Mezőgazdaság
Hókás őzsuta Kunszentmiklós határában
Kreisch Zoltán hókás őzsutát figyelt meg Kunszentmiklós határában
Április 19-én sikerült ezt a hókás (fehér csík a fejen) kis sutát megfotóznom. Aznap kora délután hívott Horváth József (Joci), a Kunszentmiklósi Természetvédő Petőfi Vt. hivatásos vadőre telefonon, hogy a terület bejárásakor észrevett egy érdekes sutát.
Elmondta, hogy az őzsuta fején egy fehér csík van, valamint azt is, pontosan hol látta az őzet. Munka után átöltöztem, a fotózáshoz használt terepszínű ruhámba és autóval elindultam a helyszínre. Amikor kiértem a területre, egy traktor dolgozott a szomszédos táblában. Ennek következtében az őzek nem voltak kint. Ilyen ez a fotózás… Elmentem egy másik területre, ahol gyakran túzokok szedegetnek. Egy kakas szépen dürgött is. Gyorsan összeraktam a felszerelésemet, egy jó takarást találtam magamnak. Amint elkezdtem volna fotózni, a területen megjelent egy autó. A túzokkakas elrepült. Körülbelül egy óra elteltével visszaindultam arra a helyre, ahol Joci a hókás sutát látta. A traktor már nem volt ott. Egy kilenc fős őzrudli, viszont kint volt a tábla közepén. Takarásban megálltam az autóval, kiszálltam és távcsővel figyeltem, hogy köztük van-e a keresett suta. Egy 10×42-es távcsövet használok. Olyan messze voltak tőlem, hogy alig láttam meg vele a hókát, a suta fején. Mindenesetre megláttam. Az őzek nagyon messze voltak, teljesen nyílt terepen és a szél sem nekem kedvezett. Ezért elindultam autóval a tábla másik oldalára. Sajnos az őzek megugrottak. Megálltam. Ők is megálltak, de tőlem ismét nagy távolságra.
Ráadásul egy frissen elmunkált területen, ami nem éppen jó háttér egy fotóhoz. Ekkor megjelent két terepjáró az ellenkező oldalon. Jociék voltak, mentek ki egy vendéggel vadászni. Hála Istennek, az őzek megijedtek az autóktól, ezért visszafutottak oda, ahol először megláttam őket. Ekkor kezdődhetett a cserkelés. Nagyjából 500 méterre lehettek tőlem. A gabonaföld közepén egy régi tanya maradványa volt. Egy ligetes, fás rész maradt az öreg tanyából, ami nekem nagyon jól jött. Így a fél távot takarásban tudtam megtenni. Amikor kiértem a tiszta terepre, megnyugodtam, mert szépen legelésztek. Még kb 250 méter lehetett köztünk. Óvatosan elkezdtem lopni a távot. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a nyílt terepen, hogy összegörnyedve haladjunk. Az őzeknek amilyen jó a fülük, és a szaglásuk, legalább olyan rossz a látásuk.Lehetőleg ilyen esetben szemből kell érkezni feléjük.
A zsákmányállatok általában úgy legelnek, hogy nekik hátulról fújjon a szél. Így a szagból azonnal észreveszik, ha a hátuk mögött veszély leselkedik rájuk. Sikerült kb 100 méterre jutnom hozzájuk. Ez már nekem egy olyan táv, ahol a 600-as objektív segítségével értékelhető fotót tudok készíteni. El is kezdtem fotózni őket, de felkeltettem az érdeklődésüket. Egyszer csak fogták magukat, és elindultak felém. Bejöttek velem szembe 50 méteren belülre. Mondhatjuk azt is, hogy szerettek volna egy közeli képet magukról. 40 méternél tarthattak, amikor réjöttek, hogy itt valami turpisság van a dologban. Ezután oldalra kezdtek húzódni, de a szemüket nem vették le rólam. A zsibbadt, féltérdre ereszkedett pozíciómból csak akkor álltam fel,amikor elég messze távolodtak el tőlem. Nagy örömmel mentem ki a táblából, mert tudtam, hogy ma is sikerült valami érdekeset fotóznom. Nagyon hálás vagyok Horváth Joci hivatásos vadőr barátomnak, hogy felhívta erre a csodás kis sutára a figyelmemet. Természetesen elküldöm neki ilyenkor a képeket, illetve ami neki fontosabb, a területen látott bakokról készített képeimet is. Azokat próbálom minden irányból megfotózni, hogy könnyebb legyen a számára a bírálat. Mellékelek képet a vadásztársaság területén készített bakfotóink közül. Ezt a páratlan nyolcas bakot tavaly a feleségem fotózta. Ha szeretnétek egy igazán jó hangulatú őzbak vadászaton részt venni, akkor keressétek fel a Kunszentmiklósi Természetvédő Petőfi Vt-ot.A jó kedv mellett a jó bak is meglehet. Joci nagyon jól ismeri a területét és a területén élő bakokat.
Írta: Kreisch Zoltán
Fényképek: Kreisch Zoltán és Kreisch Körözsi Virág
Kreisch Zoltán amatőr vadfotós Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.