További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Feldman Zsolt bemutatta az Agro-ökológiai Program legfontosabb teendőit
A 2023-as támogatási évben a legnagyobb újdonságot a 202 millió euró keretösszegű Agro-ökológiai Program (AÖP) jelentette a közvetlen támogatások rendszerében, amire az előzetes várakozásokat meghaladó módon, 62 ezer kérelmen keresztül összesen 4 millió 72 ezer hektárra nyújtottak be támogatási igényt a gazdálkodók – adott tájékoztatást a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Feldman Zsolt egyúttal a legfontosabb feladatokra is felhívta a figyelmét az érintett gazdálkodóknak. Elmondta, hogy a hazai szántókból 3,49 millió hektárt vontak be, 247,6 ezer hektár nem Natura2000-es gyep, 240,4 ezer hektár Natura2000 gyep és 94,1 ezer hektár ültetvény.
Kiemelte, hogy a szántóknál a legnépszerűbb gyakorlatok sorrendben a növénytermesztés diverzifikációja, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, majd a talaj- és növénykondícionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása voltak. Gyepeknél a leginkább választott gyakorlatok sorrendje az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása, a gyepek megőrzése, a pásztoroló illetve szakaszos legeltetés, majd a kizárólag alternáló kasza használata. Ha az ültetvényeket nézzük, a legnépszerűbb gyakorlatok az ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben és a méhekre veszélyes szerek használati tilalmának vállalása volt.
Feldman Zsolt szerint már a kérelembenyújtás időszakában megtapasztalta minden érintett, hogy új szemléletet és a szokásosnál is nagyobb körültekintést igényel a teljes gazdaság tekintetében e program. Fontos, hogy a támogatást igénylő gazdálkodók a következő hónapokban tudatosan kövessék az AÖP igénylése során tett kötelezettségvállalásaikat.
A teendők között egyaránt vannak gyakorlati és adminisztratív természetűek:
• akár szántós, gyepes vagy ültetvényes gyakorlatról van szó, a vállalt tevékenység szinte minden esetben valamilyen konkrét gazdálkodási eseményhez (vetéshez, kaszáláshoz, betakarításhoz, növényápoláshoz, stb.) kapcsolódik. Legyenek figyelemmel az AÖP-ös vállalásaikra, amikor ezeket megvalósítják;
• az egyes gyakorlatokhoz tartózó agrotechnikai műveleteket ne mulasszák el bejelenteni az egységes kérelem felületén, hiszen ennek rögzítése ugyanolyan fontos, mint maga a gyakorlatban elvégzett művelet;
• vezessék a Gazdálkodási Naplót akár papíron, akár elektronikusan, de mindenképpen elektronikusan kell majd benyújtaniuk. A naplónak naprakésznek kell lennie egész évben a vezetés módjától függetlenül, hiszen egy esetleges helyszíni ellenőrzés során ez az egyik vizsgált alapdokumentum;
• a legeltetéses gyakorlatot választó termelők szenteljenek figyelmet a legeltetési napló vezetésére;
• a méhbarát növényvédelmet választó termelők minden egyes növényvédőszeres kezelésnél figyeljenek, hogy megfelelő készítményt válasszanak;
• ahol mikrobiológiai készítmény, kondicionáló vagy biológiai ágens kijuttatását vállalta a termelő, minden tekintetben kövesse az engedélyokirat és a felhasználási útmutató instrukcióit. A kijuttatott készítmény származásáról, mennyiségéről a megfelelő dokumentumokat őrizzük meg;
• az önkéntes táblaméret korlátozást választó termelők mihamarabb győződjenek meg róla a helyszínen, hogy a szomszédos táblák bármelyikén van-e az övével megegyező növénykultúra. Ha van ilyen, ott haladéktalanul ki kell alakítani a legalább 3 méteres elválasztó sávot;
• a forgatás nélküli művelést vállaló termelők figyeljenek, hogy minden egyes olyan műveletet jelentsenek be az Egységes Kérelem felületén, amely a talajfelszín bolygatásával jár (pl. kultivátorozás, vetés, hengerezés is, nem csak az ún. alapművelések);
• alternáló kaszás gyakorlat teljesítésekor gondoskodjunk róla, hogy a megfelelő georeferált fotót a MobilGazda alkalmazáson keresztül feltöltsék.
A fenti teendők elvégzése mindenképpen szüksége ahhoz, hogy ebben az új, Európai Unió által előírt támogatási programban eredményesen vegyenek részt és hozzáférjenek a támogatáshoz – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Forrás: AM
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV