További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.
2023. június 19. és július 2. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából
Június második felében már melegebb időszakban volt részünk, ami mellett több és hevesebb zivatar alakult ki hazánkban. A több napig fennálló hőséget hidegfront zárta, ami zivatarláncokkal, szupercellákkal vonult végig. Jellemzően az utóbbi években is ez az időszak volt a legszélsőségesebb, melyekről részletesebb információkat az alábbi cikkeinkben találnak:
Az időszak időjárására jellemzően több napon is kialakultak jégveszélyes zivatarok az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 8 napon kerültek bekapcsolásra.
A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.
A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép).
JÉGKÁR VESZÉLYESSÉGI TÉRKÉP
Mivel a tavalyi bekapcsolási adatok kevésbé voltak értelmezhetőek, ezért tértünk át egy új, jobban értelmezhető statisztikákra, megjelenítésre. A régi térképen az összes generátor bekapcsolási időtartama látható vármegyei bontásban június 19. és július 2. között (3. kép), míg az új térképen az egy generátorra jutó átlagos bekapcsolás látható órában június 19. és július 2. között (4. kép).
METEOROLÓGIAI ADATOK
Az adott időszakban az országban többfelé alakultak ki zivatarok, szupercellák, zivatarláncok, melyeket néhol felhőszakadás, viharos széllökés kísért. Június 21-én, még az érkező hidegfront előtt záporok, zivatarok is kialakultak az ország középső területein délután. Majd a késő esti, éjszakai órákban a Dunakanyar és az Északi-középhegység térségében vonalba rendeződtek a zivatarok, haladtak tovább délkeleti irányba. Zivatarokat néhol nagyobb mennyiségű csapadék, illetve viharos erejű szél kísért. A Szilvásváradhoz közel fekvő Lénárddarócon pedig június 21-ére vonatkozóan új napi országos szélrekord született, a zivatarban 114,5 km/h-s széllökést regisztrált az Országos Meteorológiai Szolgálat (5. kép).
5. kép: június 21-én új napi országos szélrekord született
A június 19-i héten, a három napig fennálló hőséget a június 23-án érkező hidegfront zárta, mely zivatarláncokkal, szupercellákkal vonult át hazánkon. A vihart kísérő 80-90, néhol 100 km/h-t meghaladó széllökések komoly viharkárokat okoztak többfelé az országban A károk nagy részét szupercellák okozták, melyeket nagy szemű, diónyi vagy annál nagyobb méretű jég kísért. További információk a június 23-i zivatarokról itt található:
Ebben az időszakban kimagasló volt a zivatartevékenység, nagyon sok jégbejelentés, illetve kár is keletkezett a Európa teljes területén.
Romániában június 19-én kísérte a zivatarokat jég (6. kép), június 20-án Franciaországban okozott nagyobb károkat (7. kép), míg június 21-én Ausztriában hullottak nagyobb jégdarabok (8. kép). Június 24-én Macedóniában (9. kép) és Görögországban szintén (10. kép) jelentős méretű jégdarabok kísérték a zivatarokat. Június 25-én a heves zivatarokat Olaszországban (11. kép) és Törökországban is nagy mennyiségű jég kísérte (12. kép), míg június 27-én Szlovéniában (13. kép), június 29-én pedig Spanyolországban észleltek tojás nagyságú jégdarabokat (14. kép) illetve július 1-jén Koszovó területén okozott károkat (15. kép).
Északi országokra nem jellemző módon több helyről is érkezett jégbejelentés Írországból (16. kép) és Baltikumból (17. kép).
6. kép: Június 19-én a zivatarok nagyobb mennyiségű jég kísérte
7. kép: Franciaországban okoztak nagyobb károkat a hatalmas jégdarabok
8. kép: Június 21-én Ausztriában is nagyobb jégdarabok hullottak, mögöttük nagyobb károkat hagyva
9. kép: Június 24-én Macedóniában keletkeztek nagyobb károk
10. kép: Június 24-én Görögországban kísérték a zivatarokat nagyobb jégdarabok
11. kép: Olaszországban nagyobb mennyiségű jég kísérte a zivatarokat június 25-én
12. kép: Törökországban nagyobb mennyiségű jég kísérte a zivatarokat június 25-én
13. kép: Szlovéniában június 27-én hullott nagyobb mennyiségű jég
14. kép: Június 29-én Spanyolországban tojás nagyságú jégdarabok hullottak
15. kép: Koszovó területén is nagyobb károkat okozott a jég július 1-jén
16. kép: Írországban is nagyobb mennyiségű jég hullott június 25-én
17. kép: Lettországból is érkezett jégbejelentés június 25-én
JÉGBEJELENTÉSEK
Forrás: NAK
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV