Keressen minket

Mezőgazdaság

Kevesebbet fizetnek a nyers tejért Szerbiában

Közzétéve:

Magyar Szó: Két nagy tejgyár hétfőn váratlanul módosított a felvásárlási előírásokon, és nem fogad minden szállítmányt a termelőktől – írja a Politika napilap. Az Agropress agrárgazdasági portál, amely a közelmúltban elsőként hozta nyilvánosságra, hogy az Imlek lengyel tejet árusított a Moja Kravica feliratú dobozokban, most azt közölte, hogy a tejtermelők a múlt héten üzenetet kaptak, melyben a felvásárlók arról értesítik őket, hogy a literenként 0,25 mikrogrammnál több aflatoxint tartalmazó tejet nem fogják átvenni.

Fotó: Ótos András – Magyar Szó

A Magyar Szó a vajdasági magyarság egyetlen napilapja és egyik legfontosabb azonosságtudat-megőrző intézménye. Ábra: magyarszo.rs

Az ellenőrzést egyébként – mint az Agropress írja – maguk a gyárak végzik a saját területükön. A tavalyi aszályos nyár után most sok tejtermelőnek komoly gondot okoz a takarmányozás, mert rendkívül nagy a veszélye annak, hogy a kukorica a penészgombák által termelt méreganyaggal, aflatoxinnal szennyeződik, ami a tejbe is bekerülhet.

Ezekkel a változásokkal egyidejűleg a gazdák között az a hír is terjed, hogy csökkenőben vannak a felvásárlási árak. Ez eléggé meglepő, mivel a piacon kevesebb a nyersanyag, az állam pedig éppen ezért megtiltotta a tej és a tejtermékek kivitelét. A tejtermelők el vannak keseredve, azt mondják, a piacon káosz uralkodik, egyes tejgyárak 3, mások 7 dinárral is csökkentették a felvásárlási árat, azzal a megjegyzéssel, hogy itt még nincs vége az árlefaragásnak.

Predrag Veljković tejtermelő a Kragujevac közeli Pekčanica településről úgy véli, hogy a tejgyárak kartellbe szerveződnek, és céljuk a kistermelők tönkretétele. Az elkeseredett állattartó gazda napi száz liter tejet ad át, ám az állami támogatás kevés – írja a Nova.rs.

„Léteznek kisebb tejgyárak, melyek reálisabb felvásárlási árat kínálnak, mert tehénfarmot fenntartva maguk is értékelni tudják a gazdák fáradozását, ám mihelyt erről tudomást szereznek a nagyobb tejgyárak, megfenyegetik a tulajdonosokat, és fel kell hagyniuk ezzel. Elhatározták, hogy tönkreteszik őket” – vélekedik Veljković.

Mint elmondta a Nova-rs-nek, a kistermelőknek 73-ról 55 dinárra, a nagyoknak pedig 87-ről 73 dinárra csökkentették a nyers tej felvásárlási árát.

A hírportálnak nyilatkozó neves agrárközgazdász, Milan Prostran aggódva várja a mezőgazdasági összeírás eredményeit.

„A mi tejtermelő ágazatunk olyan mértékben lepusztult és összezsugorodott, hogy még sok víznek kell lefolynia a Dunán és a Száván, hogy ismét zöld ágra vergődjön” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy a hazai tehénállomány leépítése miatt Szerbiának hamarosan tejhiánnyal kell szembesülnie. Ennek oka szerinte abban keresendő, hogy a támogatáspolitika kizárta a szubvenciókból a kis- és közepes állattartókat.

Tavaly (novemberrel bezárólag) az ország több mint 166 millió euró értékben hozott be külföldről tejet és tejtermékeket, legtöbbet Németországból és Lengyelországból. Az Agropress szakportál időközben azt az információt is közzétette, hogy az Imlek partnere, ahonnan a Moja Kravica feliratú dobozokban piacra dobott, 3,2 százalékos zsírtartalmú tejet behozta, nem más mint a lengyel Polmlek. Lengyelországban ez a legnagyobb privát tejfelvásárló, amely országszerte 13 feldolgozóüzemet működtet, és 4000 embert foglalkoztat. Nagy mennyiségben állít elő tejport is, tavalyi összbevétele 852 millió euróra tehető.

Nenad Budimovićnak, a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) állattenyésztési társulása titkárának a magyarázata szerint „a behozatali tej olcsóbb, nem mintha gyengébb minőségű lenne, hanem mert az Európai Unióban olcsóbb a termelés. Ez az egyik oka annak, hogy a tejüzemeknek jobban kifizetődik külföldről vásárolni a nyersanyagot, mint a saját termelőinktől”. A PKS szerint is csökkenhet a hazai tej felvásárlási ára, mert a feldolgozóknak nem fizetődik ki az eddigi szinten tartani. Budimović a Tanjugnak azt nyilatkozta, a magas felvásárlási ár miatt a boltokban drága a tej, s lehet, hogy olcsóbb nem lesz, de az sem valószínű, hogy tovább drágul, mert a piac stabilizálódott.

Forrás: Magyar Szó

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom