Keressen minket

Mezőgazdaság

Helyettesítő hatóanyagok felhasználása a hazai növényvédelemben

Tételesen cáfolta a Nébih a növényvédőszerekkel szennyezett magyar termékek álhírét.

Közzétéve:

Nébih: Az elmúlt időszakban számos cikk született, amely azt sugallja, hogy a Magyarországon termett gyümölcsök az európai uniós átlag fölötti mértékben szennyezettek káros növényvédőszerekkel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a félreértések és a feleslegesen keltett pánik elkerülése érdekében az alábbi, lényeges tudnivalókra szeretné felhívni a hazai vásárlók figyelmét!

Tételesen cáfolta a Nébih a növényvédőszerekkel szennyezett magyar termékek álhírét. (Ábra: Nébih)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Mindenekelőtt tisztázzuk az alapfogalmakat és lássuk a jogi hátteret!
Alapvetően tudni kell, hogy a növényvédelemben az ún. helyettesítésre jelölt anyagok nem készítmények, hanem hatóanyagok. Ez azért fontos különbség, mert a hatóanyagokat – ideértve természetesen a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat is – minden esetben EU-szinten engedélyezik, nem pedig tagállami hatáskörben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely uniós tagállamnak kizárólag akkor van joga valamely hatóanyagból növényvédelmi készítmények forgalmazását és felhasználását engedélyezni, ha az adott hatóanyagot az EU jóváhagyta! A helyettesítésre jelölt hatóanyagok használata így tehát nem magyar sajátosság, az egész EU-ban engedélyezett a felhasználásuk.

Mit jelent a növényvédőszer-hatóanyagok esetében a helyettesítésre jelölt státusz? 
Egyszerűsített megfogalmazásban az illető hatóanyagok megfelelnek ugyan a világviszonylatban legszigorúbb európai uniós engedélyezési eljárás alapján az előírásoknak, de olyan toxikológiai vagy ökotoxikológiai tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek miatt a (közel)jövőben szükségessé válhat a kiváltásuk újabb, korszerűbb hatóanyagokkal. Erre utal az elnevezés is. Egyrészt hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek engedélyezett hatóanyagok, tehát megfelelnek a jelenleg érvényben levő – nagyon is szigorú – előírásoknak. Másrészt viszont éppen a kockázatosságuk miatt, az ilyen hatóanyagokból készített termékek csak megfelelő szakmai végzettségű szakember felügyelete és felelősségvállalása mellett alkalmazhatók Magyarországon.

Miért használják ezeket a készítményeket a (nem csak magyar) gazdák? 
Azért, mert az EU-ban működik a világon a legszigorúbb és a legmegbízhatóbb növényvédőszer-engedélyezési rendszer, amelyben folyamatosan történik az engedélyezett hatóanyagok felülvizsgálata. A hatóanyagok újraengedélyezésekor mindig a legkorszerűbb elvek és ismeretek alapján járnak el a döntéshozók. A gazdák gyakran tapasztalhatják, hogy a régi, jól bevált hatóanyagok napjainkban már nem felelnek meg az előírásoknak, ezért visszavonják őket. A fejlesztések – amelyek egy-egy új hatóanyag esetében legalább 10 évig tartanak az engedélyezési eljárással együtt – nem tudják követni a visszavonások ütemét, így egyre kevesebb növényvédőszer áll a termelők rendelkezésére. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy a gazdák az elérhető és a jogszerűen engedélyezett készítményeket (beleértve a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is) használják.

De egyúttal azt is láthatjuk, hogy a helyettesítésre jelölt hatóanyagot tartalmazó készítmények használata éppen azért nőtt meg, mert kivonták a környezetre és az emberi egészségre lényegesen nagyobb kockázatot jelentő hatóanyagokat! 

Végezetül néhány megnyugtató tény, amivel érdemes tisztában lenni!
•    A növényvédőszer-maradékok, illetve az azt tartalmazó növényi termékek nem fertőznek!
•    Ahhoz, hogy a növényvédőszer-maradékokkal szennyezett termékek megbetegedést okozzanak, elég nagy (fogalmazhatunk úgy, hogy emberfeletti) mennyiséget kellene belőlük elfogyasztani nap, mint nap.
•    A nem megfelelő növényvédelemben részesített termékek esetében nagyobb lehet a kockázat, olyan kórokozók jelenléte miatt, amelyek akár akut egészségkárosodást is okozhatnak (pl. toxintermelő gombák). Ezt a kockázatot mindig össze kell vetni a növényvédőszerek felhasználásából fakadó kockázattal, és ez alapján kell megfelelő döntést hozni. Ez nem a gazdák és nem a vásárlók feladata, hanem az élelmiszerbiztonsági hatóságé!
•    Hazánkban a kijuttatásra engedélyezett növényvédőszereket élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatuk alapján három kategóriába soroljuk. Míg a legalacsonyabb kockázatú – III. kategóriába sorolt – termékek bárki által megvásárolhatóak és felhasználhatók, addig a nagyobb kockázatot jelentő I. kategóriába sorolt készítmények kizárólag felsőfokú végzettségű növényorvosok felügyelete mellett alkalmazhatóak. Ez a rendszer Európában egyedülálló szakmai kontrollt biztosít a magasabb élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatot jelentő növényvédőszerek alkalmazása során.
•    A hazai előállítású növényi termékek növényvédőszermaradék-tartalmát a Nébih éves monitoring terv alapján, folyamatosan ellenőrzi. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a magyar termékek összességében biztonságosak, a gazdák tisztában vannak a felelősségükkel és annak megfelelően végzik termelő munkájukat.
2021-ben 15 hazai előállítású növényi termékben mért a Nébih laboratóriuma kifogásolható növényvédőszer-maradékot, ezek között nincs olyan hatóanyag, ami jelenleg engedélyezett és helyettesítésre jelölt státuszú lenne.
2022-ben a hazai előállítású növényi termékben eddig 6 esetben találtak kifogásolható növényvédőszer-hatóanyag maradékot a Nébih ellenőrei, de egyik esetben sem helyettesítésre jelölt hatóanyagról volt szó.

Bár a megjelent újságcikkek vonatkozásában számos kijelentéstől elhatárolódunk, illetve cáfoljuk azokat, azzal egyetértünk, hogy hazánkban is törekedni kell a növényvédőszerek okozta kockázatok csökkentésére, mindezt anélkül, hogy a termelés biztonsága sérülne! Az Agrárminisztérium, a Nébih és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara egyaránt elkötelezett a környezet minél magasabb fokú óvása mellett, mint ahogyan elkötelezett a biztonságos, jó minőségű élelmiszerek gazdaságos előállításának támogatása mellett is!

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom