Mezőgazdaság
Országos jégkármérséklő rendszer – két heti összesítő 2023.06.19. – 07.02.
A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.
2023. június 19. és július 2. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából
Június második felében már melegebb időszakban volt részünk, ami mellett több és hevesebb zivatar alakult ki hazánkban. A több napig fennálló hőséget hidegfront zárta, ami zivatarláncokkal, szupercellákkal vonult végig. Jellemzően az utóbbi években is ez az időszak volt a legszélsőségesebb, melyekről részletesebb információkat az alábbi cikkeinkben találnak:
Az időszak időjárására jellemzően több napon is kialakultak jégveszélyes zivatarok az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 8 napon kerültek bekapcsolásra.
A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.
A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép).
JÉGKÁR VESZÉLYESSÉGI TÉRKÉP
Mivel a tavalyi bekapcsolási adatok kevésbé voltak értelmezhetőek, ezért tértünk át egy új, jobban értelmezhető statisztikákra, megjelenítésre. A régi térképen az összes generátor bekapcsolási időtartama látható vármegyei bontásban június 19. és július 2. között (3. kép), míg az új térképen az egy generátorra jutó átlagos bekapcsolás látható órában június 19. és július 2. között (4. kép).
METEOROLÓGIAI ADATOK
Az adott időszakban az országban többfelé alakultak ki zivatarok, szupercellák, zivatarláncok, melyeket néhol felhőszakadás, viharos széllökés kísért. Június 21-én, még az érkező hidegfront előtt záporok, zivatarok is kialakultak az ország középső területein délután. Majd a késő esti, éjszakai órákban a Dunakanyar és az Északi-középhegység térségében vonalba rendeződtek a zivatarok, haladtak tovább délkeleti irányba. Zivatarokat néhol nagyobb mennyiségű csapadék, illetve viharos erejű szél kísért. A Szilvásváradhoz közel fekvő Lénárddarócon pedig június 21-ére vonatkozóan új napi országos szélrekord született, a zivatarban 114,5 km/h-s széllökést regisztrált az Országos Meteorológiai Szolgálat (5. kép).
5. kép: június 21-én új napi országos szélrekord született
A június 19-i héten, a három napig fennálló hőséget a június 23-án érkező hidegfront zárta, mely zivatarláncokkal, szupercellákkal vonult át hazánkon. A vihart kísérő 80-90, néhol 100 km/h-t meghaladó széllökések komoly viharkárokat okoztak többfelé az országban A károk nagy részét szupercellák okozták, melyeket nagy szemű, diónyi vagy annál nagyobb méretű jég kísért. További információk a június 23-i zivatarokról itt található:
Ebben az időszakban kimagasló volt a zivatartevékenység, nagyon sok jégbejelentés, illetve kár is keletkezett a Európa teljes területén.
Romániában június 19-én kísérte a zivatarokat jég (6. kép), június 20-án Franciaországban okozott nagyobb károkat (7. kép), míg június 21-én Ausztriában hullottak nagyobb jégdarabok (8. kép). Június 24-én Macedóniában (9. kép) és Görögországban szintén (10. kép) jelentős méretű jégdarabok kísérték a zivatarokat. Június 25-én a heves zivatarokat Olaszországban (11. kép) és Törökországban is nagy mennyiségű jég kísérte (12. kép), míg június 27-én Szlovéniában (13. kép), június 29-én pedig Spanyolországban észleltek tojás nagyságú jégdarabokat (14. kép) illetve július 1-jén Koszovó területén okozott károkat (15. kép).
Északi országokra nem jellemző módon több helyről is érkezett jégbejelentés Írországból (16. kép) és Baltikumból (17. kép).
6. kép: Június 19-én a zivatarok nagyobb mennyiségű jég kísérte
7. kép: Franciaországban okoztak nagyobb károkat a hatalmas jégdarabok
8. kép: Június 21-én Ausztriában is nagyobb jégdarabok hullottak, mögöttük nagyobb károkat hagyva
9. kép: Június 24-én Macedóniában keletkeztek nagyobb károk
10. kép: Június 24-én Görögországban kísérték a zivatarokat nagyobb jégdarabok
11. kép: Olaszországban nagyobb mennyiségű jég kísérte a zivatarokat június 25-én
12. kép: Törökországban nagyobb mennyiségű jég kísérte a zivatarokat június 25-én
13. kép: Szlovéniában június 27-én hullott nagyobb mennyiségű jég
14. kép: Június 29-én Spanyolországban tojás nagyságú jégdarabok hullottak
15. kép: Koszovó területén is nagyobb károkat okozott a jég július 1-jén
16. kép: Írországban is nagyobb mennyiségű jég hullott június 25-én
17. kép: Lettországból is érkezett jégbejelentés június 25-én
JÉGBEJELENTÉSEK
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.