Mezőgazdaság
Tudnivalók az Agro-ökológiai Programról
Feldman Zsolt bemutatta az Agro-ökológiai Program legfontosabb teendőit
A 2023-as támogatási évben a legnagyobb újdonságot a 202 millió euró keretösszegű Agro-ökológiai Program (AÖP) jelentette a közvetlen támogatások rendszerében, amire az előzetes várakozásokat meghaladó módon, 62 ezer kérelmen keresztül összesen 4 millió 72 ezer hektárra nyújtottak be támogatási igényt a gazdálkodók – adott tájékoztatást a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Feldman Zsolt egyúttal a legfontosabb feladatokra is felhívta a figyelmét az érintett gazdálkodóknak. Elmondta, hogy a hazai szántókból 3,49 millió hektárt vontak be, 247,6 ezer hektár nem Natura2000-es gyep, 240,4 ezer hektár Natura2000 gyep és 94,1 ezer hektár ültetvény.
Kiemelte, hogy a szántóknál a legnépszerűbb gyakorlatok sorrendben a növénytermesztés diverzifikációja, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, majd a talaj- és növénykondícionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása voltak. Gyepeknél a leginkább választott gyakorlatok sorrendje az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása, a gyepek megőrzése, a pásztoroló illetve szakaszos legeltetés, majd a kizárólag alternáló kasza használata. Ha az ültetvényeket nézzük, a legnépszerűbb gyakorlatok az ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben és a méhekre veszélyes szerek használati tilalmának vállalása volt.
Feldman Zsolt szerint már a kérelembenyújtás időszakában megtapasztalta minden érintett, hogy új szemléletet és a szokásosnál is nagyobb körültekintést igényel a teljes gazdaság tekintetében e program. Fontos, hogy a támogatást igénylő gazdálkodók a következő hónapokban tudatosan kövessék az AÖP igénylése során tett kötelezettségvállalásaikat.
A teendők között egyaránt vannak gyakorlati és adminisztratív természetűek:
• akár szántós, gyepes vagy ültetvényes gyakorlatról van szó, a vállalt tevékenység szinte minden esetben valamilyen konkrét gazdálkodási eseményhez (vetéshez, kaszáláshoz, betakarításhoz, növényápoláshoz, stb.) kapcsolódik. Legyenek figyelemmel az AÖP-ös vállalásaikra, amikor ezeket megvalósítják;
• az egyes gyakorlatokhoz tartózó agrotechnikai műveleteket ne mulasszák el bejelenteni az egységes kérelem felületén, hiszen ennek rögzítése ugyanolyan fontos, mint maga a gyakorlatban elvégzett művelet;
• vezessék a Gazdálkodási Naplót akár papíron, akár elektronikusan, de mindenképpen elektronikusan kell majd benyújtaniuk. A naplónak naprakésznek kell lennie egész évben a vezetés módjától függetlenül, hiszen egy esetleges helyszíni ellenőrzés során ez az egyik vizsgált alapdokumentum;
• a legeltetéses gyakorlatot választó termelők szenteljenek figyelmet a legeltetési napló vezetésére;
• a méhbarát növényvédelmet választó termelők minden egyes növényvédőszeres kezelésnél figyeljenek, hogy megfelelő készítményt válasszanak;
• ahol mikrobiológiai készítmény, kondicionáló vagy biológiai ágens kijuttatását vállalta a termelő, minden tekintetben kövesse az engedélyokirat és a felhasználási útmutató instrukcióit. A kijuttatott készítmény származásáról, mennyiségéről a megfelelő dokumentumokat őrizzük meg;
• az önkéntes táblaméret korlátozást választó termelők mihamarabb győződjenek meg róla a helyszínen, hogy a szomszédos táblák bármelyikén van-e az övével megegyező növénykultúra. Ha van ilyen, ott haladéktalanul ki kell alakítani a legalább 3 méteres elválasztó sávot;
• a forgatás nélküli művelést vállaló termelők figyeljenek, hogy minden egyes olyan műveletet jelentsenek be az Egységes Kérelem felületén, amely a talajfelszín bolygatásával jár (pl. kultivátorozás, vetés, hengerezés is, nem csak az ún. alapművelések);
• alternáló kaszás gyakorlat teljesítésekor gondoskodjunk róla, hogy a megfelelő georeferált fotót a MobilGazda alkalmazáson keresztül feltöltsék.
A fenti teendők elvégzése mindenképpen szüksége ahhoz, hogy ebben az új, Európai Unió által előírt támogatási programban eredményesen vegyenek részt és hozzáférjenek a támogatáshoz – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.