Mezőgazdaság
Hókás őzsuta Kunszentmiklós határában
Kreisch Zoltán hókás őzsutát figyelt meg Kunszentmiklós határában
Április 19-én sikerült ezt a hókás (fehér csík a fejen) kis sutát megfotóznom. Aznap kora délután hívott Horváth József (Joci), a Kunszentmiklósi Természetvédő Petőfi Vt. hivatásos vadőre telefonon, hogy a terület bejárásakor észrevett egy érdekes sutát.
Elmondta, hogy az őzsuta fején egy fehér csík van, valamint azt is, pontosan hol látta az őzet. Munka után átöltöztem, a fotózáshoz használt terepszínű ruhámba és autóval elindultam a helyszínre. Amikor kiértem a területre, egy traktor dolgozott a szomszédos táblában. Ennek következtében az őzek nem voltak kint. Ilyen ez a fotózás… Elmentem egy másik területre, ahol gyakran túzokok szedegetnek. Egy kakas szépen dürgött is. Gyorsan összeraktam a felszerelésemet, egy jó takarást találtam magamnak. Amint elkezdtem volna fotózni, a területen megjelent egy autó. A túzokkakas elrepült. Körülbelül egy óra elteltével visszaindultam arra a helyre, ahol Joci a hókás sutát látta. A traktor már nem volt ott. Egy kilenc fős őzrudli, viszont kint volt a tábla közepén. Takarásban megálltam az autóval, kiszálltam és távcsővel figyeltem, hogy köztük van-e a keresett suta. Egy 10×42-es távcsövet használok. Olyan messze voltak tőlem, hogy alig láttam meg vele a hókát, a suta fején. Mindenesetre megláttam. Az őzek nagyon messze voltak, teljesen nyílt terepen és a szél sem nekem kedvezett. Ezért elindultam autóval a tábla másik oldalára. Sajnos az őzek megugrottak. Megálltam. Ők is megálltak, de tőlem ismét nagy távolságra.
Ráadásul egy frissen elmunkált területen, ami nem éppen jó háttér egy fotóhoz. Ekkor megjelent két terepjáró az ellenkező oldalon. Jociék voltak, mentek ki egy vendéggel vadászni. Hála Istennek, az őzek megijedtek az autóktól, ezért visszafutottak oda, ahol először megláttam őket. Ekkor kezdődhetett a cserkelés. Nagyjából 500 méterre lehettek tőlem. A gabonaföld közepén egy régi tanya maradványa volt. Egy ligetes, fás rész maradt az öreg tanyából, ami nekem nagyon jól jött. Így a fél távot takarásban tudtam megtenni. Amikor kiértem a tiszta terepre, megnyugodtam, mert szépen legelésztek. Még kb 250 méter lehetett köztünk. Óvatosan elkezdtem lopni a távot. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a nyílt terepen, hogy összegörnyedve haladjunk. Az őzeknek amilyen jó a fülük, és a szaglásuk, legalább olyan rossz a látásuk.Lehetőleg ilyen esetben szemből kell érkezni feléjük.
A zsákmányállatok általában úgy legelnek, hogy nekik hátulról fújjon a szél. Így a szagból azonnal észreveszik, ha a hátuk mögött veszély leselkedik rájuk. Sikerült kb 100 méterre jutnom hozzájuk. Ez már nekem egy olyan táv, ahol a 600-as objektív segítségével értékelhető fotót tudok készíteni. El is kezdtem fotózni őket, de felkeltettem az érdeklődésüket. Egyszer csak fogták magukat, és elindultak felém. Bejöttek velem szembe 50 méteren belülre. Mondhatjuk azt is, hogy szerettek volna egy közeli képet magukról. 40 méternél tarthattak, amikor réjöttek, hogy itt valami turpisság van a dologban. Ezután oldalra kezdtek húzódni, de a szemüket nem vették le rólam. A zsibbadt, féltérdre ereszkedett pozíciómból csak akkor álltam fel,amikor elég messze távolodtak el tőlem. Nagy örömmel mentem ki a táblából, mert tudtam, hogy ma is sikerült valami érdekeset fotóznom. Nagyon hálás vagyok Horváth Joci hivatásos vadőr barátomnak, hogy felhívta erre a csodás kis sutára a figyelmemet. Természetesen elküldöm neki ilyenkor a képeket, illetve ami neki fontosabb, a területen látott bakokról készített képeimet is. Azokat próbálom minden irányból megfotózni, hogy könnyebb legyen a számára a bírálat. Mellékelek képet a vadásztársaság területén készített bakfotóink közül. Ezt a páratlan nyolcas bakot tavaly a feleségem fotózta. Ha szeretnétek egy igazán jó hangulatú őzbak vadászaton részt venni, akkor keressétek fel a Kunszentmiklósi Természetvédő Petőfi Vt-ot.A jó kedv mellett a jó bak is meglehet. Joci nagyon jól ismeri a területét és a területén élő bakokat.
Írta: Kreisch Zoltán
Fényképek: Kreisch Zoltán és Kreisch Körözsi Virág
Kreisch Zoltán amatőr vadfotós Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Soha jobbkor nem lehetett volna a reformátusoknak a zászlajára tűzni a megújulást, hiszen október 31.-én, a reformáció emléknapján, Geszten rendezték meg a Békési Református Egyházmegye Presbiteri Konferenciáját, egybekötve a Tisza nappal, amit a geszti Tisza kör szervezett. Az esemény jelentőségét emelte, hogy Nt. Nitsch Gábor lelkész, aki szinte a minap még a pennsylvaniai Ligonierben levő Bethlen Otthon vezető lelkészeként, a Bethlen Otthon – az Amerikai Magyar Református Egyházak Otthona – káplánjaként dolgozott, feleségével, gróf Tisza Ilonával hazatérve Gesztre, ma már szolgálatot vállal és lelkipásztorként tovább vezeti a Geszti Református Egyházközséget. Az egész napi geszti programot Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője nyitotta meg, majd Nt. Demeter Ottó esperes köszöntötte a presbiteri szövetséget.
Odakint a határban már szögel, zöldellik a búza, amely most igazságtalanul célkeresztjébe került annyi embernek, miközben magyarságunk emblematikus növénye. A búza egymagában azonban jelképezi a megújulást, a reményt és a várakozást is, s ha úgy vesszük, a hitet is megformálja ez a kicsi növény. Amikor földbe kerülnek az apró magvak, nem tudhatjuk, hogy mit aratunk, hogy mennyit aratunk és azt, hogyan tudjuk majd – kimondani is sok – jövőre eladni… Szelíd becslések szerint is hazánk területének idén is, több, mint 10%-ára búza kerül…
Aki ott lehetett a konferencián, szinte megdöbbent, hogy egy ilyen pici településre mennyi ember jött el és a konferenciát tovább erősítette, hogy elfogadta a meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége, akiket Tóth András egyházkerületi elnök képviselt, továbbá megtisztelte az egybegyűlteket Mészáros János, Érmelléki, továbbá Vaszil István, a Bihari, valamint Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnöke is.
A konferenciát Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja indította útjára, aki hangsúlyozta, hogy minden presbiternek fontos küldetése, fontos feladata van, amelyet otthon, szűken vett környezetében, lakóhelyén egyfajta szolgálatként kell teljesíteni, segíteni.
Külön érdekessége volt a konferenciának, hogy az érmellékiek, ha úgy vesszük, hívogatták a résztvevőket, hogy aki úgy érzi, azok vegyenek részt presbiteri képzésükön, amelyet a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem indít s melyhez még csatlakozhatnak a jelentkezők. Minden vonatkozásban érdekes lehet, s túl ismereteink bővítésén, a partiumi és erdélyi kapcsolatainkat is szélesíthetjük.
Riskó János nyugalmazott lelkipásztor előadásában az egyházak, a vallások magyarországi helyzetét mutatta be, visszatekintve a 19. és a 20. század időszakaira. A 20. század történelmi viharai nemcsak a vidéket formálták át, hanem a társadalmi változások, a szociológia más területeit is magával ragadták. Változások érték el a reformátusokat is – fogalmazott az előadó.
A nap ünnepi fénypontját azonban kétségtelen, hogy az ünnepi, úrvacsorás istentisztelet adta. Egyrészt azért, mert csordultig megtelt a templom s annyian összegyűltek, hogy a karzatot is meg kellett nyitni. Fel-fel szokták emlegetni, hogy ha nagy hideg van, fázhat az ember a templomban. Most Geszten annyi ember gyűlt össze, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, mert olyan meleg lett odabent, ha úgy vesszük, fizikai értelemben is megmelegedett az ember.
Lélekemelő pillanat egy templom életében, ha sokan énekelnek s mikor Geszten felhangzott a „Tebenned bíztunk elejitől fogva” aki odabent volt, szinte nem hallotta a saját hangját, mert egybeolvadt, együtt szólt a sok ember református hitvallása.
Ilyen környezetben, ilyen miliőben lépett Nt. Nitsch Gábor lelkipásztor a szószékbe, aki még szinte a minap az Magyar Református Egyházak Otthona káplánjaként, Pennsylvániában prédikált s most szolgálatot téve köszöntötte a presbiteri konferencia résztvevőit, a geszti embereket és környező településről érkező vendégeket: a zsadányiakat, az okányiakat, a vésztőiket, az ugraiakat, a Komádiból érkezőket és lehetne folytatni a sort…
Aki ott lehetett, aki ellátogatott Gesztre, megélhette azt is, hogy mit is jelent ragaszkodni egy a földhöz, a templomhoz, hogy mit is jelent ragaszkodni a hitünkhöz. Mikor Nt. Nitsch Gábor a szószékre felállt, nemcsak visszaemlékezett, de emlékeztetett arra, hogy a geszti templom falai között, pontosan ott, ahol most állunk, az ország nagy szülöttei, a Tiszák is itt imádkoztak. Azok, akik annyi mindent tettek az országért, a hazáért.
Ki gondolhatta volna azt, hogy a világégés, annyi nehéz és idegenben töltött évtizede után, a Tisza család visszatérhet Gesztre, az ősi földre. Nt. Nitsch Gábor, gróf Tisza Ilona párjaként is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit. A tengerentúlról hazatért lelkipásztor, alma materéhez, Nagyváradhoz is karnyújtásnyira került. Aki így hát Geszten jár, vasárnaponként szakítson időt rá és üljön be egy-egy istentiszteletre.
A református templomokban úgy szokás, az a szokás, hogy az elöljárók, a szószékkel szemben ülnek s ha valaki nyitott szemmel ült a templomban, láthatta, hogy az ünnepi istentiszteleten részt vett Tisza Ilona mellett, Tisza Kálmán és Patay Tibor (Tisza Jolán fia), továbbá gyermekeik, unokáik.
Az igehirdetés után az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó esperes vezette, akinek Nt. Nitsch Gábor segített. Megható pillanatokat élt meg a közösség, mert Nt. Nitsch Gábor első igehirdetésén feleségének, gróf Tisza Ilonának adott úrvacsorát.
Az ünneplő gyülekezet ezt követően megkoszorúzta a Tisza kriptát, majd a geszti egyházközség és presbiterek összefogásában szeretet vendéglátással köszöntötte a Gesztre érkező vendégeket.
A program kulturális része ezt követően vette kezdetét, hiszen a konferencia résztvevői ellátogathattak a Tisza-kastélyba, majd csaknem éjszakába nyúlón égtek a lámpák a nagyszalonban, mert Tisza Ilona Tisza Kálmán és Patay Tibor társaságában az életéről mesélt s arról, hogy mit is jelentett számukra Geszt. Úgy, hogy például Ilona felnőtt koráig nem járt a községben, mert édesapja Argentínába vitte a családot azok után, hogy édesanyja elrejtve apjukat, a rívó két kisfia jelenlétében, akik szinte karon ülők voltak, vallotta a katonáknak, hogy nem tudja, hogy merre tartózkodik a férje.
A Tiszákról azt tartották, hogy rendkívüli módon szerették és ragaszkodtak nemcsak a faluhoz, hanem benne az emberekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Patay Tibor úgy emlékezett vissza gyermekkorára: Kiss bácsi éjjel, egy lovasszekérrel kereste meg apámékat Füzesgyarmaton, hogy élelmet hozzanak, mert tudták, hogy nincs mit ennünk. Történt ez akkor, amikor állami beszolgáltatásokkal gyakorlatilag végigverték a falut s miután kiderült, hogy Kiss bácsi Tisza Jolánékat segítette, úgy megverték, hogy két hétig gyógyult. Persze ez nem akadályozta meg, hogy szervezze a gesztiek összefogását.
Tisza Jolán elmesélte, hogy mikor Argentínába kerültek, a bolíviai határ közelébe, apja állatorvosi ismereteit igyekezett kihasználni, de végzettségei, diplomái elvesztése miatt, csak a megérdemelt fizetése felét kaphatta meg. Argentínában is a mezőgazdasággal foglalkozott, ahogyan itt, Geszten is, a birtok jövedelmei a gazdálkodásból származtak. Sokan gondolhatták, hogy bizonyosan főúri körülmények között éltünk, de édesanyám, aki észt grófnő volt, egy fatüzeléses sparhelten főzött, ott ahol trópusi melegek uralkodtak. Megnevettette a hallgatóságot Tisza Ilona, mikor elmesélte, hogy a testvéreivel egy sörényes hangyászt vittek be a konyhába, amelyre az édesanyja azt mondta édesapjának: Vagy a hangyász, vagy én! Jókedvűen mesélte, hogy néha-néha édesapja megjegyezte egyszer, egyszer: lehet, hogy a hangyászt kellett volna választanunk! Nem gondoljátok?
A mezőgazdaság, a föld szeretete visszaköszönt Patay Tibor életében is, aki kertészetek sorában dolgozott, de mindig fel-felbukkant, hogy mely családok leszármazottja. Jól jellemzi a kommunizmust: hiába teljesített kiválóan, mikor kiderült a származása, azt tanácsolták neki, hogy menjen el.
Aki ott lehetett október 31-én Geszten, az meggyőződhetett arról, hogy mit jelent a falu életében a Tisza család és arról is, mit jelent a Tiszáknak Geszt. Mit jelent a falu, benne az ember? Könyveket lapozgatva elolvashatjuk, hogy a tanulás mellett a munka az, amit a Tisza család elvárt magától, elvárt a gyermekeitől. Ez a hitvallás 100 év után is visszaköszön, mikor Tisza Kálmán, Tisza Ilona és Patay Tibor mesélt az életéről. Megmaradt a falu, a föld, a mezőgazdaság szeretete, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legifjabb Patay ma mezőgazdaságot tanul…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Mezőgazdaság
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
A kérelmeket 2024. november 30-án, 23:59 óráig lehet beadni
A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg.
A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet adni, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2024. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 2024. november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2023. kárenyhítési évekre, valamint a 2024. évre megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgálat keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet alapján a fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján – növénykultúránként – teszi közzé. A 2024. év novemberétől alkalmazandó költségmegtakarítási összegek ide kattintva tekinthetők meg.
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a káresemény bekövetkezte előtt a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Az AKI közleményt adott ki a takarmánynövények jelenlegi árairól
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 80,1 ezer forint/tonna (+12 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 74,4 ezer forint/tonna (+27 százalék), a takarmánykukoricáé 76,1 ezer forint/tonna (+41 százalék) volt október harmadik hetében. Ezzel egy időben a repcemagé 183 ezer forint/tonna (+15 százalék), a szójababé 170,8 ezer forint/tonna (+16 százalék) volt.
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,4 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,3 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,5 millió tonna lehet. A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,8 millió tonna (–11 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a szeptemberi hűvös, majd csapadékos időjárás miatt lassan halad a betakarítás, 1,8 millió tonna (–13 százalék) termés várható. Ezzel szemben a többi tagországban csaknem véget ért az aratás, Romániában és Bulgáriában mennyiségi és minőségi szempontból is gyenge eredménnyel, előbbinél 1,8 millió tonna (–16 százalék), utóbbinál 1,5 millió tonna (–14 százalék) terményt tároltak be. Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 185,7 ezer forint/tonna (+42 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 168,5 ezer forint/tonna (+38 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők október harmadik hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 172,3 ezer forint/tonna (+37 százalék) volt.
További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 21. szám.
Forrás: AKI