Mezőgazdaság
Rendkívüli támogatást kapnak a kis hentesüzletek
Agrárminisztérium: A kormány négy és félmilliárd forinttal támogatja a kis hentesüzleteket – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM Sajtóiroda
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági viszonyok ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett. Az agrártárca tisztában van a kiskereskedelmet sújtó nehézségekkel, legyen szó akár az energiaköltségek vagy a szankciós infláció hatásairól, a minisztérium éppen ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat szereplőinek – tette hozzá.
Nagy István kitért arra is, hogy az alapvető szolgáltatások mennyiségileg és minőségileg magasabb színvonalú hozzáférhetővé tétele nagyban növeli a kistelepülések népességmegtartó erejét. Ezek között is fontos szerepet játszik az élelmiszerekhez való hozzáférés. Ennek biztosítását szolgálja a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatása, amelynek segítségével sikerülhet megőrizni ezeket az üzleteket a jelenlegi gazdasági kihívások mellett is. Az összesen 4,5 milliárd forintnyi forrásra az év elején pályázhatnak majd az érintettek. A tárca tervei szerint több, mint ezer hentesüzlet részesülhet a boltonként akár 3 millió forint támogatásban – hangsúlyozta a miniszter.
Kifejtette, a kis hentesüzletek létrehozhatnak rövid ellátási láncokat, hozzájárulhatnak az élelmezésbiztonság megvalósulásához, fenntartásához és emellett munkát is biztosítanak az ott élőknek. Ezek a kereskedelmi egységek biztosítják hazánk tradicionális, változatos, térségi ízvilágának és konyhaművészetének fennmaradását is. Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is jelentős – emelte ki az agrártárca vezetője.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
Több tízezer csirkét csaltak ki – a Baranya Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye
A Komlói Járási Ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat két elkövetővel szemben,
A Komlói Járási Ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat két elkövetővel szemben, akik több tízezer csirkét rendeltek meg, azonban a vételárat nem fizették ki.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay
A vádlottak csirketenyésztéssel és értékesítéssel foglalkozó gazdasági társaság vezetői voltak. 2019 őszén a társaság rossz gazdasági helyzetben volt, ezért a vezetők elhatározták, hogy a velük szerződő vállalkozásokat, családi gazdálkodókat megtévesztik rendeléseik során, hogy ezzel bevételhez jussanak.
A két vádlott a cégük nevében termelési szerződéseket kötött vágásérett csirkék leszállítására különböző tenyésztőkkel. 2019 novembere és decembere között 9 gazdasági társaságtól rendeltek több tízezer vágásérett csirkét, melyek vételárát nem fizették meg. A két vádlott a társaságuk nevében 2 – 12 millió forint összeggel csapta be az egyes gazdasági társaságokat és összesen több, mint 45 millió forint jogtalan haszonra tettek szert.
Mezőgazdaság
Tűzgyújtási tilalmat rendelt el a hatóság
2023. március 18-tól a hatóság tűzgyújtási tilalmat rendel el Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
A szeles és napsütéses napokat követően a hétvégére várható száraz, jelentősebb csapadék nélküli időjárás megnöveli az erdőre átterjedő szabadtéri tüzek kialakulásának veszélyét, ezért 2023. március 18-tól a hatóság tűzgyújtási tilalmat rendel el Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
Az utóbbi időszakban BAZ vármegyében egyre magasabb a szabadterületi tűzesetszám. Az erdőben és az erdő környéki területeken található könnyű holt biomassza nedvességtartalmát az elkövetkezendő napok időjárása várhatóan tovább fogja csökkenti.
Mindezen körülményeket mérlegelve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével, 2023. március 18-tól tűzgyújtási tilalmat rendel el BAZ vármegyében.
A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve az interaktív tűzgyújtási tilalom térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint tilos a parlag- és gazégetést is.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Az élelmiszerlánc-biztonság mindenki érdeke
Az élelmiszerbiztonság kiemelten fontos feladat a XXI. század elején.
A magyar emberek az egyik legfontosabb szakterületnek tartják az élelmiszerlánc-biztonságot, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek – ismertette egy tavaly őszi reprezentatív közvélemény kutatás eredményeit dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára.
Felkai Beáta Olga kiemelte, az emberek több mint 70%-a megbízik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkájában, melynek színvonalát stabilnak tartják. A megszolgált bizalmat támasztja alá a 11 éve megalakult szervezet 2022-es rövid eredményösszefoglalója is.
Dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár Forrás: Kormany.hu
Félévente készül 1000 fős reprezentatív felmérés az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítéléséről. A legutóbbi, 2022 őszi kutatás eredményei közül a helyettes államtitkár kiemelte, az élelmiszerlánc-biztonságot az egészségügy és a katasztrófavédelem mellett a legfontosabb szakterületek között tartják számon a magyarok, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek, a katasztrófavédelem után a második helyre sorolják. A felmérés szerint a lakosok 71%-a megbízik a Nébih munkájában, ami a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a 3. legjobb eredmény, a klasszikus felügyeleti szervek között a legjobbnak számít.
A magyarok továbbra is elkötelezettek a hazai termékek iránt: a megkérdezettek 43%-a mindig, 32%-a pedig bizonyos termékeknél odafigyel arra, hogy magyar élelmiszert vásároljon. Utóbbi csoport tagjai leginkább a zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a tej és a tejtermékek esetében tartják fontosnak a magyar eredetet – ismertette Felkai Beáta Olga.
A minőség szabálygyűjteményének számító Magyar Élelmiszerkönyv ismertsége meghaladja a 30%-ot, míg a nemzeti minőségrendszerként elfogadott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről a lakosok 51%-a hallott.
Felkai Beáta Olga hangsúlyozta, a kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a lakosság biztonságos, minőségi élelmiszerrel való ellátása, melynek alapja a hazai gazdák és előállítók kiváló munkája. Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et, valamint formabontó kezdeményezésként elindult az „utolsó láncszem”, azaz a fogyasztók védelme érdekben az ingyenesen hívható Nébih Zöldszám. A hivatal március 15-én ünnepelte 11. évfordulóját. Sikerességét a felmérés eredményei is alátámasztják: a magyarok nemcsak ismerik, de bíznak is a hivatalban, munkájának színvonalát stabilnak érzik.
A Nébih 2022-es legfontosabb eredményei kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette, a láncszemléletnek megfelelően rendkívül sokszínű, szerteágazó eredménylistát tudhat magáénak a szervezet. Csupán néhány példát kiragadva elmondható, hogy tavaly nemcsak lelassítani, de megállítani is sikerült az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését a vadállományban, amellett, hogy a házisertés-állomány továbbra is védett maradt a betegségtől. A Nébih élelmiszerlánc-biztonsági vizsgálatokat folytató laboratóriumai több mint 167 ezer mintán csaknem 2 millió vizsgálatot végeztek, a csalásokra, a feketegazdaság felszámolására szakosodott részleg pedig 559 ellenőrzést tartott, 203 tonna termékkel szemben intézkedett, 158 esetben bírságolt, összesen több mint 115 millió Forint értékben.
Felkai Beáta Olga az évösszefoglalóból kiemelte azt a számottevő szakmai eredményt, hogy hosszú évek kitartó munkájával tavaly Magyarország mentes lett a sertések PRRS betegségétől. A Nébih halőrei 27 nagytestű pontyot tudtak visszaszállítani eredeti élőhelyükre, természetes vizeinkbe. Az EUTR ellenőrök által elkobzott faanyagból pedig 596 köbmétert, valamint több mint 300 bútort és akác oszlopot adott át a hivatal ingyenesen közérdekű célra önkormányzatoknak, egyházaknak és közhasznú szervezeteknek.
Az informatikai fejlesztések közül említést érdemel, hogy az ügyfelek kényelmének növelése érdekében elindult a hivatal Ügyfélprofil rendszerében az online fizetés, továbbá a teljeskörű online meghatalmazáskezelés. Emellett csaknem 400.000 őstermelő és az őstermelők családi gazdáságának képviselője intézheti ügyeit a Nébih e-ügyintézési felületén,mintegy 600 falugazdász ügyintézői támogatásával.
A hivatal hatósági munkája mellett kiemelten foglalkozik mind az élelmiszerlánc-szereplők, mind a fogyasztók segítésével, tudásának bővítésével. E szellemben a Nébih ügyfélszolgálata több, mint 120.000 megkeresést fogadott, továbbá 2022-ben elkészült a „kettős minőség útmutató” a gyártóknak, a lakosság számára a „Biztonságos Étkezés a Várandósság alatt” kiadvány, míg a „Maradék nélkül” program szakemberei hiánypótló „lejárati útmutatót” állítottak össze – foglalta össze Felkai Beáta Olga.
Az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítélését vizsgáló kutatás kivonata, valamint a Nébih 2022-es eredményösszefoglalója elérhető a hivatal weboldalán.
Agrárminisztérium Sajtóiroda