További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Vadászati hírek Fejér vármegyéből
Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fejér Vármegyei Területi Szervezete a „Tiszta Vadászatért” 2022-ben Fehérvárcsurgón rendezett konferencia folytatásaként egy magasabb tudáshorizonttal célozta meg a vadgazdálkodás rendszerét. Ennek szellemében érlelődött meg a Fejér Vadászakadémia létrehozása és elindítása. A nyári napfordulót követő június 23-án, immár visszatérő vendégként, a Károlyi kastélyban találkoztak mindazok, akiknek érdeklődését felkeltette az új kezdeményezés.
Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke megnyitója után a helyszínül szolgáló Károlyi kastélyt fenntartó és működtető alapítvány képviseletében Károlyi György gróf fejezte ki köszönetét. Elmondta, hogy felmenői között többen vadászok voltak, dédapja a fehérvárcsurgói vadaspark létrehozásán fáradozott. Elismerően beszélt a vadászat és vadgazdálkodás fontosságáról: – A vadászat komoly szakma, egy olyan környezetbarát tevékenység, amelyre szükség van.
Az OMVK elnöke, dr. Jámbor László üdvözölte az Akadémia résztvevőit és részletesen kitért a módosított Vadászati törvény vadütközésekkel, tiltott vadászati eszközökkel és ifjúsági vadászattal kapcsolatos szakaszaira.
Kerekasztal beszélgetés az ökológia integrál modellje mentén
– A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra – érveléssel vezette fel a kerekasztal beszélgetés témáját Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára, és bemutatta a kerekasztal beszélgetés résztvevőit: Bajdik Pétert, az OMVK főtitkárát, dr. Szemethy Lászlót, a Pécsi Tudományegyetem Agrobiológiai tanszékvezetőjét, Szuda Zoltánt, a Csongrád vármegyei Petőfi Vadásztársaság elnökét, Tóth Pétert, Magyar Madártani Egyesület programvezetőjét.
Az Akadémia nyitóprogramja – a más szakmákban is eredményeket hozó – integrál-modell szerint közelítette az ökológiai rendszerek összefüggéseit, azok egymásra hatását. Az integrál gondolkodás legfőbb ökológiai faktorai – az élőhelyek, a ragadozók, a betegségek, az emberi tevékenységek, a környezeti tényezők – optimális, kielégítő együttállása szolgálja a biodiverzitást, a biológiai sokféleséget. Az integrál ökológiai szemlélet kritikus gondolkodásra biztat. A vadászok, a természetvédők és a „zöld” politikát képviselők közös gondolkodása és cselekvése a természeti értékek megőrzésének és fenntarthatóságának záloga.
Szent Hubertusz arra figyelmezteti a vadászokat, hogy tiszteljék az állatokat, védjék a környezetüket és tudatos, hitben megerősödött vadgazdálkodást folytassanak!
A Fejér Vadászakadémia 2023. június 23-ai programja élőben, egyenes adásban – online – követhető volt, visszanézhető a Magyar Vadászlap közösségi oldalán. Folytatás október 6.-án Fehérvárcsurgón a Károlyi kastélyban.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH