Mezőgazdaság
ENSZ: A válságok miatt 122 millió fővel emelkedett az éhezők száma 2019 óta
A világjárvány, az időjárási szélsőségek és a konfliktusok miatt egyre több ember éhezik
Róma/New York/Genf, 2023. július 12. – A világjárvány, az időjárási szélsőségek és a konfliktusok – köztük az ukrajnai háború – miatt 122 millió fővel nőtt az éhezők száma 2019 óta – olvasható „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban” jelentésben, melyet öt szakosított ENSZ szervezet adott ki.

©FAO/Lazizkhon Tashbekov
Amennyiben nem változik a helyzet, nem fogjuk elérni 2030-ra az éhezés felszámolását célzó Fenntartható Fejlődési Célt – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világélelmezési Program (WFP).
Figyelmeztetés az éhezés elleni harcban
A 2023-as jelentés kimutatta, hogy tavaly az éhezők száma 691 és 783 millió fő közé volt tehető, a középérték 735 millió fő, ami 122 millió fővel több a COVID járvány kitörése előtthöz képest.
Miközben a számok globálisan stagnáltak 2021 és 2022 között, a világ számos pontján súlyosbodó élelmezési válságokat találunk. Ázsiában és Latin-Amerikában csökkent az éhezők száma, míg Ázsia nyugati felén és a Karibi-térségben, illetve szerte Afrikában rosszabbodott a helyzet 2022-ben. Afrika továbbra is a leginkább érintett, ahol minden ötödik ember éhezik, ami a globális átlag több mint kétszerese.
„Látunk reménysugarat is, miután néhány régió jó úton halad egyes 2030-as táplálkozási célok megvalósításában. Ám összességében hathatósabb és azonnali globális cselekvésre lenne szükség a Fenntartható Fejlődési Célokhoz. Ellenállóbbá kell válnunk a válságokkal és sokkokkal szemben, amik az éhezést okozzák” – hangzott el az ENSZ főtitkár videóüzenetében a kötet bemutatóján a New York-i ENSZ székházban.
Ahogy az öt ENSZ ügynökség vezetői (a FAO főigazgatója Qu Dongyu; az IFAD elnöke Alvaro Lario, a UNICEF ügyvezető igazgatója Catherine Russell; a WFP ügyvezető igazgatója Cindy McCain; és a WHO főigazgatója Tedros Adhanom Ghebreyesus) írják a kiadvány előszavában: „Nincs kétség, a zéró éhezés Fenntartható Fejlődési Cél elérése 2030-ig hatalmas kihívást jelent. Várhatóan még mintegy 600 millió embert sújt majd az éhezés 2030-ban. Az éhezés és a táplálkozási problémák forrásai jelentik az új normát, ezért nincs más lehetőségünk, mint megduplázni az erőfeszítéseinket az agrár-élelmezési rendszerek átalakításáért és a 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél eléréséért.”
Az éhezésen túl
Az élelmezés és a táplálkozás helyzete 2022-ben is gyászos képet fest. A jelentés szerint a globális népesség mintegy 29,6%-a, vagyis 2,4 milliárd ember számára nem volt tartósan biztosított az élelemhez jutás, a közepesen vagy súlyosan éhezők kategóriába sorolva őket. Közülük csaknem 900 millió ember súlyosan éhezett.
Eközben az egészséges étrendhez való hozzáférés is romlott világszerte: több mint 3,1 milliárd ember (a teljes lakosság 42%-a) nem engedhetette meg magának az egészséges táplálkozást 2021-ben. Ez 134 milliós emelkedés jelent 2019-hez képest.
Öt év alatti gyermekek millió szenvednek az elégtelen táplálkozástól: 2022-ben 148 millió kisgyermek (22,3%) maradt el fejlődésben, 45 millióan (6,8%) voltak alultápláltak míg 37 millióan (5,6%) szenvedtek a túlsúlytól. Pozitív fejlemény, hogy már a hat hónap alatti csecsemők 48%-át kizárólagosan anyatejjel táplálják, ami megközelíti a 2025-re kitűzött célt. A 2030-as célok eléréséhez azonban összehangolt működésre van szükség.
Új bizonyítékok: az urbanizáció hoz változást
Az elemzés górcső alá veszi az urbanizációt, mint „megatrendet” és annak hatását a táplálkozásra. Előrejelzések szerint 2050-re a globális népesség 70%-a fog városokban élni, ezzel arra kényszerítve a kormányokat és más döntéshozókat, hogy az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolásában törekedjenek a városiasodás folyamatának megértésére és szolgálatukba állítására.
A város-vidék felosztás már nem alkalmas annak leírására, hogyan hat az urbanizáció az agrár-élelmezési rendszerekre. Komplexebb vidék és város kapcsolat megközelítésre van szükség.
Ez az első alkalom, hogy ez a változás a megközelítésbe dokumentálásra került 11 országban. A kiadvány pedig igazolja, hogy az élelmiszerköltés jelentős tétel mind a városi háztartásokban, mind a vidék-város relációt tekintve. Megállapításra került, hogy a feldolgozott ételek népszerűsége az agglomerációban és egyes országok vidéki térségeiben is nő.
A lakóhelyből fakadó egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Az éhezés több vidéki embert érint: 33%-ot sújt közepes vagy súlyos éhezés, míg a városokban élők csupán 26%-át.
A táplálkozási problémák a gyermekek esetében is hasonló mintázatot mutatnak: az elégtelen növekedés magasabb vidéken (35,8%), mint a városokban (22,4%). A gyermekek 10,5%-a alultáplált vidéken és 7,7%-a a városokban, miközben a túlsúly valamelyest elterjedtebb a városi (5,4%) térségekben szemben a vidékkel (3,5%).
További részletek itt.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.

Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.

Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
A Magyar Államkincstár közleményt adott ki a kárenyhítési eljárásról:
A Magyar Államkincstár felhívja a termelők figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződéseket a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt kell megkötni ahhoz, hogy jogosultak legyenek a magasabb összegű kárenyhítő juttatásra.

Fotó: Pixabay
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 3. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani a mezőgazdasági termelő; a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló; a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító; a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint az állam között.
Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerint a mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett mezőgazdasági biztosítással.
A hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött biztosítási szerződés alatt az adott kárenyhítési évben az első benyújtott kárbejelentésben megjelölt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének dátuma előtt megkötött biztosítási szerződés értendő.
A biztosítás megkötésének dátumaként a határozott idejű szerződések esetében a szerződés megkötésének dátumát, a határozatlan idejű – folyamatos – szerződések esetében pedig az adott termelési évben a szerződés megújításának első dátumát kell érteni (amely dátumok az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Azaz amennyiben a mezőgazdasági termelő folyamatos, határozatlan idejű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, azt is mindenképp meg kell újítania az első káresemény bekövetkezte előtt. Az adott kárenyhítési évben a folyamatos, határozatlan idejű szerződés, annak megújítása előtt nem fogadható el, mivel az nem tekinthető élő szerződésnek a kárenyhítési eljárásban.
Felhívjuk a figyelmet, hogy még a tavaszi fagykárok esetleges bekövetkezése előtt érdemes megkötni vagy megújítani a mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, ugyanis amennyiben a mezőgazdasági termelő a Magyar Államkincstárnál (Kincstár) kárbejelentést tesz és a kárbejelentésében feltüntetett káresemény bekövetkezése után köti vagy újítja meg a mezőgazdasági biztosítási szerződését, akkor ezen szerződéseket a Kincstár és az agrárkár-megállapító szervek nem vehetik figyelembe a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek bírálata során.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági biztosítási szerződések megkötését vagy megújítását nem célszerű a 2025. évi egységes kérelem benyújtásához kötni, hiszen történhet káresemény az egységes kérelem benyújtása előtt is az adott kárenyhítési évben, így már az egységes kérelem indulása előtt is szükségessé válhat a kárbejelentés megtétele a Kincstárnál.
Integrátori biztosítások esetében fontos kiemelni, hogy a biztosítási szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma alatt nem az adott integrátori tag csatlakozási nyilatkozatának dátumát, hanem a mezőgazdasági termelőre, mint tagra vonatkozóan szintén a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének, vagy megújításának dátumát kell érteni (amely dátumok szintén az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Forrás: MVH