További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Magyar Szó: Két nagy tejgyár hétfőn váratlanul módosított a felvásárlási előírásokon, és nem fogad minden szállítmányt a termelőktől – írja a Politika napilap. Az Agropress agrárgazdasági portál, amely a közelmúltban elsőként hozta nyilvánosságra, hogy az Imlek lengyel tejet árusított a Moja Kravica feliratú dobozokban, most azt közölte, hogy a tejtermelők a múlt héten üzenetet kaptak, melyben a felvásárlók arról értesítik őket, hogy a literenként 0,25 mikrogrammnál több aflatoxint tartalmazó tejet nem fogják átvenni.
Az ellenőrzést egyébként – mint az Agropress írja – maguk a gyárak végzik a saját területükön. A tavalyi aszályos nyár után most sok tejtermelőnek komoly gondot okoz a takarmányozás, mert rendkívül nagy a veszélye annak, hogy a kukorica a penészgombák által termelt méreganyaggal, aflatoxinnal szennyeződik, ami a tejbe is bekerülhet.
Ezekkel a változásokkal egyidejűleg a gazdák között az a hír is terjed, hogy csökkenőben vannak a felvásárlási árak. Ez eléggé meglepő, mivel a piacon kevesebb a nyersanyag, az állam pedig éppen ezért megtiltotta a tej és a tejtermékek kivitelét. A tejtermelők el vannak keseredve, azt mondják, a piacon káosz uralkodik, egyes tejgyárak 3, mások 7 dinárral is csökkentették a felvásárlási árat, azzal a megjegyzéssel, hogy itt még nincs vége az árlefaragásnak.
Predrag Veljković tejtermelő a Kragujevac közeli Pekčanica településről úgy véli, hogy a tejgyárak kartellbe szerveződnek, és céljuk a kistermelők tönkretétele. Az elkeseredett állattartó gazda napi száz liter tejet ad át, ám az állami támogatás kevés – írja a Nova.rs.
„Léteznek kisebb tejgyárak, melyek reálisabb felvásárlási árat kínálnak, mert tehénfarmot fenntartva maguk is értékelni tudják a gazdák fáradozását, ám mihelyt erről tudomást szereznek a nagyobb tejgyárak, megfenyegetik a tulajdonosokat, és fel kell hagyniuk ezzel. Elhatározták, hogy tönkreteszik őket” – vélekedik Veljković.
Mint elmondta a Nova-rs-nek, a kistermelőknek 73-ról 55 dinárra, a nagyoknak pedig 87-ről 73 dinárra csökkentették a nyers tej felvásárlási árát.
A hírportálnak nyilatkozó neves agrárközgazdász, Milan Prostran aggódva várja a mezőgazdasági összeírás eredményeit.
„A mi tejtermelő ágazatunk olyan mértékben lepusztult és összezsugorodott, hogy még sok víznek kell lefolynia a Dunán és a Száván, hogy ismét zöld ágra vergődjön” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy a hazai tehénállomány leépítése miatt Szerbiának hamarosan tejhiánnyal kell szembesülnie. Ennek oka szerinte abban keresendő, hogy a támogatáspolitika kizárta a szubvenciókból a kis- és közepes állattartókat.
Tavaly (novemberrel bezárólag) az ország több mint 166 millió euró értékben hozott be külföldről tejet és tejtermékeket, legtöbbet Németországból és Lengyelországból. Az Agropress szakportál időközben azt az információt is közzétette, hogy az Imlek partnere, ahonnan a Moja Kravica feliratú dobozokban piacra dobott, 3,2 százalékos zsírtartalmú tejet behozta, nem más mint a lengyel Polmlek. Lengyelországban ez a legnagyobb privát tejfelvásárló, amely országszerte 13 feldolgozóüzemet működtet, és 4000 embert foglalkoztat. Nagy mennyiségben állít elő tejport is, tavalyi összbevétele 852 millió euróra tehető.
Nenad Budimovićnak, a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) állattenyésztési társulása titkárának a magyarázata szerint „a behozatali tej olcsóbb, nem mintha gyengébb minőségű lenne, hanem mert az Európai Unióban olcsóbb a termelés. Ez az egyik oka annak, hogy a tejüzemeknek jobban kifizetődik külföldről vásárolni a nyersanyagot, mint a saját termelőinktől”. A PKS szerint is csökkenhet a hazai tej felvásárlási ára, mert a feldolgozóknak nem fizetődik ki az eddigi szinten tartani. Budimović a Tanjugnak azt nyilatkozta, a magas felvásárlási ár miatt a boltokban drága a tej, s lehet, hogy olcsóbb nem lesz, de az sem valószínű, hogy tovább drágul, mert a piac stabilizálódott.
Forrás: Magyar Szó
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV