása mellett alkalmazhatók Magyarországon.
Miért használják ezeket a készítményeket a (nem csak magyar) gazdák?
Azért, mert az EU-ban működik a világon a legszigorúbb és a legmegbízhatóbb növényvédőszer-engedélyezési rendszer, amelyben folyamatosan történik az engedélyezett hatóanyagok felülvizsgálata. A hatóanyagok újraengedélyezésekor mindig a legkorszerűbb elvek és ismeretek alapján járnak el a döntéshozók. A gazdák gyakran tapasztalhatják, hogy a régi, jól bevált hatóanyagok napjainkban már nem felelnek meg az előírásoknak, ezért visszavonják őket. A fejlesztések – amelyek egy-egy új hatóanyag esetében legalább 10 évig tartanak az engedélyezési eljárással együtt – nem tudják követni a visszavonások ütemét, így egyre kevesebb növényvédőszer áll a termelők rendelkezésére. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy a gazdák az elérhető és a jogszerűen engedélyezett készítményeket (beleértve a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is) használják.
De egyúttal azt is láthatjuk, hogy a helyettesítésre jelölt hatóanyagot tartalmazó készítmények használata éppen azért nőtt meg, mert kivonták a környezetre és az emberi egészségre lényegesen nagyobb kockázatot jelentő hatóanyagokat!
Végezetül néhány megnyugtató tény, amivel érdemes tisztában lenni!
• A növényvédőszer-maradékok, illetve az azt tartalmazó növényi termékek nem fertőznek!
• Ahhoz, hogy a növényvédőszer-maradékokkal szennyezett termékek megbetegedést okozzanak, elég nagy (fogalmazhatunk úgy, hogy emberfeletti) mennyiséget kellene belőlük elfogyasztani nap, mint nap.
• A nem megfelelő növényvédelemben részesített termékek esetében nagyobb lehet a kockázat, olyan kórokozók jelenléte miatt, amelyek akár akut egészségkárosodást is okozhatnak (pl. toxintermelő gombák). Ezt a kockázatot mindig össze kell vetni a növényvédőszerek felhasználásából fakadó kockázattal, és ez alapján kell megfelelő döntést hozni. Ez nem a gazdák és nem a vásárlók feladata, hanem az élelmiszerbiztonsági hatóságé!
• Hazánkban a kijuttatásra engedélyezett növényvédőszereket élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatuk alapján három kategóriába soroljuk. Míg a legalacsonyabb kockázatú – III. kategóriába sorolt – termékek bárki által megvásárolhatóak és felhasználhatók, addig a nagyobb kockázatot jelentő I. kategóriába sorolt készítmények kizárólag felsőfokú végzettségű növényorvosok felügyelete mellett alkalmazhatóak. Ez a rendszer Európában egyedülálló szakmai kontrollt biztosít a magasabb élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatot jelentő növényvédőszerek alkalmazása során.
• A hazai előállítású növényi termékek növényvédőszermaradék-tartalmát a Nébih éves monitoring terv alapján, folyamatosan ellenőrzi. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a magyar termékek összességében biztonságosak, a gazdák tisztában vannak a felelősségükkel és annak megfelelően végzik termelő munkájukat.
2021-ben 15 hazai előállítású növényi termékben mért a Nébih laboratóriuma kifogásolható növényvédőszer-maradékot, ezek között nincs olyan hatóanyag, ami jelenleg engedélyezett és helyettesítésre jelölt státuszú lenne.
2022-ben a hazai előállítású növényi termékben eddig 6 esetben találtak kifogásolható növényvédőszer-hatóanyag maradékot a Nébih ellenőrei, de egyik esetben sem helyettesítésre jelölt hatóanyagról volt szó.
Bár a megjelent újságcikkek vonatkozásában számos kijelentéstől elhatárolódunk, illetve cáfoljuk azokat, azzal egyetértünk, hogy hazánkban is törekedni kell a növényvédőszerek okozta kockázatok csökkentésére, mindezt anélkül, hogy a termelés biztonsága sérülne! Az Agrárminisztérium, a Nébih és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara egyaránt elkötelezett a környezet minél magasabb fokú óvása mellett, mint ahogyan elkötelezett a biztonságos, jó minőségű élelmiszerek gazdaságos előállításának támogatása mellett is!
Forrás: Nébih
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV