További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Bőséges a kínálat a hazai dinnyepiacon
Bőséges a kínálat a hazai dinnyepiacon, a mennyiség mellett pedig a minőségre sem lehet panasz. Az ország valamennyi termesztőkörzetében kiváló minőségű magyar görögdinnye terem, egyes régiók szeptember közepéig el tudják látni a piacot, hazai sárgadinnyével pedig még októberben is találkozhatnak a vásárlók – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) és a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös piaci körképéből.
Bőséges a kínálat az idén a hazai dinnyepiacon, bár a hűvösebb tavasz és a szeszélyes időjárás miatt egyes termesztőkörzetekben kissé csökkent a mennyiség, a minőségre sehol sem panaszkodhatnak a termelők. A várakozások szerint a tavalyi 2600-ról 2900 hektárra bővült termőterületről mintegy 140-160 ezer tonnás termésmennyiséget takaríthatnak be a gazdálkodók. A szakemberek szerint, ha augusztusban is elfogadható szinten maradnak a fogyasztói árak, akkor biztosított lesz, hogy jövőre is megfelelő mennyiségű magyar görögdinnye teremjen az országban.
Az egyes termesztőkörzetek adottságainak, valamint a tudatos technológia- és fajtaválasztásnak köszönhetően a hazai görögdinnye július elejétől egészen szeptember végéig elérhető a fogyasztók számára. Először a déli országrészből, Békés, Tolna, Baranya térségéből, majd a hevesi régióból kerül a dinnye a fogyasztókhoz, később, július végétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kezdődik a betakarítás.
A fóliás termelésnek köszönhetően Tolna vármegyében kezdhetik meg a legkorábban a betakarítást a dinnyetermelők, már június közepén megjelentek az első hazai görögdinnyék a boltokban, a piacokon és az utak mentén. A tolnai régióban a fajtahasználatnak és a technológiának köszönhetően egészen szeptemberig érik a hazai görögdinnye. Az itt megtermett görögdinnye elsősorban a hazai piacra kerül, a termelők olyan fajtákat választanak, amit a hazai fogyasztók a leginkább kedvelnek. A termőterület ugyanakkor jelentősen visszaesett az elmúlt években, napjainkban alig egy tucat gazdálkodó foglalkozik dinnyetermesztéssel a régióban.
Baranya vármegyében, az ormánsági termesztőkörzetben is hosszan elnyúlik a dinnyeszezon, július elejétől egészen szeptember második feléig terem a kiváló minőségű görögdinnye a régióban. A gazdálkodók tapasztalatai szerint az idén több időjárási tényező is megnehezítette a termelést, a hűvös tavaszi időjárás mellett a nyári viharok sem kerülték el a dinnyeföldeket. A minőséggel azonban így sincs gond, kiváló cukorfokkal rendelkező dinnyéket takarítanak be a gazdálkodók, amire nagy kereslet van az országban. Az ormánsági dinnyének bejáratott piacai vannak, a termelők vagy saját maguk árulják a dinnyét, vagy közvetlenül kiépített kereskedelmi hálózatokat szolgálnak ki. Főként a vármegyéhez közelebb eső kisebb-nagyobb településeket látják el, de az áruházakba is jut a dinnyéből. Az Ormánságban a görögdinnyetermesztésnek kedvez a homokos talaj, az ivóvíz-minőségű öntözővíz pedig különleges ízt kölcsönöz a dinnyének.
A békési termesztőkörzetben a jó időjárásának és a jó minőségnek köszönhetően nem volt baj az áru értékesítésével, a piacokon és a felvásárlótelepeken zökkenőmentesen át lehetett adni az árut. A belföldi értékesítés mellett pedig exportra is jut a friss magyar görögdinnyéből. A szezon Békés vármegyében még 2 hétig kitart, várhatóan augusztus 10-ével zárul a szedés. Vannak olyan termelők, akik későbbi időszakra is ültettek, azok augusztus második felében is piacra tudják vinni a magyar görögdinnyét.
A szabolcsi régióban az előző évekhez képest kevesebb görögdinnye termett a megszokottnál, ami elsősorban a tavaszi ingadozó időjárásnak tudható be, a dinnye ugyanis nem bírja a nagy hőingadozást, a csapadékosabb idő miatt pedig az érés is késett egy kicsit. A minőség ugyanakkor kiváló, ami a 3-4 éve elkezdődött fejlesztéseknek is köszönhető. A legtöbb termelő átállt az intenzív dinnyetermesztésre: fóliázott, csepegtetett, tápoldatozott termesztőrendszereket használnak, a korábbi fajtákat pedig az új, hibrid fajtákra cserélték. Ennek köszönhetően nagyobb termésátlag mellett a minőség terén is hatalmas előrelépés történt. Szabolcsban a szezon július közepén indult, s várhatóan szeptember 10-ig tart majd.
Heves vármegyében is hasonló a helyzet, a csapadékos időjárás miatt valamivel kisebb a termésátlag, a minőség azonban kimagasló. A meleg nyári időnek köszönhetően a kereslettel sincs baj, a piacokon, utak mentén is jól fogy az áru. A hevesi körzetben július 7-10 között kezdődött a szezon, de nagyobb mennyiséget július 15 óta tudnak betakarítani a gazdálkodók. A várakozások szerint – az időjárástól függően – augusztus 20-ig tudják ellátni a hazai és a külföldi piacot dinnyével a hevesi termesztőkörzetben gazdálkodók.
Bár az elmúlt években szűkültek a magyar görögdinnye exportpiacai, az idén úgy tűnik, hogy ismét keresett termék lesz a külpiacokon. Az árak is kedvezően alakulnak, a meleg időjárás pedig nem csak a belföldi keresletnek, hanem az exportnak is kedvez.
A hűvösebb tavasz miatt a sárgadinnye szezon is késett, a hideg, csapadékos időt még a fóliasátorban is megsínylették a növények, a minőség azonban ennek ellenére kiemelkedő. A szezonnak kedvez az is, hogy az előző évvel ellentétben nem voltak nagy termelési csúcsok, szépen, egyenletesen érik a sárgadinnye a földeken. Az árakkal és az értékesítési lehetőségekkel elégedettek lehetnek a termelők, az idén az importnyomás sem érezhető a piacon. A különböző termesztéstechnológiának és a fajtaválasztásnak köszönhetően sárgadinnyével már májusban találkozhattak a piacok, boltok kínálatában a vásárlók, az idény pedig egészen októberig tart majd.
Forrás: NAK
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV