Mezőgazdaság
Továbbra is kiállunk a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett
Megkezdődtek a tárgyalások az új génkezelési technikák szabályozásáról Brüsszelben
Megkezdődtek a tárgyalások az új génkezelési technikák szabályozásáról Brüsszelben. A magyar stratégia nem változik. Hazánk továbbra is kiáll az Alaptörvényben foglaltak, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett.

Fotó: Pixabay
2023. július 5-én jelent meg az Európai Bizottság jogszabályjavaslata az új génkezelési technikákkal (NGT) létrehozott génmódosított növények szabályozásáról.
A javaslat az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti azok felhasználását, forgalmazását. Az első kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO szabályozás alól. Ezen növények környezetbe történő kijuttatását, a javaslat szerint, semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba. A második kategóriába tartozó növények engedélyezésénél pedig számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében. Mindezeken túl bizonyos növények esetén semmiféle utókövetésre sem lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy van-e bármilyen káros hatása az adott terméknek.
Fontos továbbá, hogy a javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ez azért is meglehetősen érzékeny kérdés Magyarország számára, mert 2015-ben, éppen hathatós magyar közbenjárás eredményeként sikerült elérnünk az EU GMO irányelvének módosítását, annak érdekében, hogy a tagállamok saját maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. A jelenlegi javaslat ezt a vívmányt újra elvenné a tagállamoktól.
Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek – például a génszerkesztés -, segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni. Azaz laboratóriumi eszközökkel célzottan lehet belenyúlni a növényi genomba. E technikákat a kutatásban, fejlesztésben számos területen alkalmazzák, az egészségügytől az iparon át a mezőgazdaságig. Magyarországon is számos ilyen kutatás folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél. A kutatásokat támogatjuk, hiszen hozzájárulhatnak a fejlődéshez és hazánk versenyképességéhez. Ugyanakkor, míg a zárt rendszerű felhasználások, azaz laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a megfelelő biztonsági intézkedésekkel a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetőek, addig a termesztés, ami valójában a növény környezetbe történő szándékos kijuttatását jelenti, olyan környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy ilyen termék a piacra kerül. Amennyiben egy előre nem vizsgált káros hatás bekövetkezik, akkor már késő lépni, mert a természetből visszavonni ezeket a szervezeteket nem lehet. Ezért az így létrehozott szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozása elengedhetetlen. Magyarország részéről mindenekelőtt az elővigyázatosság elvét tartjuk szem előtt ezen új génkezelési eljárások kapcsán is, és nem támogatunk semmilyen kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba az Európai Unióban.
Elsődleges szempont számunkra az élelmezés, és élelmiszerbiztonság megerősítése és fenntartása, továbbá a hagyományos, különösen az ökológiai gazdálkodást folytatók érdekeinek védelme. Éppen ezért a rendeletbe olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek biztosítják az NGT termékek megfelelő jelölését, nyomon követését és lehetővé teszik az ökológiai gazdálkodásból való kizárásukat. A fogyasztók választási szabadságának biztosítása is csak a kötelező jelölés fenntartásával érhető el. Ezért sem hagyhatjuk, hogy az új génkezelési eljárásokkal létrehozott termékeket mindenféle előzetes vizsgálat és engedélyezés nélkül lehessen forgalomba hozni.
A GMO-mentes hazai stratégia tehát nem változik. Az európai uniós szintű tárgyalások megkezdődtek, ahol hazánk továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározottakért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért.
Forrás: AM
Ezúton tájékoztatjuk a gazdálkodókat, hogy a https://mepar.hu/mepar/ oldalon a MePAR Böngésző szolgáltatása a továbbiakban nem érhető el. A hasonló funkcionalitást biztosító, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett MePAR Portál a következő címen érhető el:
https://mepar.mvh.allamkincstar.gov.hu
A Magyar Államkincstár a MePAR Portál publikus térképi szolgáltatásait előzetes regisztrációt követően teszi elérhetővé. A regisztráció pár egyszerű lépésben elvégezhető a Portál felületen.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Befejeződött a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása
A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap. Ezért rendkívül fontos, hogy az állattartók és az állatgondozásban dolgozók következetesen betartsák a járványvédelmi előírásokat saját jól felfogott érdekükben.

Fotó: Google
A Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin április elején igazolta a Nébih az RSZKF betegséget. A telepeken még aznap megtörtént a szarvasmarhák vakcinázása, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. Az állományok felszámolása mostanra befejeződött. A két telepen 3588, így összesen mintegy 8300 állat ártalmatlanítására került sor március eleje óta.
A fogékony állatok vizsgálata országszerte folyamatosan zajlik. Ezidáig több mint 1200 haszonállattartó telepről, valamint 700 vadból származó mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma és újabb fertőzést nem igazoltak a szakemberek. A kedvező eredmények ellenére most a legfontosabb, hogy továbbra se lankadjon a figyelem, közös erővel tegyünk azért, hogy a vírus ne jelenjen meg újra. A fertőzött telepeken zajlik a fertőtlenítés. Az országos mintavétel szintén folytatódik és a hatósági intézkedések is élnek. Ezekről a Nébih portálon tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jar…
Kiemelten fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden előírást és állategészségügyi szabályt, hogy még véletlenül se hurcolhassák be a fertőzést a gazdaságukba. A védekezés segítése érdekében a Nébih több mint 1250 db 10 literes fertőtlenítőszert juttat el a héten a korlátozott területen lévő településekre, valamint csaknem 100 000 tájékoztatót oszt szét a kormányhivatalok segítségével a helyi lakosoknak. Hatóságunk országszerte helyszíni ellenőrzéseket is végez az állattartó telepeken és ellenőrzi az előírások betartását.
A Nébih, a kormány- és járási hivatalok szakemberei minden erejükkel küzdenek az RSZKF betegség megfékezéséért. A cél egyértelmű: megállítani a vírust és minimalizálni a károkat!
Forrás: AM
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében újabb baromfitelepeket érint a madárinfluenza
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A két érintett telep között járványügyi kapcsolat van. A felszámolás folyamatban van. A felszámolási folyamat jelenleg is zajlik, így a korlátozás alatt álló körzetek feloldása, valamint az újratelepítések megkezdése későbbre tolódik.

Újra felütötte a fejét a madárinfluenza Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Fotó: Agro Jager
Csongrád-Csanád vármegyei Bordány településen található, 2 000 állatot tartó tömő lúd telepről, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tószeg településen található 3 850 állatot tartó tömő lúd telepről származó mintákból magas patogenitású madárinfluenza (H5N1) vírus került kimutatásra. A két telep között járványügyi kapcsolat van. A bordányi telepről a tüneteket megelőző napon szállítottak ki Tószegre tömésre állatokat. A megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek jelentkezése hívta fel az állattartók figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból mindkét telep esetében.
Az érintett állományok felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a kiterjesztett felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
Az eddigi, kiterjesztett korlátozás alatt álló körzet így tovább nőtt és annak feloldása az új kitörések miatt későbbre tolódik. Az ország az Állategészségügyi Világszervezet előírásai szerinti mentességi státuszát is később szerezheti vissza, és annak helyreállításáig az újratelepítések sem kezdődhetnek meg. Éppen ezért kérjük az állattartókat, fokozottan figyeljenek arra, hogy megóvják állataikat a fertőzéstől, mert minél tovább húzódik a járvány, annál később lesz lehetőség a termelés újraindítására.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán. Idekattintson!
NÉBIH