További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Az országos jégkármérséklő rendszer eredményei 2023. júliusában
2023. július 3. és 16. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából
Július első két hete szélsőségesen alakult, hiszen kimagaslóan sok jégveszélyes zivatar, szupercella alakult ki hazánkban. Az adott időszakban a több napig tartó hőséget, forróságot a frontokkal érkező heves zivatarok is csak pár fokkal mérsékelték.
Az időszak időjárására jellemzően több napon is kialakultak jégveszélyes zivatarok az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 7 napon kerültek bekapcsolásra.
A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.
A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép).
1. kép: A generátorok átlagos bekapcsolási időtartama vármegyei bontásban július 3. és 16. között
JÉGKÁR VESZÉLYESSÉGI TÉRKÉP
2. kép: Jégkár veszélyességi térkép július 3. és 16. között
METEOROLÓGIAI ADATOK
Az adott időszakban az országban többfelé alakultak ki zivatarok, szupercellák, zivatarláncok, melyeket néhol felhőszakadás, viharos széllökés kísért. Július 10-én, 12-én és 13-án a szupercellás zivatarokat több helyen nagyobb mennyiségű jég és viharos erejű szél kísérte.
Július 10-én egy gyenge hidegfront érte el hazánkat hétfő késő délután, melyet heves zivatarok kísértek a Dunántúlon. Székesfehérváron szupercellás zivatar is kialakult mely dió nagyságú jéggel és 70-80 km/órás széllökéssel érkezett (3. kép).
3. kép: Július 10-én a szupercellás zivatart nagyobb méretű jég kísérte Székesfehérváron
Július 12-én egy újabb hidegfront érte el hazánk, melyet heves zivatarok, többfelé szupercellás zivatarok kísértek Franciaországtól egészen Romániáig július 13-án is. Szerdán Sopron mellett haladt el egy, majd csütörtökön további szupercellák okoztak károkat a Dunántúlon.
Július 13-án Zala és Somogy vármegyét érintette az a szupercella, amelyet dió nagyságnyi jég kísért. A Balatontól délre haladó szupercella rövid idő alatt elérte a Duna vonalát. A vihar látványos peremfelhővel érkezett meg, melyet jégeső is kísért (4. kép).
4. kép: Július 13-án Tengelic mellett haladt el egy szupercella, amiből nagyobb méretű jég hullott
A másik szupercella Baranya vármegye déli részét érintette, melyet nagyobb méretű jég kísért. Ez része volt, az 1200 kilométeren át haladó szupercellának, mely határainkon túl súlyos károkat eredményezett (5. kép).
5. kép: Kisszentmártonnál haladt el az a szupercella július 13-án, ami határainkon túl súlyos károkat okozott
Ebben az időszakban Európa teljes területén kimagasló volt a zivatartevékenység, nagyon sok jégbejelentés, kár is keletkezett. Rengeteg szupercellás zivatar alakult ki, melyek hatalmas károkat hagytak maguk mögött Európában. Július 13-án az egyik szupercella 1200 kilométert tett meg, nagy károkat okozva Szlovéniától egészen a Fekete-tengerig (6. kép).
6. kép: 1200 kilométeren keresztül okozott károkat július 13-án egy szupercella
A július 3. és 16. között Európában 1389 db kárt okozó nagyméretű jégbejelentést rögzítettek az „Európai szélsőséges időjárási események adatbázisának” (ESWD) oldalán (7. kép)!
7. kép: 1389 db jégbejelentést rögzítettek Európában július 3. és 16. között
Az adott időszak alatt meglehetősen szélsőséges időjárás volt egész Európában, súlyos károkat okoztak zivatarokat kísérő nagyméretű jégdarabok és a viharos erejű széllökések.
Nagyobb mennyiségű jég hullott és okozott károkat július 3-án (8. kép) és július 4-én (9. kép) Olaszországban, illetve július 5-én Bulgáriában (10. kép) és Koszovóban (11. kép). Július 6-án nagy károk keletkeztek Spanyolországban (12. és 13. kép), míg július 7-én és július 8-án Franciaországban okozott károkat a jég (14. és 15. kép). További súlyos károkat okozott a jég Csehországban július 10-én (16. kép), Németországban pedig július 11-én (17. kép). A legsúlyosabb károk július 13-án keletkeztek az érkező szupercellák által Horvátországban (18. és 19. kép), Romániában (20. és 21. kép), Szerbiában (22. és 23. kép) és Szlovéniában (24. kép).
8. kép: A heves zivatarokat több helyen jég kísérte Olaszországban július 3-án
9. kép: Július 4-én is több helyen károkat okozott a jég Olaszországban
10. kép: Július 5-én Bulgáriában hullott nagyobb mennyiségű jég
11. kép: Július 5-én Koszovóban is nagyobb mennyiségű jég kísérte a zivatarokat
12. kép: Spanyolországban kísérte jég a zivatarokat július 6-án
13. kép: Spanyolországban több helyen nagyobb károk keletkeztek július 6-án
14. kép: Franciaországban is jég kísérte a zivatarokat július 7-én
15. kép: Franciaországban is több helyen károk keletkeztek július 8-án
16. kép: Súlyos károkat okozott a jég Csehországban július 10-én
17. kép: Németországban nagy jégdarabok hullottak július 11-én
18. kép: Hatalmas jégdarabok hullottak Horvátországban július 13-án
19. kép: Súlyos károk keletkeztek Horvátországban július 13-án
20. kép: Romániában nagyobb jég kísérte a zivatarokat július 13-án
21. kép: Súlyos károkat okoztak a viharok július 13-án Romániában
22. kép: Szerbiában is hatalmas jégdarabok hullottak július 13-án
23. kép: Nagyobb károkat okoztak a viharok Szerbiában július 13-án
24. kép: Szlovéniában is hatalmas jégdarabok kísérték a heves zivatarokat július 13-án
Forrás: NAK
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV