Mezőgazdaság
ENSZ: A válságok miatt 122 millió fővel emelkedett az éhezők száma 2019 óta
A világjárvány, az időjárási szélsőségek és a konfliktusok miatt egyre több ember éhezik
Róma/New York/Genf, 2023. július 12. – A világjárvány, az időjárási szélsőségek és a konfliktusok – köztük az ukrajnai háború – miatt 122 millió fővel nőtt az éhezők száma 2019 óta – olvasható „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban” jelentésben, melyet öt szakosított ENSZ szervezet adott ki.
Amennyiben nem változik a helyzet, nem fogjuk elérni 2030-ra az éhezés felszámolását célzó Fenntartható Fejlődési Célt – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világélelmezési Program (WFP).
Figyelmeztetés az éhezés elleni harcban
A 2023-as jelentés kimutatta, hogy tavaly az éhezők száma 691 és 783 millió fő közé volt tehető, a középérték 735 millió fő, ami 122 millió fővel több a COVID járvány kitörése előtthöz képest.
Miközben a számok globálisan stagnáltak 2021 és 2022 között, a világ számos pontján súlyosbodó élelmezési válságokat találunk. Ázsiában és Latin-Amerikában csökkent az éhezők száma, míg Ázsia nyugati felén és a Karibi-térségben, illetve szerte Afrikában rosszabbodott a helyzet 2022-ben. Afrika továbbra is a leginkább érintett, ahol minden ötödik ember éhezik, ami a globális átlag több mint kétszerese.
„Látunk reménysugarat is, miután néhány régió jó úton halad egyes 2030-as táplálkozási célok megvalósításában. Ám összességében hathatósabb és azonnali globális cselekvésre lenne szükség a Fenntartható Fejlődési Célokhoz. Ellenállóbbá kell válnunk a válságokkal és sokkokkal szemben, amik az éhezést okozzák” – hangzott el az ENSZ főtitkár videóüzenetében a kötet bemutatóján a New York-i ENSZ székházban.
Ahogy az öt ENSZ ügynökség vezetői (a FAO főigazgatója Qu Dongyu; az IFAD elnöke Alvaro Lario, a UNICEF ügyvezető igazgatója Catherine Russell; a WFP ügyvezető igazgatója Cindy McCain; és a WHO főigazgatója Tedros Adhanom Ghebreyesus) írják a kiadvány előszavában: „Nincs kétség, a zéró éhezés Fenntartható Fejlődési Cél elérése 2030-ig hatalmas kihívást jelent. Várhatóan még mintegy 600 millió embert sújt majd az éhezés 2030-ban. Az éhezés és a táplálkozási problémák forrásai jelentik az új normát, ezért nincs más lehetőségünk, mint megduplázni az erőfeszítéseinket az agrár-élelmezési rendszerek átalakításáért és a 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél eléréséért.”
Az éhezésen túl
Az élelmezés és a táplálkozás helyzete 2022-ben is gyászos képet fest. A jelentés szerint a globális népesség mintegy 29,6%-a, vagyis 2,4 milliárd ember számára nem volt tartósan biztosított az élelemhez jutás, a közepesen vagy súlyosan éhezők kategóriába sorolva őket. Közülük csaknem 900 millió ember súlyosan éhezett.
Eközben az egészséges étrendhez való hozzáférés is romlott világszerte: több mint 3,1 milliárd ember (a teljes lakosság 42%-a) nem engedhetette meg magának az egészséges táplálkozást 2021-ben. Ez 134 milliós emelkedés jelent 2019-hez képest.
Öt év alatti gyermekek millió szenvednek az elégtelen táplálkozástól: 2022-ben 148 millió kisgyermek (22,3%) maradt el fejlődésben, 45 millióan (6,8%) voltak alultápláltak míg 37 millióan (5,6%) szenvedtek a túlsúlytól. Pozitív fejlemény, hogy már a hat hónap alatti csecsemők 48%-át kizárólagosan anyatejjel táplálják, ami megközelíti a 2025-re kitűzött célt. A 2030-as célok eléréséhez azonban összehangolt működésre van szükség.
Új bizonyítékok: az urbanizáció hoz változást
Az elemzés górcső alá veszi az urbanizációt, mint „megatrendet” és annak hatását a táplálkozásra. Előrejelzések szerint 2050-re a globális népesség 70%-a fog városokban élni, ezzel arra kényszerítve a kormányokat és más döntéshozókat, hogy az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolásában törekedjenek a városiasodás folyamatának megértésére és szolgálatukba állítására.
A város-vidék felosztás már nem alkalmas annak leírására, hogyan hat az urbanizáció az agrár-élelmezési rendszerekre. Komplexebb vidék és város kapcsolat megközelítésre van szükség.
Ez az első alkalom, hogy ez a változás a megközelítésbe dokumentálásra került 11 országban. A kiadvány pedig igazolja, hogy az élelmiszerköltés jelentős tétel mind a városi háztartásokban, mind a vidék-város relációt tekintve. Megállapításra került, hogy a feldolgozott ételek népszerűsége az agglomerációban és egyes országok vidéki térségeiben is nő.
A lakóhelyből fakadó egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Az éhezés több vidéki embert érint: 33%-ot sújt közepes vagy súlyos éhezés, míg a városokban élők csupán 26%-át.
A táplálkozási problémák a gyermekek esetében is hasonló mintázatot mutatnak: az elégtelen növekedés magasabb vidéken (35,8%), mint a városokban (22,4%). A gyermekek 10,5%-a alultáplált vidéken és 7,7%-a a városokban, miközben a túlsúly valamelyest elterjedtebb a városi (5,4%) térségekben szemben a vidékkel (3,5%).
További részletek itt.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Mezőgazdaság
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
Az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket
Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében ugyanis új program indul támogatásukra, amelyre az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket – mondta Feldman Zsolt a XXXIV. Biokultúra Napján.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közölte, hogy a Vidékfejlesztési Program által meghirdetetett ökológiai gazdálkodást támogató felhívások keretei között évente mintegy 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon 2023-ban az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt.
A jövőt tekintve, Feldman Zsolt szerint a nemrég meghirdetett „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás jelentős segítséget nyújthat a továbblépésben. A felhívás a még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában.
Ismertette, hogy a támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-jén kezdődik, és 2029. december 31-én zárul. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.
A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti intenzív gyümölcsültetvény esetében 1801, míg gyep esetében 225 euró/hektár – tette hozzá az államtitkár.
Előadásában megjegyezte, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos pályázati felhívásban – így az állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős előnyhöz jutnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10 százalékkal megemelt támogatási intenzitást kapnak az alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési rendszerben is jelentős többletpontot szereznek.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
Forrás: AM