Keressen minket

Mezőgazdaság

Drónpilótákat képez a Debreceni Egyetem

Közzétéve:

Debreceni Egyetem: A precíziós mezőgazdaságban egyre meghatározóbb drónok alkalmazását segíti a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának új, gyakorlatorientált kurzusa- A növényvédelmi drónpilóták oktatásával tovább bővült a DE precíziós mezőgazdaság támogatását szolgáló képzési portfóliója.

Fotó: Debreceni Egyetem

Napjaink technológiai korszakváltása, az informatikai fejlesztések, valamint a digitalizáció lehetővé tették a precíziós gazdálkodás bevezetését, amely fontos tényező lesz a jövő agráriumában. Az új trend a Debreceni Egyetem agrártudományi képzéseiben és kutatásaiban is meghatározó szerepet játszik, éppen ezért döntött az intézmény az új képzés beindítása mellett.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

– A precíziós gazdálkodás egyre nagyobb mértékben támaszkodik az automatizált eszközök alkalmazására. Egyebek mellett olyan különleges szenzorokkal felszerelt drónokat fognak alkalmazni, amelyek valós idejű mérésekkel azonnali talajtérképezésre képesek adott táblán belül, felismerve a terület heterogenitását is, így meghatározhatóvá válik a beavatkozást igénylő területek elhelyezkedése. Ezen rendszerek bevezetése adja a lehetőséget arra, hogy a drónok ne csak szenzorokat hordozzanak, hanem aktív növénytermesztési munkákat is végezhessenek, mint a permetezés – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak Harsányi Endre.

Fotó: Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese hozzátette, hogy a permetező drónok gyorsaságuk és precízségük miatt könnyen használhatók a kertészeti és szántóföldi növénytermésben is.

– Az új technológia alkalmazási és jogi környezete kidolgozás alatt van, az erre való felkészülésben kíván segítséget nyújtani a Debreceni Egyetem azzal, hogy a most indított kurzuson a résztvevők drónpilóta- és növényvédelmi képzésben is részesülnek.  Az oktatás során nemcsak a precíziós mezőgazdasággal, hanem a precíziós növényvédőszer kijuttatással is megismerkednek a hallgatók – tette hozzá Harsányi Endre.

A Debreceni Egyetem agrárkara a precíziós mezőgazdaság valamennyi szegmensével foglalkozik, de tovább kívánja bővíteni ezen területen a képzéseit.

– Az intézmény agrárstratégiai céljaihoz igazítva indul a MÉK-en a precíziós mezőgazdasági mérnöki BSc szak 2023-ban, valamint a precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzés, és ebbe a folyamatba illeszkedik a most indított növényvédelmi drónpilóta-képzés is – sorolta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.

Fotó: Debreceni Egyetem

A kari vezető hozzátette: a képzés célja, hogy a tartállyal terhelt drónok biztonságos kezelésén és hatékony alkalmazása mellett a hallgatók hasznos gyakorlati tudással gazdagodjanak, amellyel maximálisan kihasználhatják a terület- és költséghatékony drónnal végzett növényvédelem és növénytáplálás, stresszkezelés előnyeit.

– A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar a képzésen túl szakmai tanácsadással is áll a gazdálkodók rendelkezésére, amelynek keretében a termőterületre specifikusan alkalmazható hatóanyag- és technológiai ajánlásokat adnak szakembereink – ismertette Stündl László.Az érdeklődőknek a jelentkezéshez rendelkezniük kell érettségi bizonyítvánnyal, B- típusú jogosítvánnyal, A1-es, illetve A3-as drónpilóta-engedéllyel, továbbá egy 80 órás növényvédelmi képzéssel. Az utóbbi két feltétel teljesítéséhez szükséges képzés megszervezésében is segít a Debreceni Egyetem.

– A most indított speciális képzés 312 óra elméleti oktatást és 17 óra tényleges repülési gyakorlatot tartalmaz. Az elméleti órákat online tartjuk, segítve ezzel a távolabb élőket, és hogy minél többen csatlakozhassanak a képzéshez. A repüléseket pedig az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végzik majd a hallgatók DJI drónokkal – sorolta Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.

Fotó: Debreceni Egyetem

A növényvédőszerek drónokkal való kijuttatásának jogszabálya kidolgozás alatt van, a drónok használatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is ellenőrzi. Ezért is meghatározó, hogy a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet a NÉBIH regisztrált képzőintézménye.

– A drónokat jelenleg elsősorban a gyümölcsösökben használják, azonban aki növényvédőszert akar majd drónnal kijuttatni, annak minden esetben rendelkeznie kell ezzel a jogosítvánnyal. A módszer előnye egyebek mellett, hogy nincs taposási kár. A speciális fúvókákkal felszerelt eszközzel sokkal pontosabban és minimális elhordással lehet kijuttatni a hatóanyagokat. A kamerákkal, illetve szenzorokkal ellátott drónok a termőterületek, valamint a termés feltérképezését is segíthetik – hangsúlyozta az intézetvezető.
Kakuszi-Széles Adrienn szerint bár a drónok használata még nem elterjedt a hazai agráriumban, a mezőgazdaság jövőjét jelentik.

– A jelenlegi gazdasági helyzetben a gazdálkodók tudatosabb gazdálkodásra kényszerülnek, a növényvédőszerek és más input anyagok hatékony kijuttatása, felhasználása és hasznosulása kiemelten fontos számukra. Meghatározó lesz ezekhez kapcsolódóan az is, hogy képzett drónpilóták végezzék ezeket a növényvédelmi feladatokat – összegezte Kakuszi-Széles Adrienn.

A növényvédelmi drónpilóta-képzésben a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet partnere a Drone Agro Kft.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom