Mezőgazdaság
Drónpilótákat képez a Debreceni Egyetem
Fotó: Debreceni Egyetem
Napjaink technológiai korszakváltása, az informatikai fejlesztések, valamint a digitalizáció lehetővé tették a precíziós gazdálkodás bevezetését, amely fontos tényező lesz a jövő agráriumában. Az új trend a Debreceni Egyetem agrártudományi képzéseiben és kutatásaiban is meghatározó szerepet játszik, éppen ezért döntött az intézmény az új képzés beindítása mellett.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
– A precíziós gazdálkodás egyre nagyobb mértékben támaszkodik az automatizált eszközök alkalmazására. Egyebek mellett olyan különleges szenzorokkal felszerelt drónokat fognak alkalmazni, amelyek valós idejű mérésekkel azonnali talajtérképezésre képesek adott táblán belül, felismerve a terület heterogenitását is, így meghatározhatóvá válik a beavatkozást igénylő területek elhelyezkedése. Ezen rendszerek bevezetése adja a lehetőséget arra, hogy a drónok ne csak szenzorokat hordozzanak, hanem aktív növénytermesztési munkákat is végezhessenek, mint a permetezés – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak Harsányi Endre.
Fotó: Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese hozzátette, hogy a permetező drónok gyorsaságuk és precízségük miatt könnyen használhatók a kertészeti és szántóföldi növénytermésben is.
– Az új technológia alkalmazási és jogi környezete kidolgozás alatt van, az erre való felkészülésben kíván segítséget nyújtani a Debreceni Egyetem azzal, hogy a most indított kurzuson a résztvevők drónpilóta- és növényvédelmi képzésben is részesülnek. Az oktatás során nemcsak a precíziós mezőgazdasággal, hanem a precíziós növényvédőszer kijuttatással is megismerkednek a hallgatók – tette hozzá Harsányi Endre.
A Debreceni Egyetem agrárkara a precíziós mezőgazdaság valamennyi szegmensével foglalkozik, de tovább kívánja bővíteni ezen területen a képzéseit.
– Az intézmény agrárstratégiai céljaihoz igazítva indul a MÉK-en a precíziós mezőgazdasági mérnöki BSc szak 2023-ban, valamint a precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzés, és ebbe a folyamatba illeszkedik a most indított növényvédelmi drónpilóta-képzés is – sorolta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.
Fotó: Debreceni Egyetem
A kari vezető hozzátette: a képzés célja, hogy a tartállyal terhelt drónok biztonságos kezelésén és hatékony alkalmazása mellett a hallgatók hasznos gyakorlati tudással gazdagodjanak, amellyel maximálisan kihasználhatják a terület- és költséghatékony drónnal végzett növényvédelem és növénytáplálás, stresszkezelés előnyeit.
– A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar a képzésen túl szakmai tanácsadással is áll a gazdálkodók rendelkezésére, amelynek keretében a termőterületre specifikusan alkalmazható hatóanyag- és technológiai ajánlásokat adnak szakembereink – ismertette Stündl László.Az érdeklődőknek a jelentkezéshez rendelkezniük kell érettségi bizonyítvánnyal, B- típusú jogosítvánnyal, A1-es, illetve A3-as drónpilóta-engedéllyel, továbbá egy 80 órás növényvédelmi képzéssel. Az utóbbi két feltétel teljesítéséhez szükséges képzés megszervezésében is segít a Debreceni Egyetem.
– A most indított speciális képzés 312 óra elméleti oktatást és 17 óra tényleges repülési gyakorlatot tartalmaz. Az elméleti órákat online tartjuk, segítve ezzel a távolabb élőket, és hogy minél többen csatlakozhassanak a képzéshez. A repüléseket pedig az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végzik majd a hallgatók DJI drónokkal – sorolta Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.
Fotó: Debreceni Egyetem
A növényvédőszerek drónokkal való kijuttatásának jogszabálya kidolgozás alatt van, a drónok használatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is ellenőrzi. Ezért is meghatározó, hogy a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet a NÉBIH regisztrált képzőintézménye.
– A drónokat jelenleg elsősorban a gyümölcsösökben használják, azonban aki növényvédőszert akar majd drónnal kijuttatni, annak minden esetben rendelkeznie kell ezzel a jogosítvánnyal. A módszer előnye egyebek mellett, hogy nincs taposási kár. A speciális fúvókákkal felszerelt eszközzel sokkal pontosabban és minimális elhordással lehet kijuttatni a hatóanyagokat. A kamerákkal, illetve szenzorokkal ellátott drónok a termőterületek, valamint a termés feltérképezését is segíthetik – hangsúlyozta az intézetvezető.
Kakuszi-Széles Adrienn szerint bár a drónok használata még nem elterjedt a hazai agráriumban, a mezőgazdaság jövőjét jelentik.
– A jelenlegi gazdasági helyzetben a gazdálkodók tudatosabb gazdálkodásra kényszerülnek, a növényvédőszerek és más input anyagok hatékony kijuttatása, felhasználása és hasznosulása kiemelten fontos számukra. Meghatározó lesz ezekhez kapcsolódóan az is, hogy képzett drónpilóták végezzék ezeket a növényvédelmi feladatokat – összegezte Kakuszi-Széles Adrienn.
A növényvédelmi drónpilóta-képzésben a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet partnere a Drone Agro Kft.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos
A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.
Fotó: NÉBIH
Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.
A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
• Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
• Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
• A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.
Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Gazdasági előnyökkel töltjük meg a magyar-kazah együttműködést
Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben
Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben – jelentette ki Nagy István, aki Sakkalijev Armannal, Kazahsztán kereskedelemért és integrációért felelős miniszterével tárgyalt a Magyar-Kazah Üzleti Fórum keretében, kedden, Budapesten.
Fotó: AM
A tárcavezető a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság élénkítése mindkét ország számára kiemelten fontos, az együttműködés egyik fő területe pedig az agrárium. Kazahszánban 250 millió hektár termőterület van, ezért a közép-ázsiai országnak a növénytermesztés kapcsán prioritás a jó minőségű vetőmag előállítása és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások. A mezőgazdasági technológiák továbbfejlesztésében Magyarország fontos tudással és tapasztalattal rendelkezik, melyet kész megosztani partnerével. A vetőmag mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés, illetve a méztermelés területén is vannak olyan lehetőségek, melyeket érdemes tovább fejleszteni.
Nagy István kitért arra is, hogy a politikai együttműködés mellett a kereskedelmi lehetőségeket is szeretnénk megerősíteni. A magyar tudásra és innovációkra alapozva a Kazahsztánban előállított mezőgazdasági termékek könnyen utat találhatnak maguknak Ázsia más országaiban is, ez pedig mindkét fél számára komoly gazdasági potenciált jelent.
A találkozón az oktatási és tudományos együttműködés témái is napirendre kerültek. A minőségi szakemberképzés az alapja annak, hogy a kazah agrárvállalkozások hosszú távon is sikeresek legyenek. Ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszanak azok az agrárberuházások, melyeket minél előbb meg kell indítani. Azért kell továbbra is közösen dolgoznunk, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően a magyar és kazah agrárvállalkozások is sikeresek és eredményesek legyenek.
Kedden üzleti fórumot tartanak Budapesten a HEPA és a kazah kereskedelmi tárca szervezésében, amelyen 50 magyar és 20 kazah, köztük 10 mezőgazdasági profilú vállalkozás vesz részt.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.
Fotó: NÉBIH
Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Ábra: NÉBIH
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az utolsó dúvadhajtás Biharnagybajomban
Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően
Gazdasági előnyökkel töltjük meg a magyar-kazah együttműködést
KITEKINTŐ: Új-Zéland – Nehezen hozható forgalomba a vadhús. Megoldották
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
Sétálgatunk? Sétálgatunk?
Vaddisznókondát videóztak Spanyolországban
Tolna vármegyei dúvadhét 2025. évi összefoglalója
Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian