Mezőgazdaság
Fontos tápanyagforrás a hús, tojás és a tej, főként a rászorulók körében – állítja a FAO
Róma, 2023. április 25. – Alapvető fontosságú tápanyagokat biztosítanak a húsfélék, a tojás és a tej, melyek nem könnyen pótolhatók növényi forrásból – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentésében.
Ez kiemelten fontos egyes életszakaszokban, mint például a terhesség és szoptatás, a gyermek-, serdülő- és öregkor idején, állítja A szárazföldi állatokból származó élelmiszerek hozzájárulása az egészséges étrendhez a jobb táplálkozásért és egészségért címet viselő tanulmány.
A kiadvány a legátfogóbb elemzés az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának előnyeiről és veszélyeiről, amely több mint 500 tudományos folyóirat és 250 szakpolitikai dokumentum felhasználásával készült.
A húsfélék, tojás és tej számos fontos makrotápanyagot tartalmaznak, többek között fehérjét, zsírokat és szén-hidrátokat, illetve mikrotápanyagokat is, melyeket nehéz a szükséges minőségben és mennyiségben növényi eredetű táplálékból biztosítani – olvasható a jelentésben. Magas minőségű fehérje, számtalan esszenciális zsírsav, vas, kalcium, cink, szelén, B12-vitamin, kolin és más bioaktív vegyületek, mint a karnitin, kreatin és taurin találhatók az állati eredetű élelmiszerekben, melyek egészségügyi és fejlődési szerepe vitathatatlan.
A vas- és az A-vitamin hiánya világszerte a leggyakoribb hiánybetegségek közé tartoznak, főként a gyermekeket és a terhes nőket érintik. Globálisan minden második 5 év alatti gyermek (372 millióan) és 1,2 milliárd szülőképes korú nő szenved a vas, A-vitamin és cink hiánybetegségek legalább egyikében. Ezen gyermekek háromnegyede Dél- és Kelet-Ázsiában, illetve a Csendes-óceán és a Szubszaharai Afrika térségében él.
Nem meglepő módon – állítja az elemzés – a szárazföldi állatokból származó élelmiszerek (köztük a tej, tojás és hús) fogyasztása világszerte eltér. Egy kongói ember átlagosan évente csupán 160 gramm tejet fogyaszt, míg egy montenegrói lakosnál ez a mennyiség elérheti a 338 kilogrammot is. A tojás esetében az átlagos évi fogyasztás egy dél-szudáni esetében alig 2 grammra rúg, szemben a hongkongiak 25 kg-os éves mennyiségével. Egy átlagos ember Burundiban 3 kg húsnál nem fogyaszt többet, míg Hong Kongban az átlagos évi húsfogyasztás 136 kg.
A fenntarthatósági célok szempontja
A megfelelő étrend részeként az állati eredetű ételek hozzájárulhatnak a Világegészségügyi Gyűlés által elfogadott táplálkozással kapcsolatos célkitűzések és a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez, melyek az öt év alatti gyermekek megfelelő fejlődésére, születéskori súlyára, illetve a reproduktív korú nők vérszegénységének, a felnőttkori elhízásnak és nem fertőző betegségeknek a csökkentésére vonatkoznak.
Ezzel együtt a haszonállat szektornak „számos kihívás megoldásában kell szerepet játszania” – hangsúlyozza a FAO helyettes főigazgatója, Maria Helena Semedo és vezető közgazdásza, Maximo Torero Cullen a kötet előszavában.
„Ilyenek a környezeti kihívások (pl. erdőírtás, változások a földhasználatban, az üvegházhatású gázkibocsátás, nem fenntartható víz- és talajgazdálkodás, szennyezés, a takarmány-élelem közötti versengés), az állattartási rendszerek (pl. alacsony termelékenység, túllegeltetés, elégtelen állatjóllét), az állategészségügyi problémák (pl. betegségek, antimikrobiális rezisztencia), az ember-állat viszonyából fakadó ügyek (pl. zoonózisok vagy élelmiszereredetű betegségek), és a társadalmi kérdések (pl. egyenlőség).”
Veszélyek
Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával összefüggő kockázatok kapcsán az elemzés megállapítja, hogy már a kis mennyiségű feldolgozott vörös hús fogyasztása is növeli a halálozás és a krónikus betegségek (köztük a szív- és érrendszeri betegségek és a végbélrák) kockázatát. Azonban a nem feldolgozott vörös hús fogyasztása mérsékelt mennyiségben (9 és 71 gramm között naponta) bár minimális rizikóval bír, de biztonságosnak mondható a krónikus betegségek tekintetében.
Ezzel együtt a bizonyítékok az egészséges felnőttek tej-, tojás- és baromfihús-fogyasztása és egyes megbetegedések (pl. szívbetegség, sztrók, magas vérnyomás) közötti ok-okozati összefüggésekre nem meggyőző (a tej esetében) vagy jelentéktelen (a tojás és baromfihús kapcsán).
A közelmúltban az első ülését tartó FAO haszonállat albizottság, mely a Mezőgazdasági Bizottság alá tartozik, arra biztatja a kormányokat, hogy, amennyiben szükséges, frissítsék a nemzeti táplálkozási ajánlásokat, a hús-, tojás- és tejfogyasztás táplálkozási előnyeinek vonatkozásában.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.