Mezőgazdaság
Az Országházban ülésezett a Debreceni Egyetem Agrárkabinete
Debreceni Egyetem: A kormány képviselői, a szektor meghatározó nagyvállalatainak menedzserei és az iparági szövetségek vezetői előtt ismertette a Debreceni Egyetem agrárstratégiáját az intézmény Agrárkabinete.
A találkozón részt vett az Egyesült Arab Emírségek magyarországi nagykövete is. Az Országházban tartott tanácskozást levezető Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében az esemény jelentőségét hangsúlyozta, mint fogalmazott: a jogalkotás, a magyar parlament és a kormány képviselői, az egyetem és fenntartó kuratóriumának vezetői, az oktatói-kutatói gárda, valamint az általuk felhalmozott, 21. századi tudást alkalmazó ágazati irányító szakemberek együttgondolkodása a mezőgazdaság fejlesztésének kulcsa.
Szilvássy Zoltán rektor az egyetem kutatási stratégiája és szerepvállalása kapcsán hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem az egyetlen felsőoktatási intézmény Közép-Kelet-Európában, ahol nemcsak tudományterületekhez illeszkedő karok, hanem a kitűzött stratégiai célkitűzésekre alapozott ágazati kabinetek és mindezek mellett akkreditált klaszterek is működnek az úgynevezett négyes hélix innovációs struktúra szerint. Az egyetem az ipar szereplőivel, a kormányzat illetékeseivel és pénzintézetekkel dolgozik olyan, kutatásharmonizációval tervezett projektek megvalósításán, amelyek nemcsak a magyar gazdaság, hanem akár az egész világ számára előremutatók lehetnek.
Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az agrárium jövőjéért az az integráció tehet legtöbbet, amely Debrecenben kialakult. Az universitas, a valódi együttműködés egyedülálló perspektívát nyit meg az egész mezőgazdaság számára, az új termékek fejlesztése, a kutatási eredmények kiemelkedőek napjainkban, amikor forradalom zajlik az élelmiszeriparban.
Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes a kertészeti kutatásokról szólva kiemelte az egyetem újfehértói kutatóintézetében folyó génmegőrző tevékenységét, kitért a konzervipar nehézségeire, illetve az egész országot jellemző öntözési gondok kapcsán a precíziós gazdálkodás jelentőségét hangsúlyozta. Ezt felismerve a Debreceni Egyetem precíziós agrármérnök alapképzést indít 2023 szeptemberétől, a meglévő, egyedülálló eszközparkját, infrastruktúráját pedig új oktatási központtal tervezi bővíteni.
Az egyetem kuratóriumi tagja, Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke az ökogazdálkodásban rejlő lehetőségeket vázolta a tanácskozáson, rámutatva, hogy Magyarországon több ezer hektáron állnak át a gazdálkodók ökológiai gazdálkodásra. Ezt a folyamatot segítheti a település Debreceni Egyetemmel közösen létrehozott tudásközpontja, valamint az agrárkarral együttműködve indított rövid ciklusú képzések és a nemrég együttesen megtartott ÖkoExpo is.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, Stündl László bemutatta a debreceni élelmiszermérnök hallgatók gyakorlati képzésében egyedülálló lehetőséget jelentő kari Élelmiszeripari Innovációs Központot is, ahol hat különálló, engedélyekkel rendelkező kisüzem működik.
Jávor András professor emeritus, rektori tanácsadó az öntözés és az állattenyésztés helyzetét, illetve az egyetem ezen területeken megfogalmazott elképzeléseit vázolta.
Az egyetemi fejlesztések ismertetését követően Papp Zsolt György vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta a résztvevőket a vidékfejlesztési program aktualitásairól, valamint a Közös Agrárpolitika várhatóan még idei elfogadásáról.
Részt vett az Agrárkabinet ülésén az Egyesült Arab Emírségek magyarországi nagykövete is. Saud Al-Shamsi kiemelte, hogy bár a természeti adottságok teljesen eltérőek, Magyarországhoz hasonlóan hazájában is tízmillió embert kell élelmiszerrel ellátni. Víz és termőföld híján a technológiát támogatja országa, a nagykövet szerint messzemenő perspektívák rejlenek az együttműködésekben a mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás terén.
A Debreceni Egyetem és az Egyesült Arab Emírségek közötti szorosabb együttműködést szorgalmazta záróbeszédében a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke is. Kossa György megerősítette, hogy az egyetem az innovációra épít, ökoszisztémákban gondolkodik, tevékenységével pedig nemzetközi értékeket is létrehoz. Ezt szolgálja többek között az is, hogy egy rangos, nemzetközi szaktekintélyeket felvonultató Tudományos Társadalmi Tanácsadó Testület segíti a munkát.
Az eseményről készült album itt tekinthető meg
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK