További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Debreceni Egyetem: A kormány képviselői, a szektor meghatározó nagyvállalatainak menedzserei és az iparági szövetségek vezetői előtt ismertette a Debreceni Egyetem agrárstratégiáját az intézmény Agrárkabinete.
A találkozón részt vett az Egyesült Arab Emírségek magyarországi nagykövete is. Az Országházban tartott tanácskozást levezető Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében az esemény jelentőségét hangsúlyozta, mint fogalmazott: a jogalkotás, a magyar parlament és a kormány képviselői, az egyetem és fenntartó kuratóriumának vezetői, az oktatói-kutatói gárda, valamint az általuk felhalmozott, 21. századi tudást alkalmazó ágazati irányító szakemberek együttgondolkodása a mezőgazdaság fejlesztésének kulcsa.
Szilvássy Zoltán rektor az egyetem kutatási stratégiája és szerepvállalása kapcsán hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem az egyetlen felsőoktatási intézmény Közép-Kelet-Európában, ahol nemcsak tudományterületekhez illeszkedő karok, hanem a kitűzött stratégiai célkitűzésekre alapozott ágazati kabinetek és mindezek mellett akkreditált klaszterek is működnek az úgynevezett négyes hélix innovációs struktúra szerint. Az egyetem az ipar szereplőivel, a kormányzat illetékeseivel és pénzintézetekkel dolgozik olyan, kutatásharmonizációval tervezett projektek megvalósításán, amelyek nemcsak a magyar gazdaság, hanem akár az egész világ számára előremutatók lehetnek.
Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az agrárium jövőjéért az az integráció tehet legtöbbet, amely Debrecenben kialakult. Az universitas, a valódi együttműködés egyedülálló perspektívát nyit meg az egész mezőgazdaság számára, az új termékek fejlesztése, a kutatási eredmények kiemelkedőek napjainkban, amikor forradalom zajlik az élelmiszeriparban.
Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes a kertészeti kutatásokról szólva kiemelte az egyetem újfehértói kutatóintézetében folyó génmegőrző tevékenységét, kitért a konzervipar nehézségeire, illetve az egész országot jellemző öntözési gondok kapcsán a precíziós gazdálkodás jelentőségét hangsúlyozta. Ezt felismerve a Debreceni Egyetem precíziós agrármérnök alapképzést indít 2023 szeptemberétől, a meglévő, egyedülálló eszközparkját, infrastruktúráját pedig új oktatási központtal tervezi bővíteni.
Az egyetem kuratóriumi tagja, Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke az ökogazdálkodásban rejlő lehetőségeket vázolta a tanácskozáson, rámutatva, hogy Magyarországon több ezer hektáron állnak át a gazdálkodók ökológiai gazdálkodásra. Ezt a folyamatot segítheti a település Debreceni Egyetemmel közösen létrehozott tudásközpontja, valamint az agrárkarral együttműködve indított rövid ciklusú képzések és a nemrég együttesen megtartott ÖkoExpo is.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, Stündl László bemutatta a debreceni élelmiszermérnök hallgatók gyakorlati képzésében egyedülálló lehetőséget jelentő kari Élelmiszeripari Innovációs Központot is, ahol hat különálló, engedélyekkel rendelkező kisüzem működik.
Jávor András professor emeritus, rektori tanácsadó az öntözés és az állattenyésztés helyzetét, illetve az egyetem ezen területeken megfogalmazott elképzeléseit vázolta.
Az egyetemi fejlesztések ismertetését követően Papp Zsolt György vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta a résztvevőket a vidékfejlesztési program aktualitásairól, valamint a Közös Agrárpolitika várhatóan még idei elfogadásáról.
Részt vett az Agrárkabinet ülésén az Egyesült Arab Emírségek magyarországi nagykövete is. Saud Al-Shamsi kiemelte, hogy bár a természeti adottságok teljesen eltérőek, Magyarországhoz hasonlóan hazájában is tízmillió embert kell élelmiszerrel ellátni. Víz és termőföld híján a technológiát támogatja országa, a nagykövet szerint messzemenő perspektívák rejlenek az együttműködésekben a mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás terén.
A Debreceni Egyetem és az Egyesült Arab Emírségek közötti szorosabb együttműködést szorgalmazta záróbeszédében a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke is. Kossa György megerősítette, hogy az egyetem az innovációra épít, ökoszisztémákban gondolkodik, tevékenységével pedig nemzetközi értékeket is létrehoz. Ezt szolgálja többek között az is, hogy egy rangos, nemzetközi szaktekintélyeket felvonultató Tudományos Társadalmi Tanácsadó Testület segíti a munkát.
Az eseményről készült album itt tekinthető meg
Forrás: Debreceni Egyetem
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV